Meg nem értett zsenikre nincs szükség, harcosokat vár a csabai röplabdaklub

– A szurkolóknál és a közvéleménynél állandó téma a külföldi-magyar játékosegyensúly – kezdte a klubvezető. – Büszkék vagyunk arra, hogy a tavalyi Extraliga-szezonban nálunk volt a felnőtt keretben a legtöbb saját nevelésű játékos, akik itt ismerkedtek meg a röplabda alapjaival, itt nőttek fel és kerültek a felnőtt csapatba. A magyar mag kialakítása mindig az elsődleges szempont nálunk. Örömteli, hogy az utánpótlásba és a felnőtt keretbe is érkezett korosztályos és felnőtt válogatott játékos, ami mutatja, hogy jó híre van a klubnál folyó munkának és annak, hogy a tehetséges fiatalokat jól menedzseljük.

A stábbal egyeztetve meghatároztak egy új irányt, más típusú játékot kíván a csapat játszani idén, ehhez kerestek közösen megfelelő röplabdázókat. A magyar piacon nem volt annyi minőségi játékos, de a klubelnök hisz abban, hogy egyszer eljutnak odáig, hogy csak magyarokkal fognak sikereket elérni, persze ez hosszú távú befektetés. Még nem tartanak itt, a jó eredményekhez szükség van külföldiekre is.

– Olyasvalakit kerestünk, aki elbírja az ezzel járó terhet. Boldogok vagyunk, hogy egy tapasztalt, komoly múlttal rendelkező játékost találtunk Cansu Aydinogullari személyében, akinek a kezében jó helyen lesz a karmesteri pálca. De ne feledkezzünk meg Kotormán Rékáról sem, aki korábban már bemutatkozott a válogatottban, az előző években az amerikai egyetemi bajnokságban pallérozódott, és számos ajánlat közül a miénket fogadta el, mert a munkát választotta!

Hozzátette, centerposzton Pintér Andreával és Bodnár Dorottyával megvolt az alap, és örömét fejezte ki, hogy Kump Alízzal egy újabb, már válogatott tapasztalattal rendelkező, de szintén rendkívül fiatal játékossal erősödött a BRSE. A liberóknál nem volt kérdés, hiszen Molcsányi Rita és Kertész Petra szilárd kiindulóalapot szolgáltat, az ütők és átlók terén viszont jelentős váltást eszközöltek. 

– Utóbbinál Marta Drpa jelenléte alapvetően határozta meg a játékunkat, itt egy másik úton indulunk el Margarita Stepanenkóval, akinek az eddigi teljesítményével, hozzáállásával maximálisan elégedettek vagyunk – folytatta Baran Ádám. – A nyitásfogadóknál tavaly hosszabbítottunk Glemboczki Zórával, akitől többet várunk, mint amennyit eddig nyújtott, húzóemberként számolunk vele ebben a szezonban. Iveta Stanchulova a bolgár válogatott szövetségi kapitányának, Lorenzo Micellinek az ajánlására érkezett, de Tóth Gábor is dolgozott vele a nyár folyamán, úgyhogy tudtuk, hogy egy végtelenül alázatos, komoly potenciállal rendelkező, még fejleszthető sportolóról van szó. Dominika Strumilo pedig jó fizikai paraméterekkel rendelkezik, topbajnokságokban és a belga válogatottban is szerepelt, bízom benne, hogy az itt zajló munka segíteni tud abban, hogy még magasabb szinten játsszon. 

Az utánpótlásba is érkezett több 15 és 20 év között fiatal, akik részei lesznek annak a projektnek, hogy minőségi bázist építsenek. Közülük ketten, Budai Viktória és Gergácz Olga már a felnőtt csapatban is bemutatkoztak a felkészülés során és nem is okoztak csalódást. Rajtuk kívül több fiatalnak is kiváltják a versenyzési engedélyét a felnőtt kerethez, a szakmai stábot ismerve pedig nem fognak habozni bevetni őket.

