Megosztja a szakembereket az állítólagos Munkácsy-kép

Pákh Imre szerint eredeti
A képet azért hozta ide a tulajdonosa, hátha itt kiderítik, a mester festette-e vagy csak valamelyik tanítványa, esetleg hamisítvány. A szakértők véleménye ugyanis megoszlik; van, aki szerint ez Munkácsy-kép, Pákh Imre is erre szavaz. Akad viszont, aki szerint nem. Az alkotást, amelyet eredetiként vásároltak külföldön, röntgennel is megvizsgálták.

Munkácsy Mihály több mint 600 képet alkotott, ezeknek csupán alig felét ismerjük. A képek többségét amerikai gyűjtők vásárolták meg, de szép számmal akadnak olyan alkotások is, amelyek véletlenül kerülnek elő. Ilyen volt a kis Jeanne is, amelyet a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeum végül lapunk és olvasóink segítségével vásárolt meg egy svájci magánembertől. A festményről Boros Judit, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze állapította meg, hogy valóban a Mesteré.

Mozart halála alatt a masnis kislány
Most ismét Békéscsabán van egy mű, amelyről viszont vitatkoznak a szakértők. A Mozart halála című festményhez készített vázlatot nem a magyar festészet doyenje készítette Boros Judit szerint, Végvári Zsófia művészettörténész és Pákh Imre Munkácsy-műgyűjtő viszont azt állítja, igenis Munkácsy munkája az 58,5x77 centiméteres alkotás. A tulajdonos abban kérte a Munkácsy Mihály múzeum és Szatmári Imre megyei múzeumigazgató segítségét, hogy próbálják tisztázni, mi az igazság.

A képet a tulajdonosa külföldön vásárolta Munkácsy-alkotásként. Lapunknak elmondta, az, aki kételkedik az eredetiségben, többek között arra alapozza állítását, hogy Munkácsy nem írta alá pirossal a nevét, miközben a Magyar Nemzeti Galériában több olyan Munkácsy-festmény látható, ahol piros a szignó.

[caption id="" align="aligncenter" width="550"] Még nem tudni, igazi-e
[/caption]

— A képet vegytanilag is elemezték, ezen a teszten átment, és röntgenvizsgálatnak is alávetették. Megállapították, hogy még egy mű látható alatta, egy masnis hajú kislány — mondta a tulajdonos. A kép bal oldalán, a kék ruhás alaknál egy kutatóablakot is találtunk, ami arra utal, valaki már próbálta restaurálni az alkotást.
Bakó Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze nem látta személyesen az alkotást, így nem nyilatkozott róla.

Mit vizsgál a szakértő?
— Emberek vagyunk, így tévedhetünk, ahogyan az alkotóknak is voltak rosszabb műveik — válaszolta Bakó Zsuzsa arra, hogyan lehetséges, hogy a szakértők nem tudnak dűlőre jutni. — Amikor egy kép eredetiségét vizsgáljuk, a téma alapvetően útbaigazítást ad. Fontos a festés módja, az ecsetkezelés. Meg kell vizsgálni a szignót is. Tudni kell azt is, hogy Munkácsynak is akadtak gyengébb alkotásai, bár nagyjából egyenletes volt a pályája. A kép hátulja is sok információt tartalmaz.

Meg kell állapítani a fa vagy a vászon korát, az anyag szövését, hogy a kereten van-e címke, ami tanúsítja, kiállították-e már. A témához hozzátartozik, hogy van olyan Munkácsy-kép, amelyet valamelyik tanítványa festett, csak a mester aláírta, de olyat is ismerünk, amelyet csak félig készített el és valaki befejezte, s az sem volt ritka, hogy megrendelésre készítette egy korábbi képének új változatát.

A Munkácsy-képet eddig három művészettörténész vizsgálta és Pákh Imre is látta. Ketten azt mondták, nem eredeti, ketten azt, hogy Munkácsy-alkotás. Addig, amíg kiderül az igazság, Békéscsabán vendégeskedik a kép, pillanatnyilag a Munkácsy Mihály múzeum előterében látható.