Ukrán válság

2024.02.24. 07:16

Két év háború: szívszorító emberi tragédiák milliói és felfoghatatlan mértékű anyagi kár

731. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közzétett felvételen orosz hadifogságból hazatérő ukrán katona a hazája lobogójába temeti arcát, miután bajtársaival együtt ukrán fennhatóságú területre érkezett különbusszal az orosz határ közelében 2024. január 31-én, hetekkel az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt

Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Katonai segítség küldését sürgette Zelenszkij, hogy le tudják győzni Oroszországot

A hét legfejlettebb országot tömörítő G7 országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel szombaton, az orosz-ukrán háború kezdetének második évfordulóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy "időben" küldjék a katonai segítséget.

Nagyon jól tudják, mire van szükségünk, hogy megvédjük az egünket, hogy megerősítsük a szárazföldi hadsereget, hogy támogassák és folytassák tengeri sikereinket, és tökéletesen tudják, hogy minderre időben van szükségünk, és számítunk önökre 

- jelentette ki az ukrán elnök a G7 Kijevben tartott virtuális tanácskozásán.

A napra pontosan két éve tartó háborúban az ukrán hadseregnek nincs elegendő legénysége, lőszerre és több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megállítsa a támadó orosz hadsereget.

Kijev nem kapott meg a fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól a Joe Biden elnök ígérte 61 milliárd dollárt a republikánusok vétója miatt, és az európai uniós támogatás is késlekedik.

A G7 vezetői közös közleményben biztosították Ukrajnát, hogy számíthat a támogatásukra, ameddig szükség van rá. A vezetők, akik Kijev létfontosságú katonai és pénzügyi támogatói, ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben is szankciókkal akadályozzák Moszkva bevételi forrásait.

A konferencia résztvevői bírálták a Teherán, Peking és Phenjan által Moszkvának nyújtott segítséget, és ígéretet tettek, hogy fellépnek azon harmadik felek ellen, akik anyagilag támogatják az Oroszország által folytatott háborút.

Egy fehér házi illetékes szerint Joe Biden amerikai elnök a videókonferencián megvitatta Washington Ukrajnának szánt folyamatos támogatását és azokat a lépéseket, amelyekkel a G7 biztosíthatja a jövőben is Oroszország felelősségre vonhatóságát.

Európa-szerte tüntettek az orosz-ukrán háború kezdetének második évfordulóján

Ezrek tüntettek Európa-szerte szombaton az orosz-ukrán háború kezdetének második évfordulóján Ukrajnát támogatva.

Németországban a rendőrség szerint mintegy ötezren gyülekeztek Berlinben ukrán zászlók alatt, illetve "Védjétek meg Ukrajnát" és "Fegyverezzétek fel Ukrajnát, most" feliratú molinókkal.

Ötezren tüntettek Kölnben is, és több ezer tüntető jelent meg más városokban, így Frankfurtban, Münchenben és Stuttgartban is.

Mindnyájunknak a szabadságért folytatott harcban és ukrán barátaink oldalán van a helye 

- jelentette ki a berlini nagygyűlésen a város polgármestere, Kai Wegner. A hajdani berlini fal mentén fekvő Branderburgi kaput este az ukrán nemzeti színekben világították ki.

Franciaországban szintén ezrek vonultak fel Kijev iránti támogatásukat kifejezve, időnként "Putyin gyilkos", "Oroszország, kifelé Ukrajnából" jelszavakat skandálva.

Tüntetők ukrán zászlót kifeszítve vonulnak a Promenade des Anglais tengerparti sétányon az Ukrajna elleni orosz háború megindításának második évfordulóján Nizzában 2024. február 24-én
Fotó: Sebastien Nogier / Forrás: MTI/EPA

Párizsban, Lille-ben, Rouenban, Nizzában és Toulouse-ban ukránok és franciák gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat, s egyben aggodalmukat is, amikor az ukrán hadsereg fegyverek és lőszerek híján nagyon nehéz helyzetben van az orosz csapatokkal szemben.

Nagy-Britanniában ezrek vonultak ukrán zászlók erdejében a londoni Hyde Parkból a Trafalgar térre.

Dublinban szintén több ezren vettek részt az ukrán közösség szervezte menetben. Nagy-Britannia százezer ukrán menekültet fogadott be a háború kezdete óta.

Bernben, ahol több ezren gyűltek össze, politikai vezetők arra kérték a semleges Svájcot, amely nem szállít svájci fegyvereket Ukrajnának, hogy kötelezze jobban el magát a háborút vívó ország megsegítésére.

Svédországban is ezrek tüntettek Stockholmban "Ki Oroszországgal Ukrajnából" jelszó alatt.

Nagygyűlések voltak Belgrádban is, ahol több száz szerb és a háború kitörése után elmenekült orosz állampolgár csatlakozott az Ukrajna nagykövete vezette megmozduláshoz.

Olaszországban néhány száz ember tüntetett Milánóban a "Győzelmet a békének" jelszóval tartott megmozduláson.

Görögországban néhány százan jelentek meg Athén központjában.

Madridban mintegy ezerötszázan tüntettek, közöttük számos ukrán "A Donyec-medence Ukrajnáé" és "Putyin gyilkos" transzparensek alatt. Spanyolország 2022-ben 83 ezer ukrán menekültet fogadott be.

