Idén decemberben is jól fogy a Gyulahús virslije – galériával, videóval

Tamáskovitsné Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere hírportálunknak elmondta, a virsli készítésekor nagyon fontos figyelembe venni, hogy hőkezelt készítményről van szó, cégük is készre főzve csomagolja a finomságot.

– A virslit éppen ezért otthon csak melegíteni kell. Gyöngyöző forró vízbe kell tenni, és elég abban egy-két percig melegíteni, hogy az ízei kibontakozzanak – fogalmazott a szakember, aki kitért arra, hogy ő is hallott arról, hogy vannak, akik akár 10-20 percig is főzik a finomságot, de ez nem feltétlenül szerencsés. Felhasználása sokrétű, vannak, akik hagyományos módon melegítik és friss kenyérrel, illetve mustárral tálalják, olyanok is akadnak, aki megsütik akár magában, akár egy kis sajttal, és akár főzelékek feltétjeként is szervírozzák. Ahogy korábban megírtuk, szilveszteri fogásként pedig nemcsak éjfélkor, hanem például az újévi lencsesalátába is felhasználhatják, illetve akadnak, akik rétestésztában sütik ki, de ahogy korábban említettük, felhasználása rendkívül változatos.

Tamáskovitsné Gila Éva kérdésünkre megerősítette, az év ezen szakában minden esztendőben, így idén is jelentősen emelkedik a virsli iránti kereslet, ezért az ünnepeket megelőzően nagyobb mennyiséget gyártanak, illetve szállítanak ki mind a hagyományos, mind a juhbeles finomságból. Az étel glutén- és laktózmentes, így az ételintoleranciában szenvedők is fogyaszthatják.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége említett közleményéből megtudtuk, hazánkban az éves virslieladás 34 ezer tonna körül van, jellemzően decemberben fogy a legtöbb belőle. A koronavírus-járvány óta alapvetően előrecsomagolt terméket választanak a fogyasztók, de a csemegepultos áruk már azelőtt is lényegesen kisebb arányban fordultak elő. Főként hagyományos termékek készülnek, de lehet kapni kis arányban például sajtos, chilis virslit is; különleges, drágább termék a juhbeles, amiből kevesebb is fogy. 

A „virsli” tartalmát az Élelmiszerkönyv szabályozza, aminek a tartalma a leírástól eltér, az nem nevezhető virslinek, ezért is találhatók például „rúd”, „szelet”, „pálcika” stb. elnevezésű termékek az üzletekben. A virslire vonatkozó előírások közül a legfontosabb a hústartalom: a késztermékre vonatkoztatva legalább 51 százalék. Ha a hústartalom alacsonyabb, vagy 10 százaléknál több a mechanikailag lefejtett hús a termékben, az már nem nevezhető virslinek. Emellett vásárláskor érdemes figyelni arra, hogy minél kevesebb összetevőből álljon a termék, ugyanis az adalékanyagok a minőség rovására mehetnek.

A közlemény egy kis virslitörténelembe is betekintést enged. A frankfurti virsli a vörösáruk leghíresebb képviselője, állítólag már a 13. században is készítették. A húsból prádot készítettek, fűszerezték. A termék összetétele ma is ugyanez, csak a technológia változott. Ezen termék alapján készült a későbbiekben a bécsi virsli, ami az alapja a Magyarországon ismert virslinek. A frankfurti virsli eredetileg csak sertéshúst tartalmazott, míg a bécsi típusúba már marhahús is került.

A környező országokban valamilyen formában megtalálható a virsli, vagy ehhez hasonló termék. A virsli népszerű termék, különösen a gyermekes családok körében, és szilveszterkor szinte minden háztartásban megtalálható az ünnepi asztalon.