Tényleg gond, ha előbújik a hóvirág?

Az utóbbi néhány évben Magyarországon is hozzászokhattunk ahhoz, hogy egyre ritkábbak a nagy fagyok és a havas időszakok. A dermesztő hideg ritkán látott vendég lett, de a több méter magas, márciusig álló hóbunkerek sem épülnek fel karácsonykor a kertekben. S miközben a változékony időjárás miatt az őszi és a téli ruhatár darabjai felváltva kerülnek le a fogasról, jobbára a növény- és állatvilág sem a megszokott ütemben éli az életét. Vagy mégis?

Nagy-Laczkó Viktória

Az időjárás változékonysága közkedvelt téma az emberek között, gyakran hallhatunk eszmefuttatást a fagyok vagy éppen a melegedő időjárás vélt következményeiről. A januárban nyíló hóvirág sokakat megütköztet, hiszen évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy évente több alkalommal gyönyörködhessünk a tavasz hírnökében. Az utóbbi esztendőkben azonban rendszeressé vált a jelenség, így ma már nem egyedülálló, hogy az őshonos kikeleti hóvirág kétszer virágzik, januárban és februárban.

– A hóvirágnak már most kibújt a levele. Ennek az az oka, hogy ezek az első virágzó, egyszikű, hagymáról kibújó növények „startra készen” állnak a földben, és ha jön egy pici felmelegedés, akkor beindulnak. Ugyanakkor fel vannak készülve a fagy ellen is, s ha a levélcsúcsok elő is bújnak, ha jön egy újabb hideg, akkor leállnak és kivárják a sorukat, hiszen ezek a kora tavasszal szirmot bontó növények (geofitonok) a talajban, fagymentes környezetben a gumóikban tárolják a tartalékkészletüket. Ennek köszönhetően ki tudnak jönni tavasszal újult erővel a földből. Ilyen a vörös-, a fokhagyma, a krumpli vagy az említett hóvirág is – világított rá a sokszor aggodalommal figyelt folyamat hátterére Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember.

Évente két alkalommal, januárban és februárban is láthatjuk a tavasz hírnökét. Illusztráció: MW

Nem csak a hóvirágnak, a növényvilág minden szereplőjének megvan a saját stratégiája arra, hogyan vészelje át a telet. A növények ledobják a leveleiket, lelassítják vagy szinte teljesen szüneteltetik a tápanyagkeringést, nyugalomba kerülnek. Ahhoz, hogy ez a nyugalmi állapot megszűnjön, tartósan meleg, csapadékos idő és egy bizonyos mennyiségű napfény kell, ami az idei tél változékonysága ellenére sincs meg.

– A napjainkban Békés megyében tapasztalható, a természetben télen végbemenő változás teljesen természetes folyamat. Ahogy kell, a fák visszafásodott, majdnem kiszikkadt állapotban várják a tartósan meleg időt, a csapadékot és a kellő napfénytartalom-mennyiséget. A növények által termelt magok szintén befásodott állapotban vannak, és majd csak a tavaszi időjárásra fognak „meghízni”, valamint kicsírázni. A bogyós gyümölcsök (galagonya, kökény, csipkebogyó) által, a különböző fázisokban lepottyantott magok is simán túlélik a mostani időjárást. A szaporulatról minden faj gondoskodik, mindegyik túltermel, túltervez, s amíg a feltételek adottak, az állományok tudják pótolni magukat. Ezért sok esetben az emberi aggódás a természetért inkább atyáskodó, anyáskodó magatartás, semmint megalapozott – véli a szakember.

Tudjuk jól, hogy télen az állatok élete, ritmusa is megváltozik. Van, aki föld alá vonul (például az ürge), míg más városi faodvakban, panelházak réseiben hibernálja magát (ilyen a denevér), akadnak olyanok, akik az ablakrésekben, falrepedésekben úgynevezett imágó, vagyis kifejlett, ivarérett formában téliesítik magukat (katica, poloskák). Míg a talajban meghúzódó állatok feje felett szinte észrevétlenül telik el a tél, az ezekben a hónapokban a felszínen lévő fajokra nagyobb hatással lehet a változás.

– A denevér például egészen jól átvészeli a hideget, a plusz 5 fok nem ébreszti fel. Akkor van baj, ha ennél magasabb a hőmérséklet, mert a testükben eltárolt táplálékot kell elfogyasztaniuk, hiszen ilyenkor nem találnak a természetben újabb élelmet. Ezt követően az új hideggel vissza kell hűtsék magukat. Ez az állományukban veszteséget okozhat, azonban magát a populációt ezek az állatok is szinten tudják tartani a szaporulattal – mondta el a szakember.