Karácsony Gergely: Budapest nem enged saját és mások szabadságából

Budapest nem enged sem a saját, sem mások szabadságából, és kiállunk az ukrán nép mellett - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester szombaton, az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján tartott budapesti demonstráción.

"Ruszkik haza!" - kezdte beszédét Karácsony Gergely a Momentum Mozgalom és az Európához Tartozunk Egyesület által, az orosz nagykövetség épülete közelében tartott tüntetésen. Azt mondta, hogy a demonstráció "egyszerre üzenet Putyinnak és Putyin tanítványainak: Budapest nem enged sem a saját, sem mások szabadságából".

Azért vagyunk itt, hogy kiálljunk a bátor ukrán nép mellett, és megüzenjük a világnak: "lehet, hogy hitvány kormányunk van, de mi nem vagyunk hitvány nemzet" - mondta Karácsony Gergely. Kijelentette: szégyellik Magyarország kormányát, mert vannak olyan konfliktusok, ahol nem lehet mérlegelés kérdése, hogy nem az agresszor, hanem az áldozat oldalára kell állnunk.

KARÁCSONY Gergely
Budapest, 2024. február 24. Karácsony Gergely fõpolgármester beszédet mond az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján tartott demonstráción Budapesten, az orosz nagykövetség épülete közelében 2024. február 24-én. A tüntetést a Momentum Mozgalom és az Európához Tartozunk Egyesület szervezte. MTI/Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán

Budapest tudja milyen az, amikor orosz tankok grasszálnak az utcákon. Budapest tudja milyen nehéz kiállni a szabadságért. De Budapest tudja, hogy ha nincs szabadság, akkor nincs semmi

 - mondta a főpolgármester, aki szerint még nekünk is van vesztenivalónk a szabadságunkból, mert - mint fogalmazott - "Putyin egyik legfontosabb európai tanítványa ezt a várost is fojtogatja".

Baranyi Krisztina (független) IX. kerületi polgármester arról beszélt, hogy Putyin véres agressziója nem a befejezett múlt, hanem  az ukrajnai jelenkor része. Ez azt jelenti, hogy a világnak nem megemlékeznie, hanem cselekednie kell - jelentette ki.

Baranyi Krisztina szerint morális kötelesség minden erőnkkel támogatni a megtámadottakat és segíteni az ellenállásukat. Azt mondta, Ukrajna kapcsán a szabad világ legnagyobb kihívása ma a beletörődés, a közöny leküzdése.

Baranyi Krisztina kijelentette: a háború a látszat ellenére nem az oroszok és az ukránok, hanem Putyin és a normális emberek között zajlik. "Tehát, akár akarjuk, akár nem, nyakig benne vagyunk mi is" - fogalmazott a polgármester.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azt mondta: már két éve tart Vlagyimir Putyin orosz elnök "brutális, véres, embertelen, népirtó háborúja Ukrajnában".

Ukrajna két éve folytatja "szabadságharcát az elnyomás ellen olyan terrorban, ami számunkra elképzelhetetlen" - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Cseh Katalin kijelentette: kötelességünk kiállni Ukrajna mellett és kötelességünk segíteni. "Kötelességünk megmutatni azt az egész világnak, hogy a magyar nemzet nem szolgálja a háborús bűnös Vlagyimir Putyin érdekeit, csak és kizárólag Orbán Viktor és bűnös kormánya. Mi nem állunk a háborús bűnös oldalán, Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral" - fogalmazott.

A politikus beszélt arról is, hogy 

a háborúban már több mint ötszáz gyermeket gyilkoltak meg és mintegy húszezer ukrán gyereket deportáltak az oroszok erőszakkal.

Cseh Katalin azt mondta, tőlünk néhány száz kilométerre emberek azért küzdenek minden nap, hogy "ne haljanak meg, és, hogy mi ne haljunk meg".

A politikus szégyennek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Putyinnal való "kétes, sötét üzletei miatt zsarolás tárgyává tette az Ukrajnának nyújtott segítséget". Hangsúlyozta: mindannyiunk számára elsődleges, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba, de aki a háborús agresszor csatlósaként viselkedik, az az igaz háborúpárti. "Orbán Viktor ezt teszi, Orbán Viktor háborúpárti" - hangoztatta Cseh Katalin.

A demonstráción egyperces néma csenddel emlékeztek a háború áldozataira.

Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján tartott demonstráció résztvevői vonulnak az orosz nagykövetség épületéhez a VI. kerületi Benczúr utcában 2024. február 24-én. A tüntetést a Momentum Mozgalom és az Európához Tartozunk Egyesület szervezte
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

A tüntetés résztvevői a Városháza parkban gyülekeztek, ahol a fővárosi önkormányzat, Ukrajna budapesti nagykövetsége és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat tartott közös megemlékezést. A demonstrálók lassú menetben vonultak Oroszország budapesti nagykövetségéhez.

Kiadták Navalnij holttestét az anyjának

 Kiadták Alekszej Navalnij börtönben meghalt orosz ellenzéki politikus holttestét az anyjának - közölte szombaton az X mikroblog portálon Kira Jarmis, a néhai politikus szóvivője.

