A műemlékvédelem csak összefogással lehet eredményes

A védett objektumok közé tartozik többek között a szarvasi Bolza- és Csáky-kastély, a szeghalmi gátőrház, az orosházi Darvas-ház, a gyulai Almássy kúria és kápolna, a Fehér- és a Fekete-Körös híd és az Erkel Ferenc szülőháza, Békéscsabáról pedig az Árpád Fürdő, az evangélikus kis- és nagytemplom, a katolikus bérpalota, a Jókai Színház és a Fiume Szálló, de a szarvasi úti fakereszt és az Orosházi út–Madách utca sarkán lévő artézi kút is.

– A Békés megyei műemlékek általános helyzete megegyezik az országos átlaggal,

viszont szakszerű megújulásuk az értő helyiek számára lényegesen nagyobb kihívás – mondta el kérdésünkre Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke. – A Tiszántúlon igen nehéz megfelelő tervezőt, kutatót, diagnosztát találni. Ugyanez vonatkozik a kivitelezésre és a szakiparra is. A kevesek igen le vannak terhelve.

Mint azt a bizottság elnöke kérdésünkre elmondta, egy épített érték hiteles megőrzése, megújulása, fenntartása és a történeti környezetben az új építése is más szakértelmet és figyelmességet kíván, mint amit a hagyományos vagy új épület építésekor szoktak követni.

– Meg kell különböztetni egyedi országos műemlékvédelem alatt álló- és helyi értékvédelem alatt álló építményeket, épületeket – mondta el Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. – A város területén lévő műemlékek, egyedi védelem alatt álló építmények, épületek kisebb része az Önkormányzat, nagyobb része egyéb szervezetek tulajdonában áll.

A békéscsabai önkormányzat tulajdonában van a Jókai Színház épülete, a Szent István tér 7. szám alatt a Városháza, a Szent István tér 10. szám alatti volt Városi Bérház, a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, a Beliczey-kúria, az (Steiner) Ómaszta-kúria, a Békési úti „Meseház” épülete, a Kinizsi utcai „Diáktanya” épülete, a Széchenyi ligeti favázas pavilon és a Gajdács-tanya (tanyamúzeum).

– Az önkormányzat feladata ezeknek az épületeknek a felújítása, karbantartása, amelynek a nagysága, összetettsége, költsége nyilván az épület nagyságától, a használat céljától és az épületrészek időtállóságától, bonyolultságától függ – mondta el Szarvas Péter.

A műemlékek esetében bármely beavatkozás esetén be kell tartani néhány fontos alapelvet, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy lehetőleg az eredeti szerkezet felújítása történjen meg, ha az nem lehetséges, akkor a beavatkozások során az eredetivel megegyező vagy ahhoz igazodó építéstechnológia legyen alkalmazva.

A műemlékek fenntartása jelentős többletfeladatot rónak a tulajdonosokra, fenntartókra

Mint azt a polgármestertől megtudtuk, a műemlékek esetében a legtöbb beavatkozás, amely megváltoztatja a műemlék megjelenését, érvényesülését a környezetében – pl. egy nagyobb fa kivágása vagy felgallyazása is – engedély- vagy bejelentés köteles. Minden jelentősebb munkálat előtt el kell készíteni az építmény, épület építéstörténeti tudományos dokumentációját, értékleltárát és a beavatkozás jellegétől függően különféle fizikai vizsgálatokat – is el kell végezni, majd ezek eredményeit felhasználva részletes tervdokumentációt kell készíteni.

– Ha a vizsgálatok alapján a műemléki érték feltárása, megóvása vagy helyreállítása szükséges, az azzal kapcsolatos munkákat a hatóság előírja.

Ezek egy része lehet technikai jellegű, például a faanyagok vagy falazat védelme a nedvességtől, lehet esztétikai jellegű, például az eredeti, a műemlék legjellemzőbb időállapotával azonos színezés helyreállítása vagy például egy feltárt, értéket képviselő, korábban lefestett freskó, fal- vagy mennyezetfestés restaurálása is. Ezek az esetek mind előfordultak például a Szent István tér 10. alatti épület felújításánál, amely a közelmúltat tekintve a legnagyobb, műemlékekkel kapcsolatos önkormányzati projekt volt – emelte ki Szarvas Péter.

A nem önkormányzati tulajdonban lévő műemléki védelem alatt álló épületekkel kapcsolatban hasonló a helyzet, de azok megóvása, felújítása, karbantartása, az azokkal kapcsolatos feladatok ellátása a tulajdonosokat, fenntartókat terhelik, és mivel az engedélyezés sem önkormányzati hatáskör, jellemzően ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nincs hatósági feladata.

Helyi védelem alatt álló önkormányzati tulajdonú épület például az Árpád Fürdő épülete, az Orosházi úti artézi kút, a Megyei Könyvtár épülete, a Kórház utcai szülészet épülete. A helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatban az önkormányzat az eddigi tapasztalatok szerint legtöbbször megfelelően tudta ellátni a felújításokkal, karbantartásokkal kapcsolatos feladatokat.

- A fentiekből látszik, hogy a műemlékek esetében jelentősnek mondható a kötöttségek és többletfeladatok mennyisége, a helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatban viszont ezek kisebb mértékben jelentkeznek – ismertette Békéscsaba polgármestere.

Fontos, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata azokban az években, amelyekben a költségvetés helyzete ezt megengedi, szerény összeggel ugyan, de pályázati eljárás keretében támogatja a helyi építészeti értékek közterületről látható részeinek a felújítását.

– A Békéscsabára turisztikai céllal érkezők a kulturális, gasztronómiai és egyéb szolgáltatások igénybevétele mellett legtöbb esetben a műemlékeinkre kíváncsiak.

– A jó állapotú, megcsodálható műemlékek folyamatosan növelhetik a város vonzerejét, így a város számára ez bevételt jelenthet, emelheti az itt lakók életszínvonalát. Ez az építészeti-esztétikai és gazdasági szempont – mondta el kérdésünkre Szarvas Péter.

A történelem folyamán Békéscsaba is többször szinte elnéptelenedett. Az 1717-es újratelepítés után keletkeztek olyan társadalmi körülmények, amelyek lehetővé tették a biztosabb, stabilabb fejlődést, ezért Békéscsaba műemlékeit, eddig megismert fontosabb épített értékeit e korszak, az újratelepítés időszaka hozhatták létre az itt élők. Az Evangélikus Kistemplom és a környezetében épült egyházi épületek a legrégebbi jelentős, védelem alatt álló emlékeink.

Mint az a polgármester elmondta, védelem alá olyan épületek kerülnek, amelyek egy közösség erőfeszítéseit, tudásának, műveltségének legjavát, kiváló eredményeit tükrözik.

Azoknak az embereknek az erőfeszítéseit, akik itt előttünk éltek és dolgoztak, munkájuk, létük eredménye egy-egy védett érték.

– Ha valaki veszi a fáradtságot, és részleteiben megismeri ezeket az értékeket, egészen biztosan megismerheti elődeink gondolkodásmódját, törekvéseit, céljait, láthatja az építőmester a keze nyomát – ezek azok a vonások, amelyek az egysége megteremtette az értéket. Ha belegondolunk, lehet, ma már nem lenne lehetőségünk megépíteni a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom tornyát, a Páduai Szent Antal-templom alapozását vagy nem alkothatnánk meg a Szent István tér 10. szám alatti volt Városi Bérház épületszobrászati elemeit – mondta el Szarvas Péter.

– Valószínűleg korszerű gépekkel sem lenne módunk arra, hogy létrehozzuk az Élővíz-csatornát, amelyet elődeink egyszerű eszközökkel, kézi munkával ástak ki. Mindezek újbóli létrehozása nehézségekbe ütközne annak ellenére is, hogy a korszerű eszközeinkkel ez egyszerűnek tűnhet a feladat. Fel lehet ismerni, hogy ezek az épített értékek egy adott kor akaratát, társadalmának erejét, a kor emberének tudását tükrözik. Ráadásul az értékek létrehozásának folyamata bepillantást ad egy adott korszak gondolkodásába, kultúrájába, az akkor élt emberek közötti viszonyokba.

Ma is lehet értéket teremteni

- A védett értékeink elődeink – apáink, anyáink – közös sikere, könnyebb vagy viszontagságosabb életének fennmaradt értéke, amelyekhez kisebb-nagyobb mértékben az itt élők nagy része valamilyen módon munkájával, tudásával hozzájárult. Bizonyíték arra, hogy a történelmi távlatból tekintve friss gyökerekkel rendelkező közösség tíz emberöltő alatt képes volt jelentős értéket létrehozni, maradandót, szépet, hasznosat alkotni Békéscsabán. Talán ma is lehet értéket teremteni, talán utánunk is maradhat valami, ami értékes lehet az utókor számára – mondta el Szarvas Péter.

Ami a helyi közösség számára értéket képvisel

A világ műemlékvédelmére 1965-ben létrehozott szervezet, az ICOMOS 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, így hívva fel a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére.

- A világnap nem azt szolgálja, hogy egy nap gondolkodjunk el értékeinkben rejlő lehetőségeinken, hanem hogy tudatosodjon a felelősség, amikor épített örökségünkről döntünk. A Műemléki Világnap nem csak a műemlékké nyilvánított értékek védelmére hívja fel a figyelmet, hanem mindenre, ami a helyi közösség számára értéket képvisel – ismertette Nagy Gergely, a bizottság elnöke. Mint elmondta, azért is fontos a Műemléki Világnap, hogy szemléletünk ezúton is fejlődjön, érzékenyebbek legyünk a minket terhelő, a jövő iránti felelősséget is hordozó feladatainkra.