Egyedülálló árvízi szimulációt végeznek a békési körtöltésen

Tímár Attila, a KÖVIZIG szakembere – aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója – elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) doktori hallgatói ösztöndíját diplomamunkájával. A KDP keretében nyílt lehetőség az említett projekt megvalósítására. 

– Ilyen jellegű nagyminta kísérletet korábban még nem végezek el. Munkánk legfőbb célja, hogy az érintett békési gátszakaszon megvizsgáljuk az árvízvédelmi töltés „állékonyságát”, illetve a töltésben kialakuló a szivárgásokat és az árvízvédelmi töltés mozgását – emelte ki a szakember. 

A gáttest mozgását is tanulmányozzák

Mint az a KÖVIZIG, illetve Kálmán Tibor, Békés polgármesterének beszámolójából kiderül, a szakemberek valóssal megegyező vízmennyiségnek és nyomásnak teszik ki a körgát egy elkerített szakaszát. A kísérlet során a gáttest mozgását, a szivárgási folyamatok dinamikáját és térbeli eloszlását egyaránt tanulmányozzák. Mindez geofizikai- és geodéziai mérésekből, talajmechanikai elemzésekből, valamint a töltéstestben elhelyezett észlelő kutak vízszintjeinek méréséből áll. A töltések mozgásvizsgálatára a töltés négy keresztszelvényben, szelvényenként 15 geodéziai mérőpontot helyeztek el. Egy szelvényben hét mérőpont az úgynevezett vízoldali rézsűben található, három a töltéskoronán, öt pedig a mentett oldali rézsűben, vagyis azon a részen, ahol közvetlenül nem éri a víz a gátat. Tanulmányozzák, hogy a víz alatti terhelés hatására milyen mozgások mennek végbe a töltésen, mennyire zsugorodik vagy duzzad az árvízvédelmi töltés. 

Tavaly állították fel a szádlemez-medencét

Az árvízvédelmi töltésben a szivárgást úgynevezett piezométer csövek, a töltéstestben elhelyezett észlelőkutak segítségével mérik, melyeket a töltéskoronában és a mentet oldali rézsűben helyeztek el. Ezen felül geofizikai méréseket is végeznek összesen 16 szelvényben a töltéskoronán és a mentet oldali rézsűben, melyek segítségével a szivárgási útvonalakat és a szivárgások dinamikáját kívánják meghatározni. Az üzemi körülményeket, mint szimulált árvízi elöntést az említett szádlemezekből kialakított medence biztosítja, melyben szabályozott körülmények között növelhető, illetve csökkenthető az elöntés. Magát az említett szádlemez-medencét tavaly állították fel, a vizsgálatok pedig idén kezdődtek el. A vizsgálatok az úgynevezett szabályos keresztszivárgás kialakulásáig tartanak, melyet követően talajmechanikai feltárásokat végeznek. A feltárásokkal a telített talajok állékonyságszámításához szükséges jellemzők értékeit határozzák meg, melyek az átázott töltés állékonyságának megítéléséhez szükségesek.

A kutatás során kapott mérési eredmények a töltések tönkremeneteli folyamatának jobb megértését, a gazdaságos, okszerű, jó védekezési gyakorlat támogatását szolgálják.