Hozzátette: egyelőre nem tudni, "a hatóságok megakadályozzák-e, hogy a temetést a család kívánsága szerint tartsák meg, úgy, ahogyan Alekszej megérdemli".

Navalnij családja és a munkatársai egy hete követelik a február 16-án egy szibériai büntetőtáborban meghalt 47 éves ellenzéki politikus holttestének kiadását.

Alekszej holttestét átadták az anyjának. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ezt velünk együtt követelte

 - írta Kira Jarmis.

A politikus anyja, Ljudmila Navalnaja, aki fia haláláról értesülve azonnal a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található börtönhöz utazott, jelenleg a közeli Szalehard városban tartózkodik - tette hozzá a szóvivő.

"A temetés továbbra is függőben van. Nem tudjuk, hogy a hatóságok beavatkoznak-e, hogy a szertartás ne a család akarata szerint történjék, és ne olyan legyen, amelyet Alekszej megérdemel" - tette hozzá a szóvivő.

Megfigyelők szerint ha nyilvános temetést tartanak, azon az elhunyt politikus számos támogatója részt venne, és zavaró lenne az elnökválasztásra készülő Vlagyimir Putyin rendszere számára. A választás május 15. és 17. között esedékes.

A 2010-es években Navalnij tömegeket volt képes mozgósítani, elsősorban Moszkvában.

Navalnij halálhíre nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Több nyugati vezető, közöttük Joe Biden amerikai elnök Putyint vádolta Navalnij haláláért.

Előzőleg Navalnij özvegye, Julija és a lánya követelte a holttest kiadását. Julija Navalnaja egy videóban "nyílt sátánizmussal" vádolta meg az orosz elnököt.

Korábban, egy szombaton közzétett videófelvételen sátánizmussal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt Navalnij özvegye, és lányával közösen férje holttestének kiadását kérte, hogy eltemethessék.

Julija Navalnaja kijelentette, hogy 

Putyin, aki hithű kereszténynek vallja magát, gúnyt űz az elhunyt földi maradványaiból, és "a nyílt sátánizmusnak hódol".

"Adják ki Alekszejt" - mondta az özvegy a videóban. 

Megkínozták őt élve, és most holtában is kínozzák. Minden emberi és isteni törvényt megszegnek.

Navalnij lánya, Dasa szintén kérte apja holttestének kiadását. Az X mikroblog portálon szombaton azt írta: "Adják ki a nagymamának az apám holttestét!".

Ljudmila Navalnaja csütörtökön egy videóban azt mondta, hogy a nyomozók a szalehardi börtön halottasházában megmutatták neki a fia holttestét. Hozzátette: 

az orosz hatóságok azt akarják, hogy a fia titokban legyen eltemetve. Megzsarolták azzal, hogy kárt tesznek a holttestben.

Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki vezető szóvivője azt írta pénteken az X-en: a hatóságok közölték Ljudmila Navalnajával, hogy a fegyintézet területén fogják eltemetni fiát, hacsak három órán belül nem egyezik bele abba, hogy nem nyilvános temetése legyen.

Az anya, Ljudmila Navalnaja pert indított a szalehardi bíróságon a holttest kiadatását kérve. A bíróság a tervek szerint március 4-én tart zárt ajtók mögötti tárgyalást az ügyben.

Putyint most a gyűlölet és a bosszúvágy vezérli - mondta a feleség, Julija Navalnaja. "Nem, ez már nem is gyűlölet, hanem sátánizmus, pogányság." "A hit a jóságról, a könyörületességről, a megváltásról szól." "Egyetlen igaz keresztény sem tudná megtenni, amit most Putyin művel a holttesttel" - tette hozzá.

Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, számos ország bekérette a helyi orosz nagykövetet.

Ljudmila Navalnaja, aki a helyszínen tartózkodik, napok óta követeli fia holttestének kiadását, hogy méltó módon barátai, családja és hívei körében temethessék el őt.

A vonatkozó törvény szerint a hatóságoknak 30 napon belül kell kiadni a börtönben elhunytak holttestét a hozzátartozóinak.

A videóban Julija Navalnaja elítélte az éppen két éve tartó orosz háborút Ukrajna ellen, és kijelentette, hogy Putyin fegyverként használja az orosz ortodox egyházat.

Egyszerűen legyilkolják, rakétákkal lebombázzák éjjel az alvó civileket, és ezt az egyház megáldotta

 - mondta.

Kirill, Moszkva és minden oroszok pátriárkája Putyin bizalmasa, és lelkesen támogatja az Ukrajna elleni háborút. Orosz papok gyakran áldanak meg rakétákat nyilvánosan.

Ukrajna támogatását fontolgatja a holland választások győztese eddigi álláspontjával ellentétben

Ukrajna katonai támogatását fontolgatja a holland választások győztese, Geert Wilders radikális jobboldali politikus, aki ezt szombaton jelezte, miután szakított a fegyverszállítást ellenző korábbi álláspontjával.

Wilders, aki az új kormány élére szeretne állni, miután a nacionalista Szabadságpárt (PVV) győzött a novemberi parlamenti választásokon, hónapokig azzal érvelt, hogy Hollandiának le kellene állítania fegyverek Ukrajnába szállítását, mert arra saját magának van szüksége.

