Ne essünk pánikba: összefoglaltuk, mit kell tenni földrengés esetén

Várszegi György tűzoltó főhadnagy elmondta, évente száz-százhúsz rengést rögzítenek itthon, ám ebből körülbelül tizenöt-húsz az, ami érezhető, és négy-öt az, ami átlépi az emberek ingerküszöbét. A vármegyei katasztrófavédelmi szóvivő hozzátette, sérülések, károk ekkor sem jellemzőek, mégis fontos tudni, mit kell tenni egy-egy rengés esetén, hiszen messzi vidékeken, külföldön is tartózkodhatunk, ahol akár nagyobb lehet az erős rengés kockázata. 

Átadhatjuk a tudnivalókat gyerekeinknek is

– Ha tudjuk, mit kell tenni, kevesebb stresszel éljük meg a helyzetet. Ha felkészültek vagyunk, átadhatjuk a fontos információkat gyermekeinknek is, akiknek nap közben a pedagógusokra kell hallgatniuk, fő, hogy semmi esetre se maradjanak egyedül – sorolta, hozzátéve, ha otthon érzékeljük, hogy megremeg a talaj, érdemes áramtalanítani a lakást, a földgázvezetékeket elzárni. Hangsúlyozta, ha nem sérülünk meg, nem történik olyan baj, ami miatt segítséget kellene kérnünk, ne használjuk a telefont, mert leterheljük a kommunikációs hálózatokat. 

– Csak veszélyhelyzet esetén szabad használni a mobilt, hogy ne merüljön le, és hogy másoktól ne vegyük el a vonalat. A rengés ideje alatt nem szabad elhagyni az épületet, hiszen a legtöbb sérülés ekkor következik be, a leomló kémények, a lehulló vakolat, cserepek sebesüléseket okozhatnak. Nem célszerű helyet változtatni épületen belül sem, mert egy könyvespolc, egy szekrény ránk dőlhet. A földmozgás megszűntével bebújhatunk egy asztal, vagy ajtófélfa alá, behúzódhatunk a szoba sarkába, felkészülve az utórengésre, mert ezek a legstabilabb helyek. Üvegezett részektől viszont maradjunk távol, mert súlyos sérüléseket szerezhetünk, ha kitörnek – sorolta a szóvivő. Elmondta azt is, nem árt, ha van kis vészcsomagunk, benne gyógyszerekkel, tartós élelmiszerrel, pár ruhával, kesztyűvel, utóbbi az üvegcserepektől is véd. 

Értékeinket, iratainkat tűzbiztos dobozban tároljuk!

– Értékeinket, fontos iratainkat tűzbiztos dobozban is lehet tárolni, ugyanis egy földrengés másodlagos következménye lehet, hogy kigyulladnak az épületek. Egy 5,5-ös erősségű rengés epicentrumánál, illetve annak közelében a rosszabb állapotú épületek már komolyabban is megrongálódhatnak. Az 5-ös amplitúdójúhoz képest képest a 6-os pedig harmincszor erősebb – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy ha út közben ér minket földrengés, az autóval érdemes megállni, kerülve a felüljárókat, a hidakat. 

– Figyelni kell a rádiós híradásokat, ahol szintén bizonyos, hogy elmondják, mit tegyünk. A pánik sosem jó, régebben is voltak földrengések, de a hír távolabbra el sem jutott – sorolta, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon az 1700-as években jegyezték fel a legerősebb földrengést; akkor Komárom egyharmada romba dőlt, több mint hatvan ember meghalt. 

– Földrengés után, akinek megvan a képesítése, bátorsága, segíthet másokon, viszont a súlyos sérültet csak akkor szabd megmozdítani, ha közvetlen életveszélyben van, hiszen ronthatunk is az állapotán. Az első és legfontosabb mindig a nyugalom megőrzése, kerüljük a pánikot, mert mindig érkezik segítség – tette hozzá.