Kiállítással emlékeztek a százötven éves postára

Régi telefonkészülék, betétkönyv, a Magyar Királyság 1750 és 1850 közötti postatérképe – rajta Békéscsabával, Gyulával, Orosházával és Sarkaddal –, a hazai posta története az államalapítástól egészen napjainkig, valamint a magyar bélyeg története, továbbá Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegei és bélyegtervei – ezek mind láthatók a pénteken a sportcsarnokban a 150 éves évforduló alkalmából nyílt kiállításon.

1871 előtt nem volt posta – ahogy akkor írták – Sarkad-Kereszturon, a településre címzett leveleket az ország minden részéről Sarkadra küldték, tehát azokért el kellett menni Sarkadra, mint ahogy akkor is, ha valaki levelet, csomagot adott volna fel. 1871-ben a településen nem kincstári postahivatal, hanem postamesterség létesült, amit vállalkozásként kellett fenntartania és szigorú szabályok szerint üzemeltetnie a postamesternek. Az első postamester Catka Ignátz lett sikeres pályázata révén – ismertették a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítványnál.

A postaanyag napi szállításáról a község és Sarkad között a postamester által felfogadott küldönc gondoskodott. Az ellátást nemcsak a sarkadkeresztúriaknak, hanem a környékbeli településrészeken – így Almás-Nyéken, Kinanyéken, Varsányhelyen – élőknek is biztosították. A postamester személye gyakran változott, vélhetően azért, mert a postának nem volt kellő forgalma, így a jövedelemből nem igazán tudott megélni.

A község vasútállomása 1899-ben kapott távírdát, ami a helyieket is kiszolgálta, és a posta a vasút közreműködésével látta el a település táviratforgalmát. A sarkadkeresztúri posta 1903-ban kapcsolódott be a telefonhálózatba. 1922-ben Morse-berendezést szereltek fel a postamesteri hivatalban, ezt követően a táviratokat azzal továbbították. 1950-ben megszűntek a postamesterségek, a sarkadkeresztúri is állami postahivatal lett, és módosult, bővült a szolgáltatások köre. Az 1960-as évek közepére elkészült a posta az új épülete, most is abban működik.

– Az emberek többsége a postát a kézbesítőhöz köti – mondta beszédében Bakucz Péter polgármester. Hozzátette: mivel az üzenetek kézbesítése mindig is fontos volt, a postások is azok, és hangsúlyozta, a szakemberek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A küldemények kézbesítése közben foglalkoznak a helyiek lelkével, elbeszélgetnek velük az élet nagy dolgairól, és a kutyákkal is igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani. Sorolta az elmúlt 150 évből ismert postamestereket, továbbá azokat, akik az elmúlt évtizedekben szolgálták, valamint jelenleg is szolgálják a sarkadkeresztúriakat.

Ötvös Tamás, a Magyar Posta Zrt. osztályvezetője elmondta, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően rohamosan nyíltak országszerte posták. Annak idején Sarkadkeresztúr a nagyváradi igazgatósághoz tartozott, azonban a trianoni békediktátumot követően át kellett szervezni a rendszert. Az 1990-es években is komoly változások zajlottak, újabb szolgáltatások jelentek meg a palettán. Az ügyfeleknek immár természetes, hogy nemcsak csomagok, levelek, csekkek miatt, hanem biztosítások, megtakarítások kapcsán is betérnek a postára.

Különdíjas lett a szépségversenyen

Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumi elnöke több kuriózumot is megosztott. Köztük azt, hogy 1996 és 2007 között Germánné Tengely Tímea vezette a sarkadkeresztúri postát, és ő 2000-ben különdíjat nyert a posta által szervezett országos postás szépségversenyen – voltak, akik csak miatta tértek be a helyi postára. Érdekes az is, hogy 1927-ben a forgalom annyira megnőtt, hogy új munkatárs számára hirdettek állást, és a jelentkezőktől arcképes igazolványt is kértek.