A kukorica kulcsszerepet kap a jövő mezőgazdaságában is

Megtartotta szerdán idei utolsó ülését az őszi betakarítási koordinációs bizottság. A termények túlnyomó része ugyanis bekerült a földekről, egyedül a cukorrépánál nem volt még százszázalékos a teljesítés, de ezt a régi slágernövényt már nagyon kis területen termelik megyénkben.

Az ülésen elhangzott, hogy 75 517 hektáron végeztek a gazdák a napraforgóval és 3416 hektáron a szójával. Az átlaghozam az előbbi kultúránál 2,9 tonna/hektár, az utóbbinál 2,5 tonna/hektár. Őszi repcét 25 ezer, őszi árpát 22 ezer, őszi búzát 98 ezer, tritikálét 4200, rozst 650 hektáron vetettek a gazdák megyénkben.

Burda Béla, a megyei kormányhivatal földhivatali osztálya részéről elmondta, a parlagfű-ellenőrzések lezáródtak, súlyos problémákat nem találtak. A kalászosok betakarítása után csupán a tarlók elhanyagolásával voltak problémák, csakúgy, mint a másodvetéseknél és a parlagon hagyott területeknél.

Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára a tanácskozáson ismertette az akkori átvételiár-tendenciákat is. Kifejtette, elmozdulás történt, a kukorica ára 43 és 46 ezer forint között alakul tonnánként, a napraforgó 80-83 ezer forint között mozog.

A búza ára 55 ezer forint körül alakul tonnánként, ezen ár alatt a takarmány minőségű, felette pedig az étkezési minőségű búza értendő.

Kozsuch Kornél, a bizottság elnöke kiemelte, hogy jelentős mértékű a csapadékhiány, 100-120 mm hiányzik a talajokból, amely az őszi vetésű növényeknél kelési problémákat okoz. A mezei pocok megjelenése is gondot jelent. Október végéig a megyében 7600 hektáron jelentettek be előre védekezést.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hangsúlyozta, a következő 50 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt 10 ezer évben összesen. A Föld klímája változik, a globális felmelegedés a mezőgazdaságra is súlyos hatással van.

A kukorica a világ legnagyobb mennyiségben termesztett növénye, így a fenntartható tengeritermesztés kulcsszerepet kap a takarmányozásban, az élelmiszeriparban és bioüzemanyag-iparban is. Nincs ez másként hazánkban, megyénkben sem, emellett a kukorica az egyik legfontosabb exporttermékünk.

Nagy István agrárminiszter egy gazdafórumon mondta a minap, hogy a magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is. Szavai szerint adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt 50 évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma.

A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen. Úgy fogalmazott: nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30–40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

– Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos – jelentette ki a tárcavezető. – Az, hogy szalmaerőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem tartható fenn sokáig.

A két tábor egymásra találjon

Nagy István szerint külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés, a növénytermesztés. Hangsúlyozta, miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják vagy dolgozzák fel azt. Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.