Hollandia egyike az élenjáró országoknak az Ukrajnának nyújtott katonai segítség terén, az erre fordított összkiadás 2024 végére várhatóan meghaladja majd a 4,5 milliárd eurót (1730 milliárd forint).

Wilders ellenkezése a további katonai támogatással szemben egyike volt azon okoknak, amelyek miatt potenciális koalíciós partnerei három hónappal a választások után sem akartak kormányt alakítani a pártjával, de az X közösségi portálon most közzétett bejegyzésében szakított korábbi álláspontjával.

"A PVV támogatja Ukrajnát, és bármilyen típusú segítségről hajlandó tárgyalni" - közölte, és "törvénytelennek, barbárnak" nevezte az Ukrajna elleni háborút.

Wilders potenciális partnerei soha nem támogatták a fegyverszállítások leállítására irányuló szándákát. Pénteken megismételték ezt az álláspontot, és több, eddigi ellenzéki párt közös közleményben jelentette be, hogy folytatni kívánja az Ukrajnának nyújtott gazdasági, politikai és katonai támogatást.

Az erről a támogatásról szóló üzenetet továbbította Mark Rutte leköszönő miniszterelnök szombati videóüzenetben Ukrajnának az orosz invázió második évfordulóján.

Hollandia veletek van. Még ha sokáig tart és nehéz is 

- mondta Rutte, akinek NATO-főtitkári jelöltségét a héten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is támogatta.

Rutte ügyvezető kormánya, amely az új kabinet beiktatásáig marad hivatalban, bejelentette, hogy tíz évre szóló biztonsági megállapodást köt Ukrajnával a jövőbeni segélyezés érdekében.

Wilders a héten bírálta a megállapodást, mondván, hogy nem az ügyvezető kormányok feladata ilyen hosszú távú egyezményeket kötni.

Ukrán elnök a háború második évfordulóján: "győzni fogunk"

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közvetített szombati videoüzenetében ismét kijelentette, hogy hazája győzni fog az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij a Kijev közelében található Hosztomel katonai repülőterén fogadta az évfordulón Ukrajnába látogató Giorgia Meloni olasz, Alexander De Croo belga és Justin Trudeau kanadai kormányfőt, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, akiknek a célja szolidaritásuk ismételt kinyilvánítása volt.

CROO, Alexander De; VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir; TRUDEAU, Justin; MELONI, Giorgia
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodájának felvételén Justin Trudeau kanadai, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Alexander De Croo belga kormányfő (b-j) virágcsokrokkal a kezükben érkeznek megemlékezésre Kijevben az Ukrajna elleni orosz háború megindításának második évfordulóján, 2024. február 24-én
Fotó: Filippo Attili / Forrás: MTI/EPA/ANSA / Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája

Az ukrán elnök beszédében hozzátette: 

A győzelemért harcolunk 730 napja, és amikor győzünk, az életünk legszebb napja lesz.

Meloni egyúttal kétoldalú védelmi megállapodást írt alá az ukrán elnökkel. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta, "Ukrajna a mi szabadságunkért és nemzeti érdekeinkért is harcol". Róma további támogatásáról biztosította Zelenszkijt. A védelmi megállapodás értelmében Olaszország is részt vesz ukrán katonák kiképzésében és az ukrán védelmi ipar megerősítésében, valamint NATO-kompatibilis védelmi felszereléseket ad át Ukrajnának.

Meloni a nap folyamán Kijevből videókonferenciát tervez tartani a G7 országcsoport vezetői és az ukrán elnök részvételével. Az olasz elnökség alatt első ízben összeülő, a világ gazdaságilag legfejlettebb demokráciáit összefogó csoport olasz diplomáciai források szerint olyan újabb szankciókról fog tárgyalni, amelyeket Oroszország ellen vezetne be, és várhatóan újabb közös nyilatkozatban fog kiállni Ukrajna mellett.

A háború évfordulója alkalmából Ursula von der Leyen az X közösségi platformon tett közzé egy nyilatkozatot, és ebben bejelentette, hogy átadott az ukrán rendőrségnek 50 terepjáró gépkocsit, amelyek az Európai Unió korábbi adományaként Ukrajnába érkezett aknamentesítő gépet segítik majd az oroszoktól visszafoglalt területeken. "Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag és erkölcsileg is Ukrajna mellett állunk, szilárdabban, mint valaha, és mindaddig, amíg az ország szabad nem lesz" - írta.  

A vezető német politikusok szintén megemlékeztek szombaton az ukrajnai háború évfordulójáról. Olaf Scholz német kancellár közleményben arra kérte honfitársait és az európai országokat, hogy "tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a védelmük érdekében, mert Oroszország Ukrajnán keresztül az egész európai békét támadta meg, ezért Ukrajnát addig kell támogatni önvédelmi harcában, amíg szükséges". "Ukrajna állja a sarat, mert erős és bátor, és mert vannak barátai Európában és az egész világon. Büszkék vagyunk arra, hogy a barátok közt lehetünk most és a közös európai jövőben" - tette hozzá. Friedrich Merz, az ellenzékben lévő Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pedig a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy mivel az eddig nyújtott támogatás nem bizonyult elégségesnek, arra kéri a német kormányt, hogy "továbbra is igyekezzen minden szükséges fegyverrel ellátni Ukrajnát addig, amíg csak szükséges".

