Merészség, kurázsi, felelős építkezés – Megnyílt a XIX. Kárpát-medencei Népi Textilfesztivál Békéscsabán - galériával

A megnyitón elhangzott:  a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, valamint a Békés Megyei Népművészeti Egyesület által kiírt Szakrális textíliák, valamint Színhangulatok pályázatra több mint 1400 alkotás (hímzés, szőttes, viselet, csipke, nemez) érkezett, ebből 132 egyéni és 67 csoportos. A nagyközönség 932 alkotást csodálhat meg a Munkácsy múzeumban, valamint a megyei könyvtárban. A háromnapos konferencia szakmai előadásokat kínál, másrészt a népművészet, a népi kézművesség jelenét és jövőjét vizsgálja országos intézmények, szervezetek képviselőivel.

Az alkotásokban ott a múltunk, jelenünk, jövőnk

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, a szövés, fonás, viselet- és csipkekészítés, valamint nemezelés végigkísérte történelmünket, múltunkat, a mostani, békéscsabai hétvégében pedig jelenünk, jövőnk is benne lehet. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke külön üdvözölte a muravidéki, délvidéki, partiumi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai alkotókat.

Szegedi Balázs, Békés Vármegye Önkormányzatának alelnöke kifejtette, az emberi életben az a legrosszabb, amikor egyedül vagyunk, nincsen támaszunk, kapaszkodónk. 

− Úgy vélem, a megmaradás kulcsát az erős közösségek jelentik; mint a népművelőkéi, akiknek különleges a kisugárzásuk. Mint egy csakra kötik össze a világ magyarságát. Az eseménysorozat bizonyítja, hogy a kötelék egyre erősebb. A témaválasztás nagyon aktuális, a hagyományőrzés igazi védőpajzs a ránk zúduló multikulturalizmussal, kozmopolitizmussal szemben − sorolta meglátásait az alelnök.

Megismerhetjük Békéscsaba kulturális kincseit

Szarvas Péter polgármester köszöntőjében leszögezte, a csabaiak tudják, mit jelent magyarnak lenni, van identitástudatuk. A csabaiak tudják, mit jelent a nemzet, mi a különbség a Nagy-Magyarország és a jelenlegi közt, éppen ezért befogadó, szeretetteljes vendéglátók. 

– A textilkonferenciák kiemelten fontos rendezvények, a vendégek ilyenkor a város kulturális kincseivel is megismerkedhetnek. A vármegyeszékhely vérkeringésében karizmatikus szerepe van a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek, mely szerényen végzi értékteremtő, közösségformáló munkásságát Pál Miklósné vezetésével – tette hozzá a polgármester.

Rekordot döntött az idei találkozó a számadatok tekintetében

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára Kós Károly Régi Kalotaszeg című művéből idézett. Elmondta, a textilkonferenciákon és a kapcsolódó rendezvényeken a Kós által említett, széjjel szórt kövek összeszedése, s azok magunk képére építése történik. A kötőanyag a hit, a nagy fanatizmus és a sok munka.

–  Az idei találkozó számadatait tekintve rekordot dönt a rendezvény több évtizedes történetében, de a számokon túl is sok mindent üzen. Nem kell szerénynek lenni, a siker egyértelmű. Az elmúlt évtizedek erőfeszítései – a képzési, továbbképzési rendszer, az intézményhálózat újragondolása, a szakkörhálózat életre hívása, az alkotóközösségek, helyi civil szervezetek megerősítése, a személyes ambíciók támogatása és becsatornázása – beérni látszik. Alkotói és befogadói oldalon is erősödik az a bázis, ami a népi kézművességet dinamikusan fejlődő, innovatív művészeti ágnak tekinti. Életformánk óriási változásokon megy keresztül, ám ez nem ment fel bennünket a kulturális örökségünkről való érdemi, mély gondolkodás alól. A 21. század egyre inkább a végtelen lehetőségek kora – részletezte. Hangsúlyozta, lenyűgöző kezdeményezés volt a szervezőktől, hogy az idei fesztivál fókuszába a szakrális tereket díszítő, valamint a vallási szertartásokhoz kötődő alkotásokat helyezték. 

– Egy nemzet identitásának, kulturális gyökereinek eltéphetetlen része a vallásosság. Magyarságunk szerves alkotóeleme a keresztény kultúrkörhöz való tartozás. Ha a népi motívumok szakrális térben jelennek meg, hihetetlen energiák találkoznak. Gazdagodik az egyház, az alkotó, a közösség, és az egész nemzet is – zárta gondolatait az államtitkár.

Díjazottak

A szakrális textíliák témakörének csoportos kategóriájában kiemelt I. díjban részesült a Sárospataki Művelődési ház és Könyvtár Lorántffy Zsuzsanna Hímzőműhelye (úrvacsorai garnitúra), a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ Csipkeverő és Kézihímző Szakosztálya (oltárterítő, Újvidék/Szerbia). 

Egyéni kategóriában Tóth Károlyné népi iparművész (keresztelőgarnitúra, Mende) érdemelt kiemelt első helyet.

A Színhangulatok témakör csoportos kategóriájában I. díjat vehetett át a Boglárka Hímzőkör (Gyula), a Csepeli Hímzőszakkör (Budapest), a Guzsalyas Képzőművészeti Alapítvány Hímző szakköre (Kétsoprony), a Guzsalyas Képzőművészeti Alapítvány Tambour klubja (Kétsoprony), a Gyűszűvirág Hímzőkör (Békéscsaba), a Kalocsajok (Békéscsaba), a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely (Szürte/Ukrajna), a Meseházi Alapítvány Forgórózsa Hagyományőrző Alkotó Csoportja (Békéscsaba), az Orlai Ház Díszítőművészeti Szakköre (Mezőberény), valamint a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző és Viseletkészítő műhelye (Pográny/Szlovákia). 

Egyéniben kiemelt I. díjat érdemelt Komjáthi Tamásné népi iparművész (Szekszárd), Kovács Túri Emese, a Népművészet Ifjú Mestere (Csíkborzsova/Románia), Sigmond Gáborné (Csákvár), Zsigmondné Piukovics Zsuzsanna népi iparművész, Népművészet Ifjú Mestere (Budapest).