A helyi értéktárba javasolta a monori tájegységet az egyetemi tanár

A helyi értéktárba javasolta a monori tájegységet dr. Szabó Mihály. Az orosházi-szegedi gyermeksebész, egyetemi tanár indoklásában kiemelte, a Monornál összefutó, kereszteződő utak évszázadokon át fontos kapcsolatot tartottak az Alföldön és a távolabbi hazai tájakon, valamint a külföldön élők között.

– Az összegyűjtött adatokat, a gyermekkori élményeket Gonda Géza fotóival igyekeztem a bírálóbizottság figyelmébe ajánlani jó szívvel. Monor nem kizárólagosan helyi jelentőségű tájegység. Meg kell adni a tiszteletünket a történelmi, gazdálkodási hagyományainknak, a helyi eseményeknek. Becsüljük meg az ott élt egyszerű parasztcsaládokat, embereket, tanítókat, mesterembereket azzal, hogy nem hagyjuk pusztulni mindazt, ami szorgalmukra, két kezük munkájára emlékeztet – érvelt az érték mellett ajánlója, aki javaslatokat is megfogalmazott.

A hagyományokra fel kell hívni a 47. számú főközlekedési úton közlekedők figyelmét szöveges táblákkal, a területet bemutató táblatérképekkel. Némi költséggel, jó szervezéssel, összefogással megoldható az épületek állagának a megtartása.

– A fenti emlékek mellett még néhány jelentős gazdálkodótanyát meg kell említeni. Gondolok a két Ravasz majorra a két út között, a „szélmalmos” Kocsondi tanyára a Gyomai úton túl, Kovács Feri bátyámék tanyája mögött, ahova kocát hágatni jártunk nagyapámmal – érvelt ajánlása mellett dr. Szabó Mihály és velünk nosztalgiázott gyermekkora szeretett helyszínén.

Egyébként az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai és más kutatók által felderített leletek, források, hagyományok igazolják, hogy a csomópont évszázadokon át fontos szerepet töltött be e vidék, az ország és külhoni területek gazdasági, kereskedelmi társadalmi életében.

Betyárok búvóhelye is volt egykor a híres csárda

Monor külterület, Orosháza központjától számítva nagyjából 8 kilométer távolságra található, ma már kerékpárút vezet odáig. Jellegét tekintve mezőgazdasági lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyákkal. A területén található lakások száma körülbelül hetven. A leírások szerint az alföldi betyárok kedvelt időtöltési helyei voltak az út menti csárdák. Egy ilyen fennmaradt csárda található az Orosházához tartozó belsőmonori tanyaközpontban. Az épület majdnem egyidős a város alapításával, 1750-re épült fel legkésőbb. A barokk, nádfedeles csárda pincéit a legenda szerint Rózsa Sándor és betyárjai többször is előszeretettel használták búvóhelyként. Az épület nemcsak vendéglátóegység volt, hanem lakóház és istálló is egyben. Jelenleg nem funkcionál csárdaként.