világnap

2021.09.14. 06:55

Az Alzheimer-kórról szóló filmet mutatnak be Békéscsabán

Az Alzheimer-kór világnapján, szeptember 21-én, kedden 18 órakor mutatják be a Csabagyöngye Kulturális Központban az Alzheimer – Egy kór, amiről beszélni kell című dokumentumfilmet, Kollár István alkotását – jelentették be a hétfőn az intézményben tartott sajtótájékoztatón.

Licska Balázs

20210912 Békéscsaba Csabagyöngye Kulturális Központ tisztelettel meghívja Önt az Alzheimer - Egy kór, amiről beszélni kell című dokumentumfilm vetítésével kapcsolatos sajtótájékoztatóra Bátori Zsuzsanna, a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ igazgatója, aki összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat az Alzheimer-kórral kapcsolatban és bemutatja a kistérség ellátó rendszerét, valamint a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ szolgáltatásait - mindezt elsősorban a betegséggel összefüggésben. Varga Gábor, a Csabagyöngye Kulturális Központ osztályvezetője, aki a film bemutatójával kapcsolatos részleteket ismerteti majd. Imre György IGY Békés Megyei Hírlap

Fotó: Imre Gyorgy

Varga Gábor, a Csabagyöngye Kulturális Központ osztályvezetője elmondta, a világnap kiváló apropót ad arra, hogy levetítsék a dokumentumfilmet, és hogy beszéljenek az Alzheimer-kór tüneteiről, lefolyásáról, kezelési lehetőségeiről, valamint az ellátórendszerről.

A demencia egy betegség, különböző tünetek együttese. A memória sérülése miatt a páciens végül teljesen elveszti az önellátási képességét – ismertette elöljáróban Bátori Zsuzsanna, a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény igazgatója. Hozzátette, a jelenlegi tudás szerint gyógyíthatatlan demenciának különböző fokai vannak, így az enyhe, a középsúlyos és a súlyos.

Varga Gábor a bemutatóról, Bátori Zsuzsanna pedig a demenciáról szólt a sajtótájékoztatón /Fotó: Imre György/

Elmondta, az emberek általában keveset tudnak a betegségről, kevesen ismerik fel a tüneteket. Ahogy korosodik az ember, úgy mérséklődik a teljesítőképessége, de nem mindegy, hogy milyen mértékben. Szakembereknek kell eldönteniük, hogy a csökkenés kóros-e vagy sem. A rövid távú memória zavara, a feledékenység akkor válik kórossá, ha például a beteg nem tudja a boltban eldönteni, hogy előző nap vett-e tejet és kenyeret.

Gyanús lehet, ha az idősek bizalmatlanná válnak, ha zárakat szereltetnek fel és a hozzátartozókat sem engedik be. Ha nem tudják, hová rakták nyugdíjukat, értékeiket, okmányaikat, és azt mondják, hogy azokat valaki ellopta a lakásból. Fura lehet, ha az idős akár ötször-tízszer is visszakérdez ugyanarra a dologra, és a választ nem érti meg.

Bátori Zsuzsanna kiemelte: a demencia nem feltétlenül jelenik meg minden idősnél. 60 éves kor felett 5-10 százalék, 75 év felett 15-20 százalék rá az esély, és ahogy telnek az évek, elérheti a 30 százalékot is. Hozzátette: egyre többen vannak, akik demenciával élnek, a 80 év feletti békéscsabaiak között jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban a számuk.

Elmondta: a beteg személyisége, viselkedése is megváltozik a középső szakaszban. A korábban nyugodtak ingerlékennyé, nyugtalanná, feszültté válnak, ami azért is lehet, mert a páciens szintén érzi, hogy elfelejt dolgokat. A változás a családot is megviseli, ezért fontos, hogy legyen egy támogató, és a szociális ellátórendszer segítséget nyújt.

Tíz éve a nappali ellátás, az idősek klubjain belül Békéscsabán nyolc telephelyen foglalkoznak demenciával élőkkel. Nekik speciális foglalkozásokat biztosítanak, köztük zeneterápiát. Az Ady Endre utcai idősek otthonában a 130 férőhelyből csaknem 50-et demenciával élőknek tartanak fenn. Kialakítottak egy relaxációs szobát, ahol hang- és fényterápiát alkalmaznak együttesen.

Az igazgató hangsúlyozta: az biztos, hogy a demencia eljut az enyhe fokból a súlyosig, de hogy kinél milyen gyorsan, azt nem lehet tudni. Kombinált terápiákkal, azaz a gyógyszeres kezelés és a speciális foglalkozások együttesével lehet a folyamatot lassítani, az életminőséget, a memóriát javítani.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Csabagyöngye Kulturális Központban 2017-ben indították el a Memória Cafét. Havi egyszer szakemberek tartanak 15-20 perces előadást, majd beszélgetnek a résztvevők, megosztva tapasztalataikat, információikat. A klub egy önsegítő csoportként működik a betegség miatt érintett hozzátartozók számára. A szakmai hátteret a szociális intézmény biztosítja.

Rengeteg embert érint a demencia

Ha meg akarjuk tudni, hogy milyen az, amikor valaki meghalt, de mégis él, akkor az az Alzheimer-kór – mondta Kollár István, a dokumentumfilm alkotója. Kiemelte: a betegség által mások leszünk, mint akik voltunk, lassacskán elveszünk. A mű ötlete egy találkozáskor született: meglátott egy nőt, aki egy fekvőbeteg – és mint később kiderült: Alzheimer-kórban szenvedő – férfit ápolt.

Elmondta: az információk szerint 250 ezer beteg lehet Magyarországon, tehát rengeteg embert és hozzátartozót érint a demencia, és az előrejelzések szerint még többet fog. Hozzátette: a film sűrű, tömény, de a vetítést követően lesz egy kötetlen beszélgetés is, hogy még több információt adhassanak át a jelenlévőknek, és hogy az érintettek, a hozzátartozók erőt merítve távozzanak a rendezvényről. Az eseményen jelen lesz dr. Menyhárt Miklós is, aki igazi szaktekintély a témában.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában