2023.09.08. 20:18
Nincs köze a geotermikus rendszereknek a földrengésekhez – állítja a hidrogeológus
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. Markó Ábel hidrogeológus szerint ezekhez nincs köze a térségben folyó geotermikus beruházásoknak.
Csabán a sportcsarnoknál zajlott geotermikus projekt.
Fotó: Bencsik Ádám
Aszódi Attila, a BME professzora erre reagálva felvetette, hogy emberi tevékenység is közrejátszhatott ezen földrengések létrejöttében, a földgáztermelő kútfúrások mellett felelőssé téve a békéscsabai és mezőberényi geotermikus létesítményeket, elriasztó példaként egy 2006-os bázeli példát hozva. Markó Ábel hidrogeológus, az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék PhD hallgatója, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársa a masfelfok.hu oldalán közzétett írásában kifejtette, a probléma ezzel az, hogy a svájci példában szereplő, valóban nagyobb földrengéskockázatot jelentő technológia egyáltalán nincs jelen Magyarországon, az érintett békési erőművek „hagyományos” kétkutas geotermikus rendszerek, amelyeknél a földrengéskockázat legtöbbször minimális.
A masfelfok.hu oldalon olvasható elemzésben kitért arra, jelenleg is számos kutatás folyik világszerte, hogy hogyan lehetne még hatékonyabbá és még biztonságosabbá tenni a geotermikus energia használatát új megoldásokkal, de „addig is a földrengésveszély tekintetében megnyugodva támaszkodhatunk a hagyományos, termálvízalapú hasznosításra, mely hazánkban kimagasló potenciállal rendelkezik és a távhőszolgáltatás, valamint kapcsolt kaszkád hasznosítással a települések számára a földgázhasználat alternatíváját adja.”
Nagy hiba volna megalapozatlan félelmek miatt zárójelbe tenni a hazai geotermiát.
Segíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energiáról általánosságban elmondható, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül, helyben, akár települési szinten kinyerhető és korlátokkal, de megújuló módon használható, csökkentve a fosszilis energiahordozók igényét, jól kiegészítve a többi megújuló energiaforrást.
A békési földrengések kapcsán felelősként felvetett geotermikus rendszerek (Békéscsaba, Mezőberény) a korábban említettekhez hasonló „hagyományos” kétkutas geotermikus rendszerek. Szintén jellemző rájuk, hogy a többi magyar geotermikus projekthez hasonlóan a mélyben található kristályos kőzetekből felépülő aljzatot – amelynek mélységében (6-10-20 kilométer) az augusztusi földrengések kipattantak – nem érintették, a kutak mélysége 1,5-2,5 kilométer mélységtartományban mozog. Szóval ezek sem tehetők felelőssé a földrengésekért.