A rövid távú célokat tekintve az klub első embere tisztában van azzal, hogy az előző évtized eredményei köteleznek, de minden döntést gondos mérlegelést követően hoznak meg. Az elmúlt években jóval nagyobb fókuszt helyeztek az utánpótlásra, a hosszú távú stratégia alapját képezi, hogy magyar játékosokkal legyen sikeres a csapat. Azonban kellenek eredmények és példaképek is, ezért nagyon fontos, hogy emberileg is kifogástalan röplabdázókat igazoljanak, ebből nem fognak engedni semmilyen szinten.

– A szimpatizánsok egy része nem látja, hogy egy klubnál mi zajlik a háttérben, mivel kell megküzdeni napról napra, miből áll egy felnőtt csapat üzemeltetése és működtetése. Azt mindenki tudja, hogy a korábbi évek fényében a Békéscsabának mindig a bajnoki címért kell harcolnia, de ő személy szerint nem érzi ezt a nyomást. Nem foglalkozik azzal, hogy a vetélytársaknál, hogy alakulnak a folyamatok, a BRSE a saját útját járja. Szükségesnek érezte az újrastrukturálást erre a szezonra, és minden egyes szereplő, legyen szó játékosról, stábtagról, edzőről, klubvezetőről hisz abban, hogy már idén szép eredmények várnak a klubra.

– A tavalyi szezonban itt meghirdettünk egy paradigmaváltást, és örülök annak, hogy ez most jó irányba tart. Remek elegyet alkotnak a fiatal, sikerre éhes és tehetséges szakemberek a tapasztalt kollégákkal. Ez egy szellemi bázis és nem csak a konferenciák miatt: nívós szakembergárdánk van, akik nagyon sokra hivatottak. A mennyiségi utánpótlás-nevelésből a minőségibe szeretnénk átfordulni, ennek két irányt jelöltünk ki, és egyelőre mindkettővel elégedett vagyok. Évente több száz 1-2. osztályos diákot mérünk fel, itt már elindult a kiválasztás, fel is álltak U10-es és U11-es csapatok a kiválasztott gyerekekből. Hihetetlenül népszerű a sportág, sokan szeretnének röplabdázni és biztos vagyok abban, hogy a kiválogatott fiatalok közül többen is oda fognak érni a felnőtt csapatba, vagy még magasabbra.

A másik irányt úgy jellemezte, hogy „felülről beavatkoztak”, szinte minden korosztályba sikerült az ország különböző pontjairól tehetséges fiatalokat igazolni, akik azért jöttek, mert tudják, hogy Békéscsabán adottak a legjobb feltételek a fejlődésükhöz. Vérfrissítést jelentenek, hihetetlenül motiváltan, csillogó szemekkel érkeztek, kiléptek a komfortzónájukból annak érdekében, hogy a BRSE-nél profi sportolókká váljanak, a klubnak pedig erre a hozzáállásra, céltudatosságra, elhivatottságra és sikerorientáltságra van szüksége.

– Utánpótlásban továbbra sincs eredménykényszer, az edzőknek az a feladatuk, hogy a felnőtt keretbe minőségi sportolókat neveljenek. Szerencsére Dunát lehet rekeszteni a korosztályos bajnoki címekkel, nem kell semmit bizonyítanunk ezen a téren. Egységesítettük a képzést, rengeteg reggeli edzés zajlik az Akadémián, mert látjuk, mik a nemzetközi trendek, hol nyílik szét az olló és hol vagyunk lemaradva. Hiszem azt, hogy ez az út komoly eredménnyel kecsegtet, és nemcsak a békéscsabai, hanem a komplett magyar röplabdázás profitálni fog erről. Természetesen hihetetlen messze van még a vége, rengeteget kell dolgozni, hiszen több évtizedes lemaradást szükséges orvosolni, de jó az irány. Megtettük az első, nagyon fontos lépést, és hallatlan elszántsággal haladunk tovább.