2019.09.19. 06:55
Jogi következménye is lehet a felelőtlen megosztásoknak
A közösségi oldalakon az emberek jóval bátrabbak, mint szemtől szemben. Sokan képesek például egy-egy bejegyzésben vagy hozzászólásban „nekimenni” a másiknak egy rosszul sikerült parkolás vagy éppen egy szolgáltatás nem megfelelő minősége miatt. Az interneten sem tehetünk meg azonban bármit, hiszen a személyiségi jogok védelme itt is érvényesül.
Dr. Csűri Gábor gyulai ügyvéd a téma kapcsán elmondta, köztudott, hogy az internetnek, ezen belül főként a közösségi oldalaknak az előnyök mellett bőven vannak veszélyei is. Az egyik kockázat például a személyiségi jogokkal kapcsolatos, melyeket ma már legtöbbször a világhálón sértenek meg annak ellenére, hogy minden felhasználónak tisztában kell lennie azzal a ténnyel, felelős mind a megosztásaiért, mind pedig a hozzászólásaiért. A szakember hozzátette, praxisában ő maga is egyre többször találkozik ilyen esetekkel.
Kifejtette, a jogszabály szerint a jó hírnév megsértését jelentheti az, ha valaki másra vonatkozó, illetve mást sértő valótlan tényt állít vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Ugyanez megtörténhet híresztelés útján is, tehát egy másik fél ilyen jellegű posztjának megosztásával is könnyen jogi vitába keveredhetünk.
Az ügyvéd beszámolójából ugyanis kiderült, a személyiségi jogokat számos jogszabály – nemzetközi egyezmények, európai uniós és más, nemzeti jogszabályok, valamint a polgári és büntetőjog – védi, amit a polgári törvénykönyv konkrétan meghatároz, illetve a megsértésének polgári szankcióit is tartalmazza. Ezen jogok közé sorolta többek közt a személyes szabadságot, a magánéletet, a magánlakást, a becsületet és a jó hírnevet, a magántitkot, valamint a személyes adatok, fotók, videók és hangfelvételek védelmét is.
Hozzátette, bár a saját tulajdonú autó rendszámának közzétételéről nem egyértelmű a magyar joggyakorlat, véleménye és tapasztalatai szerint a fentiekhez hasonlóan ugyanúgy kockázatnak teheti ki magát az, aki szabálytalanul parkoló autóról olyan fotót rak ki, amin a rendszám is látszódik. Ugyanezt alátámasztja az ombudsman néhány évvel ezelőtti állásfoglalása is.
Dr. Csűri Gábor kiemelte, a másik felet támadó megosztások ráadásul önkényeskedésnek is megfelelhetnek, ami szintén jogszabályba ütközik, és önbíráskodást eredményezhet. Hozzátette, a fentieken kívül szintén jogsértő eset az, amikor valaki más nevében készít profilt, és azzal oszt meg bejegyzéseket, illetve nyilvánít véleményt. Ebben az esetben már nem csupán jogi vitába keveredhet az elkövető, hanem rendőrségi eljárásba is bevonhatják.
Végül elmondta, ha valaki úgy érzi, hogy a személyiségi jogait megsértették a világhálón, azt panaszolhatja az érintett internetes oldal üzemeltetőinél – tőlük lehet kérni, hogy a szóban forgó posztot távolítsák el –, a nemzeti adatvédelmi hatóságnál, végső soron pedig akár bíróságon is, polgári, személyiségvédelmi per indítványozásával. Utóbbiban a jogsértés tényének megállapítása kérhető, illetve a jogsértő eltiltása, valamint elégtétel vagy sérelemdíj is követelhető. A törvényben meghatározott, súlyosabb esetekben pedig bűncselekmény is meghatározható, ahol már a rendőrségnek is van hatásköre.
Gondoljunk bele a másik helyzetébe!
Kozma Zoltán igazságügyi szakértő, klinikai szakpszichológus elmondta, az emberek lényegesen bátrabbak és gátlástalanabbak interneten keresztül, hiszen meglátásuk szerint szinte semmilyen következménye nincs véleménynyilvánításuknak. A valóság azonban teljesen más, hiszen egy-egy meggondolatlan bejegyzéssel vagy hozzászólással a másikat megsérthetjük, szégyenbe hozhatjuk. Javaslata szerint egy ilyen cselekvés előtt mindenképp érdemes a másik helyzetébe belegondolni, hogy mit éreznénk akkor, ha valaki éppen ellenünk posztolna olyasmit, amire mi készülünk.
