2019. 12. 20. 06:30 | [email protected]

Örömteli a hír, hogy egy tekintélyes nemzetközi szaklap szavazásán a Ferencváros rendkívüli képességekkel megáldott vízipólósát, Varga Dénest választották az év legjobb játékosának.

Az elismerés rangját csak emeli, hogy mindez a szakemberek, a média és közönség voksainak összegzése alapján történt.

Szerencsére legsikeresebb olimpiai csapatsportunkban ez korántsem példátlan. Elég, ha csak a háromszoros olimpiai bajnok válogatottunkból citálunk elő neveket, olyanokét, akik legalább egyszer felülhettek erre a képzeletbeli trónra. Gondolok itt Biros Péterre, Kiss Gergőre vagy Kásás Tamásra.

Sajnos, évtizedekkel ezelőtt még nem voltak ilyen „össznépi” szavazások, ahol az edzők, az újságírók és a szurkolók véleményéből születhetett meglehetősen objektív végeredmény. Persze egy-egy világversenyen már korábban is megválasztották a torna legjobb vízilabdázóját, de azt a címet csak egy adott eseményen nyújtott teljesítményre adták. Egy ideje viszont már egy egész szezont értékelnek az ítészek.

Elgondolkodtam, hogy a szintén háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Gyurika vagy Gyarmati Dezső annak idején hányszor érdemelte volna ki ezt az elismerést. Csak hát akkor még nem volt ilyen. Persze mi, drukkerek tudjuk, hogy mindegyikük, sőt még többen is biztosan megérdemelték és meg is kapták volna.

Világversenyen, pontosabban a montreali olimpián aztán sporttörténelem íródott. A tollat, pontosabban a sárga műanyag labdát akkor Faragó Tamás fogta a kezében. A nyári játékok történetében akkor fordult elő ugyanis először – szerintem azóta sem –, hogy az olimpiai torna legjobb játékosa és gólkirálya egy és ugyanaz a személy, Tonó lett. Ő volt az első olyan pólós, aki egymaga megtestesítette a sportágat, az ő nevével azonosították itthon és külföldön a vízilabdát. Ma úgy mondanánk, ő volt a sportág arca. Tonó kivételes képességeit, játékintelligenciáját felesleges méltatni. A vízilabdát ismerők vagy szeretők pontosan tudják, kiről van szó.

Most, hogy Varga Dénes is a csúcsra ért, egy faragói mondás jutott az eszembe, amelyet egy beszélgetés során hallottam:

„Magyarországon nagyon sok jó játékos van, de jó vízilabdázó már kevesebb…”

Varga Dénes valóban kiemelkedő tudású játékos. Egy igazán kiváló vízilabdázó. Gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy ma ő a magyar póló egyetlen világklasszisa. Azaz az elismerés – mint meccsein a labda, ha nála van – a lehető legjobb kézbe került.

Hozzászólások