Andrzej Duda lengyel elnök az évforduló alkalmából azt írta egy közleményében: 

Támogattuk, támogatjuk és támogatni fogjuk Ukrajnát szabadságharcában, és ez a támogatás a háborús kimerülés ellenére most nagyon fontos. A szabad világ nem engedheti meg, hogy Putyin és Oroszország diadalmaskodjon." Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig ezt írta: "Két évi ukrán hősiesség, két évi orosz barbárság, és két évi szégyen azoknak, akik közönyösek maradtak."

Kiállt Ukrajna mellett közleményben Zuzana Caputova szlovák elnök és a parlamenti ellenzéki is. Robert Fico szlovák kormányfő viszont egy rádiós vitaműsorban megerősítette, hogy kormánya ellenzi fegyver szállítását Ukrajnának, valamint Ukrajna NATO-tagságát is. Hozzátette, hogy szerinte Oroszországot katonailag nem lehet legyőzni. Juraj Blanar külügyminiszter béketárgyalásokat szorgalmazott, elismerve, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

London negyedmilliárd font értékű készletpótlási programot indít az ukrán tüzérség számára

Csaknem negyedmilliárd font értékű programot jelentett be szombaton a brit kormány az ukrán tüzérség hadianyag-tartalékainak növelésére.

Az orosz invázió kezdetének második évfordulóján ismertetett program alapján a brit védelmi minisztérium a következő egy évben 245 millió fontot (112 milliárd forintot) fordít olyan tüzérségi lövedékek beszerzésére, amelyekre "sürgősen szükség van" az ukrajnai készletek feltöltése érdekében.

A védelmi tárca tájékoztatása szerint a program az ellátási láncolatok megerősítésére is kiterjed.

A minisztériumi nyilatkozat szerint a tüzérség kritikus fontosságúnak bizonyult Ukrajna hadszíntéri sikereinek szempontjából, megakadályozva, hogy az orosz haderő jelentősebb áttöréseket érjen el.

Az ukrán fegyveres erők különösen az ellenséges tüzérségi ütegekkel szembeni elhárító műveletekhez használják nagy hatékonysággal a tüzérséget. Ukrajna drónokat és brit radarrendszereket is bevet az orosz tüzérség telepítési helyszíneinek gyors azonosításához és megsemmisítéséhez - áll a brit védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában.

A tárca kiemeli: London már a Krím tíz évvel ezelőtti orosz elfoglalása óta vezető szerepet tölt be az ukrán fegyveres erők nemzetközi támogatásában.

A minisztérium szerint Nagy-Britannia 2015 óta 60 ezer újonnan toborzott ukrán katonát részesített kiképzésben, 2022 óta pedig csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.

Grant Shapps brit védelmi miniszter a héten a londoni alsóházban bejelentette, hogy Nagy-Britannia további kétszáz Brimstone harckocsielhárító rakétát szállít Ukrajnának. Ezzel 1300 fölé emelkedik az ukrán fegyveres erőknek átadott Brimstone rakéták száma.

A brit védelmi tárca szombati tájékoztatása szerint Nagy-Britannia mindemellett lánctalpakat is gyárt Ukrajna számára különböző típusú harcjárművekhez, köztük olyan, még a szovjet időszakban készült eszközökhöz, amelyeket az orosz haderő már kiselejtezett, de az ukrán fegyveres erők ismét használatba vettek.

Nagy-Britannia tartalék lánctalpakat szállít az Ukrajnának szállított brit gyártmányú Challenger 2 harckocsikhoz is - áll a londoni védelmi tárca szombati tájékoztatásában.

Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a minisztériumi ismertetéshez fűzött nyilatkozatában kiemelte: az ukrán hadsereg az elmúlt két évben a világ egyik legnagyobb és legütőképesebb haderejévé vált.

Radakin szerint ugyanakkor az orosz hadsereg több mint 350 ezer katonája elesett vagy megsebesült az ukrán hadszíntéren, Oroszország elvesztette az elfoglalt ukrán területek felét, odaveszett több ezer harckocsija, tüzérségi eszköze és páncélozott harcjárműve, Ukrajna tengeri úton szállított exportja pedig kezd visszatérni a háború előtti szintekre.

Ukrajnából menekülteknek tart egészségügyi szűrővizsgálatot a Katolikus Karitász

A Katolikus Karitász orvosmissziója prevenciós egészségügyi szűréseket tart Budapesten, a Katolikus Karitász Integrációs Központjával kapcsolatban álló menekülteknek az orosz-ukrán háború kitörésének második évfordulóján - olvasható a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében.

A katolikus segélyszervezet így fejezi ki szolidaritását a háború elől menekülni kényszerülő családokkal és rászoruló emberekkel - írták.

A közlemény szerint az évforduló hétvégéjén 97 előzetesen regisztrált menekült gyermek és felnőtt vizsgálatát végzi el a segélyszervezet orvosmissziója a Karitász Integrációs Központjában. A gyerekeknek szemészeti, fogászati és ortopédiai ellenőrzést biztosítanak, a felnőttek pedig EKG-, vércukor- és vérnyomásvizsgálaton, nőgyógyászati rákszűrésen, valamint szemészeti vizsgálaton vehetnek részt.

