Megelőzte a szarvasi múltkutatókat egy illegális fémkeresős csapat

Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor részletezte, a hatalmas kiterjedésű egykori település jelentős szerepet töltött be a középkori alföldi településhálózat vérkeringésében. Végül azonban a többihez hasonlóan ez a falu is a török idők végén pusztult el végleg, és vált kietlen pusztasággá a terület.

A múzeumbarátok elmondták, a lelőhely védelme érdekében egyelőre nem árulhatnak el minden részletet, de néhány dolgot megosztottak az érdeklődőkkel. Megtudtuk, elsőként a faluhely feltételezett központi részét vették célba fémkereső műszereikkel. Azonban rövidesen nagyot csalódva azt tapasztalták, hogy az ígéretesebbnek vélt helyeken alig akadt egy-két figyelemre méltó találat. Sajnos rövid időn belül be kellett látniuk, hogy a terület legszembetűnőbb részeit az illegális fémkeresősök már jóval korábban lerabolhatták. Mindezt az érintett terület földtulajdonosa is megerősítette, miszerint néhány éve bizony már volt összetűzése a vetésen kószáló fémkeresősökkel.

Ezt követően már inkább a távolabb elhelyezkedő kiemelkedéseket vették célba. Szerencsére itt már sokkal biztatóbban alakultak a dolgok. Egyre-másra kerültek elő a legkülönfélébb korszakokhoz sorolható érmék, gyűrűk és más, egyéb leletek. Többek között olyan érdekes kincsekre bukkantak itt, mint az email berakásos szarmata ruhadísz, övcsat, Árpád-kori dénár, hamis friesachi érme és a geometrikus vésett motívummal díszített hosszított vállas pecsétgyűrű. De találtak még indadíszes avar szíjvéget, bizánci aspront (tálkapénz) és késő középkori gyűrűkből, érmékből, textilplombákból is jó néhány előkerült. Nagy öröm volt még számukra egy muskétagolyó öntőformájának felbukkanása. A sok érdekes leleten felbuzdulva pedig hozzá is kezdtek a teljes terület szisztematikus átvizsgálásához, melynek eredményeiről a következő hetek-hónapok során rendszeresen be fognak számolni. Hangsúlyozták, a kutatás során előkerült leletek a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumba kerülnek.