Szalakótaodúkba kukkantottak Cserebökényben

A túrára Deszkről, Gyomaendrődről, Békéscsabáról, Pomázról és Szentesről is érkeztek érdeklődők. Az egykori Cserebökény (1947-72) község központjában találkoztak, majd egy rövid tájtörténeti ismertetőt követően a védett terület központi részét keresték fel. A résztvevők nagy izgalommal várták, hogy közelebbről is láthassanak szalakótákat. Az első példány egy körbálán mutatkozott.

Útközben megállapították, hogy az idén a többet legeltetett gyepeken a szokásosnál több a bogáncs, a mezei aszat és a vad pórsáfrány. Távolabb sárga virágú tejoltó galaj és cickafark díszlett. A puszta kiszélesedő részén ecsetpázsitosban, a mélyebb régi mocsárág zsombékos medrében pedig dőltebb sásosban haladtak.

Úti céljukat az öreg fehér nyarak körül felnőtt újulat rejtette. Itt megnéztek egy fiókás szalakótaodút. A kihelyezett műfészekben 5 példány, kirepülés előtti szalakótafióka volt. A facsoport szélén lévő, harkály által vájt odúból már korábban kirepültek a szalakótafiókák.

Következő állomásuk egy magas, csúcsszáraz ágú nyárfa volt. Itt két parlagi sasfióka lapult a fa felső felén épített, jókora fészekben. A fiókák teljesen beleolvadtak a környezetükbe, ezért spektívvel nézték őket. A közeli fasorban pedig hat, kirepülés előtt álló szalakótafióka kérte a táplálékot.

Ezt követően egy vércse műfészek-telepet néztek meg. A térségben ugyanis itt költött a legtöbb kék vércse, hiszen több mint negyven párat mértek fel. A túra alkalmával is fiókák néztek rájuk az költőládákból. A telepen két pár szalakóta is költött, de őket már nem keresték fel, mert gyorsan alkonyodott, s igyekeztek a tervezett táv hátralévő szakaszát teljesíteni.