A Katolikus Karitász nyolcvan tagú orvosmissziója orvosokból, medikusokból és ápolókból áll, a csapat tagjai önkéntesen, szabadidejüket feláldozva, ingyenesen szerveznek prevenciós szűréseket a háború sújtotta Ukrajnában élőknek és a Magyarországon tartózkodó menekülteknek.

Megjegyezték, a hatéves orvosmisszió munkája azért is hiánypótló, mert az egészségügyi rendszer ismerete és megfelelő nyelvtudás hiányában a menekülteknek kihívás a legalapvetőbb vizsgálat igénybevétele is Magyarországon.

A Katolikus Karitász 2022 nyara óta működő integrációs központja eddig 3254 családdal, összesen 9842 emberrel került kapcsolatba - írták a közleményben.

Szívszorító emberi tragédiák milliói és felfoghatatlan mértékű anyagi kár

A 2022. február 24-én kirobbant ukrajnai háború borzalmas emberi tragédiákkal jár, hiszen több százezerre tehető a fegyveres konfliktus következtében elhunytak vagy sebesülést szerzők száma. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023. december 19-i tájékoztatása szerint eddig több mint 383 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg a háború kirobbanása óta, egy orosz becslés alapján pedig csak 2023-ban 215 ezer ukrán katona hunyt el a harctereken – írja a Magyar Nemzet.

Ami az orosz haderő veszteségeit illeti, Ukrajna naponta frissülő adatközlése szerint 2022. február 24-e óta nagyjából 408 240 halottra és megközelítőleg 1 224 720 sebesültre tehető az orosz haderő vesztesége. Összességében megállapítható, hogy a háborús felek adatközlései alapján eddig 2 015 960 fő halt meg vagy szerzett sebesülést a háborúban, ami jócskán meghaladja Budapest teljes lakosságát. A több mint kétmillió áldozat között az elhunytak száma átlépte a 600 ezer főt.

A két éve tartó fegyveres összecsapások a polgári lakosságot sem kímélik: az ENSZ számításai szerint eddig 10 582 halottra és 19 875 sebesültre tehető a polgári áldozatok megerősített száma, de a valós veszteségek ennél jelentősen nagyobbak lehetnek.

A civil infrastruktúra szintén hatalmas károkat szenvedett: 59 egészségügyi intézmény semmisült meg, és további 406 megrongálódott, az oktatási létesítmények esetében pedig a becslések 236-ra, illetve 836-ra tették ezeket a számokat. Utóbbi több, mint a magyarországi gimnáziumok száma!

A menekültek száma is óriási: Ukrajnán belül 3,7 millióan hagyták el az otthonaikat, rajtuk kívül pedig 6,3 millió ukrán döntött úgy, hogy távozik az országból. A tízmilliós menekültlétszám meghaladja Magyarország teljes lakosságát, arról már nem is beszélve, hogy az ENSZ várakozásai szerint idén 14,6 millió ukrán állampolgár szorul majd humanitárius segítségre. 

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közzétett felvételen orosz hadifogságból hazatérő ukrán katona a hazája lobogójába temeti arcát, miután bajtársaival együtt ukrán fennhatóságú területre érkezett különbusszal az orosz határ közelében 2024. január 31-én, hetekkel az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt 
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrajnai Gazdaságstratégiai Központ (Center for Economic Strategy) 2023. szeptemberi tanulmánya szerint 

az Ukrajnát elhagyó menekültek között akár 3,3 millió is lehet azok száma, akik a háborút követően sem térnek majd vissza hazájukba. 

Összehasonlításképpen, ez utóbbi szám lassan megközelíti a 3,9 milliós Horvátország teljes lakosságszámát. Mindez hosszabb távon is káros hatással lesz Ukrajna gazdasági helyzetére, hiszen kedvezőtlen esetben mintegy évi 7 százalékos GDP-kiesést is jelenthet.

A nyugati világ veszteségei sem csekélyek. A háború, illetve a brüsszeli szankciós politika által erősen gerjesztett energiaválság önmagában is érzékenyen érintette a nyugati világ gazdaságait, de a közvetlenül a háborúhoz kapcsolódó költségek is óriási mértékűek. A Világgazdasági Kutatóintézet (Kiel Institute for the World Economy) adatbázisa szerint az orosz inváziót követően – az idei év elejéig – 250 milliárd euró feletti értékben vállaltak kötelezettséget a nyugati világrendhez tartozó országok és intézmények Ukrajna megsegítésére. Összehasonlításképp, ez az összeg az EU jelenlegi – 1216 milliárd eurós – hétéves költségvetésének több mint ötödét teszi ki, ami arányosítva az Európai Unió közel másfél éves működéséhez lenne elegendő. 

A Magyar Nemzet teljes cikke további részletekkel és számokkal ITT olvasható.

Hollik István: két éve kitartóan a béke pártján állunk

A kormánypártok két éve kitartóan a béke pártján állnak, és továbbra sem fogják hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba – jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján, szombaton az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.

Hollik István emlékeztetett: két éve tört ki a „véres háború a szomszédunkban”, ami nap mint nap emberek százainak életét követeli.

