Az összetartozás jegyében telt az idei aratónap Szarvason - galériával

A Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok keretében tartották meg a XXVI. Aratónapot Szarvas-Ezüstszőlőn, a Szarvasi Gazdák Hagyományőrző Egyesület és elnöke, Závoda Ferenc szervezésében. Az esemény felvonulással indult, korhű ruhákban, az Ezüstszőlői Közösségi Háztól, és az Összetartozás Emlékparban folytatódott. Itt a magyarok világhimnusza kíséretében felvonták a rendezvény zászlaját, majd köszöntötték a jelenlévőket.

Elsőként a házigazda, Závoda Ferenc üdvözölte a vendégeket és nyitotta meg a rendezvényt. Jakab István, az országyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke elmondta, több mint negyed százada gyűlnek össze évről évre az összetartozás jegyében Szarvas-Ezüstszőlőn, ahová a vendégek a Kárpát-medence egy-egy szeletét hozzák magukkal. Hozzátette, ez a nap az emlékezésről és a hagyományőrzésről is szól, ami különösen fontos a mai, értékeket lábbal tipró világban. Végül hangsúlyozta, lényeges, hogy magyar szívvel érezzünk, és a 15 millió magyar éljen bárhol a világban, segítse egymást.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő kifejtette, öröm számára, hogy sokadjára lehet jelen Ezüstszőlőben, a Kárpát-medencei Nemzetiségi Napokon. Hozzátette, mindannyiunk kötelessége a magyarság megőrzése és összetartozása, amire jó példa ez a rendezvény. A gyökereinket ugyanis el akarják szakítani, a hitünket el akarják venni, és megfosztani bennünket mindattól, ami a magyarság értéke. Ezt azonban nem szabad hagynunk.

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke elmondta, a kamarának és a Magosznak is rendkívül fontos az, hogy a hagyományainkat ápolva megismertessük gyermekeinkkel a paraszti hagyományokat. Hozzátette, a modern gépek mellett nagyon fontos tudnunk, hogy az őseink miként végezték egykor a betakarítást és milyen munkálatok történtek ilyenkor. Kiemelte, a betakarítás mindig egy ünnep, amikor az elvégzett munka eredményét realizáljuk, és a megtermelt búzát egész évre eltéve, lisztté őrülve, abból pedig a kenyeret megsütve tudjuk fenntartani magunkat.

Üdvözölte továbbá a jelenlévőket Molnár Etele alpolgármester, aki a búza jelentőségéről szólt, és örömét fejezte ki, amiért idén is összeöntik az összetartozás búzáját, a szemek mintegy 20 különböző helyszínről származnak. Ez az esemény jelképezi a magyarság összatartozását, illetve azt, hogy a Kárpát-medence mindig megadja nekünk a kenyerünket.

A köszöntők után a rendezvény díszvendégei, Mezőtúr Város képviselői avattak szobrot az emlékparkban. Ez immár a 14. ilyen emlékmű, amit a rendezvény keretén belül állít egy település Ezüstszőlőn. A legújabb dombormű egy kubikost ábrázol, hiszen Mezőtúr életében meghatározó szerepet töltöttek be a kétkezi munkások. Az új szoborról Mezőtúr alpolgármestere, Patkós Éva mutatta be, majd adta át.

Szili Katalin: fontos, hogy a határon túli nemzettársaink is megélhessék magyarságukat
Fontos, hogy a határon túli nemzettársaink is megélhessék magyarságukat – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az MTI tudósítása szerint a rendezvényen.
A politikus a XXVI. Kárpát-medencei nemzetiségi napok és aratónap rendezvényen azt mondta, bár június 4-e a nemzeti összetartozás napja, minden olyan alkalom, ahol a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek együtt tudnak lenni, az összetartozás ünnepe. A Kárpát-medencében „mi nemcsak, hogy együtt kell, hogy gondolkodjunk, kiálljuk a békéért, hanem számunkra fontos az is, hogy a jövőért együtt tegyünk” –  jelentette ki.
Hangsúlyozta: az alaptörvény világosan fogalmaz, amikor azt mondja, Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarokért, ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségeket államalkotó tényezőnek ismeri el, ami azt is jelenti, hogy a nemzetiségek megőrizhetik önazonosságukat, gyakorolhatják nyelvüket, hozzájuthatnak anyanyelvi oktatáshoz, kultúrához.

Számunkra ezért fontos az is, hogy mi, magunk is küzdjünk azért, hogy határon kívüli nemzettársaink ugyanezt megélhessék - jegyezte meg. Hozzátette: például Szerbia alkotmánya is kimondja, hogy az ott élő nemzetiségek államalkotó tényezők, „de ez nincs mindenhol így a Kárpát-medencében”. Szili Katalin hangsúlyozta: fontos, hogy minden polgár egyenlő legyen és megőrizhesse önazonosságát.
Felhívta a figyelmet: vannak olyan kárpátaljai magyarok, akik a fronton harcolnak és az életület kockáztatják „egy olyan háborúban, aminek már véget lehetett volna venni”, ha a felelős politikusok és Európa valóban a békét óhajtja és nem táplálja az értelmetlen háborút.
„Mi mindannyian a békét és biztonságot óhajtjuk ezen a nemzeten belül és biztosítjuk azoknak is, akik nemzetiségként itt élnek Magyarországon, és óhajtjuk azoknak is, akik a történelem igazságtalansága alapján az országhatáron kívül rekedtek” – mondta. A politikus emlékeztetett: a magyar kormány békességet akar, és ehhez szeretné biztosítani mindenkinek a családi biztonságot.