Munkácsy-ecsetvonások a kígyósi oltárképen

Ha nem kezdik el felújítani az újkígyósi katolikus templomot, még most sem tudnánk, hogy Munkácsy Mihály ecsete is festette az ottani oltárképet. Biztosat egyelőre nem lehet tudni, ám több jel is arra mutat, az ifjú asztalosinas szerepet kaphatott a kép elkészítésében.

Nyolc lyukat vett számba a műalkotás feltérképezésekor Sajnovics Péter, aki ezen kívül a vászon meglazulásáról és a festmény aljának lepergéséről számolt be. Az idestova húsz éve dél-német területen templomok, oltárképek és freskók felújításával foglalkozó restaurátor még a nyáron fogott hozzá a kígyósi katolikus templom oltárképének felújításához.

— A régi lakk besárgult, a gyertyák kormától befeketedett a kép. Ennek ellenére nem volt túl nehéz visszaállítani az eredeti állapotot, leginkább csak tisztítani kellett — jelentette ki Sajnovics Péter. Arra a kérdésünkre, hogy festhetett-e a fiatal Munkácsy a képen, elmondta: általában a mester maga készíti el a vázlatot, de az könnyen elképzelhető, hogy bizonyos munkafázisokat Fischer Károly átengedett tanítványának.

Amikor a festményt megfordították, a vakkereten megpillantották az L. M. monogrammot.
— Az ifjú Munkácsyt akkoriban még Lieb Mihálynak hívták, s a kép elkészültének idejében az akkor már Gyulán dolgozó Fischer Károly festőművész tanítgatta. A keretet Fischer rendelhette az asztalosinasként dolgozó ifjútól, hogy támogassa őt — fogalmazott a névjegyet felfedező Harangozó Imre néprajzkutató. Aki valószínűnek tartja, hogy a fiatal Munkácsy a festés egyes mozzanataiban is részt vehetett.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az ifjú Munkácsy kézjegye?
[/caption] 

A képpel kapcsolatban megkérdeztük Gyarmati Gabriellát, a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum munkatársát is.
— Ha Munkácsy valóban dolgozott a képen, akkor ezt csak 1860-ban tehette — hangsúlyozta a művészettörténész. Az ifjú asztalosinas ugyanis ekkor jött vissza Aradról Gyulára, s dolgozott Fischer Károly keze alá.

Ez a tény jól összevág azzal, hogy az oltárkép nem készült el a templom 1858-as felszentelésére, hanem csak később került oda. Az a tény is illeszkedik az események sorába, hogy 1859-ben még csak egy kis metszetként létezett a későbbi kép, amely végül 190-szer 380 centiméteres nagyságban nyerte el végleges formáját.

Az 1860-as készítési dátumot valószínűsíti az is, hogy az egy évvel korábbi metszet és a későbbi festmény között több eltérés van. Ezekről a változtatásokról Fischer feltehetően menet közben döntött, Munkácsy pedig ekkor éppen Gyulán volt a tanítványa.