Játékosként és edzőként is jól érzi magát Nyúl Gábor

A 35 éves támadó „kétlaki” életet él, hiszen a mezőmegyeri játék mellett a Jamina SE-nél másodedzőként Pozsár Gábor munkáját segíti, miközben – szintén Erzsébethelyen – az U11-es és U13-as gyerekeket gardírozza. Azt megelőzően az ifjúságiaknál dolgozott.

– Úgy egyeztünk meg Mezőmegyeren, hogy amikor tudok, megyek. Jaminában nagyon toleránsak voltak velem, előfordult olyan, hogy ha a Megyerrel bajnokit játszottam, akkor elfogadták, hogy nem ülök le a jaminai kispadra. Utóbbi helyszínen a kis létszám miatt én is besegítek az edzéseken – mondta el Nyúl Gábor, aki a Magyar Labdarúgó-szövetség Békés megyei Igazgatósága februári gáláján a megyei II. osztály B csoportjában kiérdemelt Év Labdarúgója elismerést vehette át. – Családias a légkör Jaminában, nincs nagy baj, ha kikapunk, bár természetesen nem jó az utolsó helyen állni. Sajnos az utánpótlásban van egy kis űr, de vannak ügyes fiatalabb labdarúgóink, akikből később meríthet a felnőttcsapat.

Mint mondja, a Mezőmegyer a másik oldal, ott most többször nyer a csapat, mint veszít.

– Sok barátom futballozik ott, így többek között Kerekes Attila, Szűcs Zoltán, ifjabb Szabó Tamás és még sorolhatnám. Bár nem levezetni mentem Mezőmegyerre, még magam is meglepődtem, hogy így ment a játék a bajnokság leállásáig, a tizennyolcadik forduló után huszonkilenc gólnál járok. Legyek Megyeren vagy Jaminában, az ember mindig ott tesz meg mindent, ahol éppen van. Mezőmegyeren Frisnyicz Pali személyében egy olyan elnök dolgozik, aki mindent megtesz a csapatért. Egy igazi jó megyei csapatról beszélhetünk, ahol nulla forintért játszik mindenki.

Nyúl Gábor hozzátette, azért a szíve a Jamináé marad, hiszen játékosként mégis csak tíz évet töltött ott el.

– Az ottani időszakom alatt sok helyre hívtak, de nem mentem el. A jaminai időszak meghatározó volt, melynek egyik megkoronázását tavaly júniusban a Békés Megyei Kupa megnyerése jelentette. Olyan fiatal játékosok is szerepeltek abban az együttesben, akiket korábban a korosztályos csapatban edzettem – elevenített fel egy szép emléket Nyúl Gábor.

Jól érzi magát játékosként, de edzőként is. Éppen ezért is jött rosszkor a bajnokság március közepi leállítása, amely a körülmények ismeretében persze teljesen érthető.

– Nem tudom, hogy mikor folytatódhatnak a bajnokságok. Ha a lábam engedi, szeretnék tovább futballozni, addig maradnak az egyéni futások, ám edzéseket nem tarthatok – tette hozzá a sportember.

Négy meccs és egy gól az NB I.-ben

A kecskeméti származású Nyúl Gábor játékosként kipróbálta a profi világot is.

– Tizenhárom évesen kerültem el Kecskemétről. Dunaújvárosban magántanuló voltam. Később négy mérkőzésen a Dunaújváros színeiben pályára léphettem az NB I.-ben is, sőt 2003-ban a Zalaegerszegnek még gólt is lőttem. Kétszer kaptam lehetőséget az U19-es válogatottban, mindkétszer egy Írország elleni barátságos mérkőzésen – mondta a támadó.

Dunaújváros, Kecskemét, Kiskunhalas érintésével Makóra került, ahol kétéves NB II.-es szereplés után, 2007 nyarán igazolt az akkor NB III.-as Előréhez, majd Gyula érintésével lett egy évtizedre a Jamina játékosa.