„Együttérzünk az özveggyé válókkal és azokkal a családokkal, akik szeretteiket vesztették el az öldöklésben” – fogalmazott.

Kiemelte: a kormánypártok álláspontja két éve az, hogy a háborút nem pénzelni, nem fegyverekkel ellátni, azaz eszkalálni kell, hanem véget kell annak vetni.

„Mi két éve kitartóan és továbbra is a béke pártján állunk, szorgalmazzuk minden fórumon az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat” – mondta.

Ugyanakkor – tette hozzá –, sajnálattal látják, hogy a véleményükkel továbbra is egyedül vannak. Brüsszel és a „magyar dollárbaloldal” a háború pártjára állt. Továbbra is erőltetik a teljesen elhibázott szankciós politikát, ami – mára már mindenki számára nyilvánvaló módon – leginkább Európának, az európai embereknek és az európai gazdaságnak árt, a háborút viszont nem képes megállítani – értékelt.

Hiába telt el két év, Brüsszel és a „dollárbaloldal” továbbra sem hajlandó megváltoztatni a háborúpárti álláspontját, továbbra is a fegyverszállítást és a szankciókat erőltetik, és ezzel nemet mondanak a békére – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Mi, a Fidesz–KDNP azonban továbbra is nemet mondunk a háborúra, de igent mondunk a békére, és továbbra sem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot ebbe a háborúba belesodorják

– hangoztatta Hollik István.

A román vezetők országuk további feltétlen támogatásáról biztosították Ukrajnát

A bukaresti vezetők és állami intézmények Románia feltétel nélküli, további támogatásáról biztosították Ukrajnát a háború kitörésének második évfordulóján.

Klaus Ioahnnis államfő már pénteken megemlékezett az évfordulóról, amikor üzenetben méltatta a bukaresti Északi Pályaudvaron működő, az ukrajnai menekülteket segítő és eligazító központ önkénteseinek tevékenységét. A román elnök közösségi oldalán is bejegyzést tett közzé, amelyben úgy fogalmazott: „két éve hogy összefogtunk az agresszor ellen, a demokrácia, a jogállamiság, a szabadságunk és biztonságunk védelmében”.

Iohannis szerint Ukrajnának az Európai Unióban van a jövője, Románia pedig – megbízható fekete-tengeri szomszédjaként – mindaddig folytatni fogja Ukrajna átfogó és feltétel nélküli támogatását, amíg erre szükség lesz.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton közösségi oldalán biztosította Ukrajnát országa töretlen szolidaritásáról.

„Egységesen és szolidárisan lépünk fel Ukrajna győzelméig és egy igazságos béke megteremtéséig. Kormányzati csapatommal együtt azon dolgozunk, hogy erősítsük kétoldalú kapcsolatunkat Ukrajnával” – írta közösségi oldalán a román kormányfő.

Luminita Odobescu külügyminiszer az évfordulós üzenetében úgy értékelte: ezzel a súlyos és tartós következménykekel járó, kiprovokálatlan, indokolatlan és törvénytelen háborúval Oroszország bebizonyította, hogy továbbra is a legnagyobb biztonsági fenyegetés marad az európai és euroatlanti közösség számára.

Ukrán katonák a Szász-Anhalt tartománybeli Klietz gyakorlóterén 2024. február 23-án
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA

A román diplomácia vezetője szerint Románia továbbra is minden eszközével kész segíteni Ukrajnát, Moldovát és minden sérülékeny partnerét az orosz agresszióval és hibrid hadviseléssel szemben.

Szombat este ukrán nemzeti színekkel világítják meg a  kormány és a parlament bukaresti épületét. A törvényhozás főbejáratánál kitűzték az ukrán lobogót is, hétfőn pedig a képviselőház plenáris ülésén emlékeznek meg a háború áldozatairól – közölte a bukaresti kormány, illetve a parlament sajtóirodája.

Menczer Tamás: a kormány a békét választotta, a baloldal pedig a háborút

Két éve háború és béke kérdésében kellett dönteni, ami egy rendkívül súlyos döntés, de a kormány a békét választotta, a baloldal pedig a háborút – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton az orosz-ukrán háború kirobbanásának évfordulóján a Facebook-oldalán megosztott videójában.

Menczer Tamás azt mondta:

a baloldal fegyvereket szállítana a háborús konfliktusba, pedig aki fegyvereket küld, fél lábbal már a háborúban van és egyre jobban belecsúszik.

„Sőt a helyzet súlyosabb, ne feledjük, hogy a baloldal képes lenne magyar katonákat küldeni az ukrán frontra” – fogalmazott a videóban, amelybe ellenzéki politikusok korábbi, a háborúval kapcsolatos nyilatkozatait is bevágták illusztrálásként.

Menczer Tamás hozzátette, hogy Budapest főpolgármestere szerint „egyenesen háborúban állunk Oroszországgal”, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Gyurcsány Ferenc szerint „pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért”.

A baloldal tehát háborúpárti, a kormány ezzel szemben a béke oldalán áll. A csatatéren nincs megoldás, a csatatéren csak halottak vannak. Azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség

– hangsúlyozta Menczer Tamás.

