Trianon-emlékév: a gyulai kiállítás a magyarság összetartozását szimbolizálja

Idén éppen száz esztendeje annak, hogy a trianoni békediktátum darabokra szakította a magyarságot. A politika és a művészetek terén számos megközelítésben megjelenítették már ennek okait, és beszéltek már az állapotról, de a mai napig nincs igazi konszenzus abban, hogyan is kellene kezelnünk ezt a rendkívül érzékeny témát – fogalmazott dr. Görgényi Ernő. A polgármester ennek kapcsán kiemelte, az egyik rövid, de rendkívül érdekes írásban Jókai Anna a trianoni emlékművekhez való viszonyáról mesélt. Elmondta, sok olyan alkotást látott, amely a szétszakítottságot végleges veszteségként ábrázolja, például egy olyan testként, melynek végtagjait levágták. Jókai Anna szerint ez elhibázott megközelítés – és – tette hozzá dr. Görgényi Ernő – ő is hasonlóan látja a kérdést.

– A határon túli közösségek életerősek, és nagyban hozzájárulnak a magyar kultúra gyarapodásához, emellett számtalan, a magyar kultúra számára rendkívül fontos emléket őriznek, melyek egy része az épített örökség körébe tartozik – ecsetelte. – Gyönyörű épületek, szülőházak, otthonok, síremlékek ezek, melyek kultúránk nagy alakjaira emlékeztetnek bennünket, és mind-mind az összetartozásunkat fejezik ki.

Videó: Kiss Zoltán

Áttérve Bagyinszki Zoltán munkáira, kifejtette: az alkotó olyan elkötelezettséget mutat a téma iránt, mint nagyon kevesek, és teszi ezt olyan hozzáállással, ami teljesen egybevág a Jókai Anna-féle megközelítéssel. Nála a külhoni magyarság nem levágott végtag, hanem kézen fogott gyermek, a család teljes jogú tagja.

Bagyinszki Zoltán hírportálunknak elmondta, óriási megtiszteltetés számára, hogy a gyulai Trianon emlékév programjait a kiállításával nyitották meg.

– Közel harminc éve járok a történelmi Magyarország vármegyéibe, valamennyi vármegyébe eljutottam, és láttam kastélyokat, várakat, városokat, falvakat, középületeket, hegyeket, gyönyörű természeti környezetet, fantasztikus értékeket – mesélte hírportálunknak. – Utazásaim során sok tízezer fotót készítettem, amelyek későbbi kiállítások, könyvek alapjául szolgáltak. Azt hiszem, él bennem valami megmagyarázhatatlan belső igény, belső késztetés a történelmi Magyarország megörökítésére. Hálás lehetek a családomnak és a sorsnak, hogy ezt meg is tehettem az elmúlt évtizedekben.

Bagyinszki Zoltán a kiállításon József Attila 1922-ben született versét a Nem, nem, soha! című költeményt és a kor szlogenjét idézte a megjelentek előtt.

A nemzeti identitást is erősítik

Bagyinszki Zoltán elmondta, hatalmas feladat volt, hogy a több tízezer képből a tárlat anyagául szolgáló negyven fotót kiválassza. Az alkotások most kifejezetten a történelmi Magyarország épített örökségeit járják körül, és ahogy a kiállító is fogalmazott: a térbeli virtuális utazás mellett a nemzeti identitást erősítő történelmi, művészettörténeti útra viszik a látogatókat. A képek északról indulva, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Horvátország és Várvidék épített örökségét jelenítik meg.