Szavak nélkül képes beszélni a lovakkal

Az alig húszéves Gyugyi Zorának minden gondolata a lovak körül forog. Ahogy beszél róluk, mesél a lovaglásról, nem könnyű megállni, hogy ne akarjak én is nyeregbe ülni.

– Kétévesen találkoztam először lóval, szerelem volt első látásra. Ezután sokáig csak távolról csodáltam őket. Majd tízévesen kezdtem el egy hagyományos rendszerben működő lovardában lovagolni, ahol zablát használtunk és többnyire csak körbe-körbe mentünk. De szerettem volna egy olyan helyet találni, ahol én és a lovam is azt kapja, amire mindketten vágyunk. Így jutottam el abba a lovardába, ahol a suttogótechnikát alkalmazták. Nagyon megfogott, amit ott láttam, és elkezdtem beleásni magam Monty Roberts módszerébe – emlékezett vissza Zora.

Mint mondja, a suttogóként is ismert amerikai lovas kizár minden olyan eszközt, ami a lónak fájdalmat okoz, a segédeszközök alkalmazása során tehát nem az a cél, hogy lerombolják az állat szellemét, lényét, hanem hogy egy partneri, bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki vele. A természetüket figyelembe vevő módszernek köszönhetően egyfajta együttműködés jön létre ló és lovasa között.

– Monty Roberts éveken keresztül a nevadai sivatagban figyelte a lovakat, hogyan viselkednek, kommunikálnak egymással. Ezt alapul véve kitalált egyfajta „csatlakozást”, amikor az ember felveszi az egyik lónak a szerepét, és a betörendő állatot addig vezeti a körkarámban, amíg bizalmába nem fogadja őt. Ez a dominanciaharc érvényesül a lovak között is, talán ezért is működik olyan kiválóan ez a technika – részletezte Zora.

Így nem csoda, hogy idővel egyre többen kezdték alkalmazni ezt a módszert, és egye több helyre hívták Monty­ Robertset előadásokat tartani, aki még az angol királynőnek­ is képzett lovakat az évek során­. Azonban a suttogó elsősorban a vad lovak megszelídítésére dolgozta ki a módszerét, így az nem feltétlenül működik­ olyan lovak esetében, akik ismerik­, elfogadják az ember közelségét.

Erre jelenthet megoldást egy szintén amerikai lovas által kifejlesztett módszer, amely egyfajta ábécéként működik. Ezt végigjátszva tanulhatnak meg kommunikálni a lovakkal az emberek.

– Ezt az úgynevezett ábécét­ alkalmazták abban a lovardában, ahová 13 éves koromtól kezdve hat éven át jártam. Itt találtunk egymásra a lovammal­ is, aki Hortobágyról, egy 300 állatot számláló ménesből­ került hozzám. Catarina előttem­ nem nagyon látott embert, így az alapoktól kezdtük. Hét év után pedig már bárhová követ engem, saját akaratából, kantár és szár nélkül jön mellettem­. A többéves közös munka alatt szinte családtaggá vált, velünk lakik a háznál, reggelente pedig­ van, hogy arra ébredek, hogy kíváncsian kukucskál be az ablakomon – meséli nevetve Zora.

Szerinte Catarinának köszönheti, hogy erre az útra lépett, és hálás, amiért nap mint nap újat tanulhat tőle. És bár a szívét követve Békéscsabára sodorta az élet, reméli, itt is sok embernek továbbadhatja a lovak iránti rajongását.

Lónyelvet fejlesztett ki a suttogó

Monty Roberts észrevette, hogy a lovak pontos hierarchiában élnek, melynek kialakítása és fenntartása a lovak jelrendszerével, testbeszédével történik. Ezt a lónyelvet nevezi Monty Roberts Equusnak. Használatával bizalmon és megértésen alapuló ember-ló kapcsolatot lehet kiépíteni. Gyugyi Zora elmondta, ehhez a kommunikációhoz szükséges egy csomózott kötőfék, amellyel finom jelzéseket lehet adni, egy jelző kötél, amivel az ember és állat közti távolságot lehet kialakítani, de mind közül a legfontosabb a pálca, amely egyfajta répabotként funkcionál és általa kialakítható a szeretet, illetve a tisztelet.