Félezer ukrán menekült családot segített új életük első évében a Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közlése szerint az ukrajnai háború második évében a tartósan Magyarországon maradó menekültek beilleszkedésének segítésére helyezte a hangsúlyt. A konfliktus kitörése óta 484 ukrán menekült család, összesen 1511 felnőtt és gyermek vett részt a szervezet integrációs programjában, amely a támogatások nélkül folytatódó, önálló életükre készíti fel őket.

A programban a szervezet egy évre köt együttműködési megállapodást a családokkal a segítségnyújtás számos módját kínálva a résztvevőknek: bérelt lakásokban helyezik el őket, segítik a munkába állásukat, magyar nyelvi oktatást nyújtanak a gyermekeknek és a felnőtteknek, segítenek eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben. A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a mindennapos problémákkal, ha például szerelőt kell hívni, vagy az orvosi rendelőben tolmácsra van szükség.

Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezni, beleértve akár az új albérlet kaucióját is. A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezni az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program kifutása után – írták.

A program további 400 ukrán menekült, ebből 137 gyermek részvételével az ország több nagyvárosában folytatódik.

Az integrációs program mellett a szeretetszolgálat a beregsurányi határátkelőn is fenntartotta 24 órás szolgálatát. A havi 400-450 érkezőt a munkatársak élelmiszerrel, szállással, információval, gyógyszerrel, ügyintézéssel segítik, igény szerint a menekültstátusz igényléséhez, vagy a tovább utazáshoz is segítséget adnak – olvasható a közleményben.

Aki a labdába üti a háború feszültségét – így segíti a sport egy ukrajnai menekült beilleszkedését

Nadia Pitulko háború kitörésekor édesanyjával érkezett Magyarországra, és Veszprémben kezdett új életet. Otthon indult röplabdás karrierjét a Veszprémi Egyetemi Sport Clubban folytathatja, amihez az 50 ezer forintos átigazolási díj kifizetését a Máltai Szeretetszolgálat integrációs programja tette lehetővé. A program abban is segíti a családot, hogy legyen hol lakniuk, Nadia iskolába tudjon járni, édesanyja pedig saját szakmájában, ápolóként dolgozhasson.

Nadia történetét az alábbi videóból ismerheti meg:

Stoltenberg: Ukrajna NATO-tag lesz

Az Ukrajna elleni orosz hadművelet megindításának második évfordulója alkalmából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár videóüzenetben erősítette meg a szervezet szándékát Ukrajna felvételére.

Ukrajna csatlakozni fog a NATO kötelékéhez. Nem az a kérdés, hogy tag lesz-e, hanem az, hogy mikor

– fogalmazott a norvég politikus a szombaton publikált videóüzenetében.

„Amíg mi felkészítjük őket erre a napra, a NATO továbbra is Ukrajna mellett fog állni”

– mondta Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azért indított háborút, hogy bezárja a kaput a NATO előtt, „megtagadva ezzel Ukrajnától a jogot, hogy saját maga válassza meg saját útját”. Ezzel azonban éppen az ellenkezőjét érte el – fogalmazott.

Nyugati vezetők érkeztek Kijevbe a háború évfordulójára

Négy nyugati vezető, Olaszország, Kanada és Belgium miniszterelnöke, valamint az Európai Bizottság elnöke érkezett szombaton Kijevbe, hogy szolidaritást vállaljon Ukrajnával az orosz támadás megindításának második évfordulóján.

Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai, Alexander De Croo belga kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke együtt utazott az éjszaka vonattal az ukrán fővárosba a szomszédos Lengyelországból

– áll az olasz kormány közleményében.

Meloni a nap folyamán Kijevből videókonferenciát tervez tartani a G7-ek vezetői és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt írta az X  közösségi oldalán:

Kijevben az Ukrajna elleni orosz háború 2. évfordulója alkalmából. És hogy megünnepeljük az ukrán nép rendkívüli ellenálló képességét. Jobban, mint valaha, szilárdan kiállunk Ukrajna mellett. Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag és erkölcsileg. Amíg az ország teljesen szabad nem lesz.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4889-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5786-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

ENSZ adat a háború ukrajnai civil áldozatairól

Legalább 10 582 polgári személy meghalt, közel 20 ezer megsebesült az ukrajnai teljes körű orosz invázió 2022 februári kezdete óta – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU).

Soha nem látott felvételeket mutattak be

Ahogy már megszoktuk, az orosz haderő egyre több kamerát szerel a támadóeszközeire, hogy a csata részleteit így is dokumentálja. Most egy bombázó működését mutatják meg támadás közben az orosz–ukrán háborúban – írja a Magyar Nemzet.

Szu–34-es bombázók egy szakasza Szu–35S vadászgépek kíséretében bombázott egy ukrán parancsnoki állást a két éve kezdődött orosz–ukrán háborúban.

Orosz drón és rakétatámadás

Az ukránok az éjjel 12 drónt és 2 rakétát lőttek le az ország déli részén – írta a Kyiv Independent az ukrán déli védelmi parancsnokság jelentése alapján. Ebben az áll, hogy az oroszok iráni Shahed és KH 59-es rakétákkal támadtak, utóbbiakat az Azovi-tengerről lőtték ki.

Ez történt pénteken:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában