Ifjúsági olimpia: örök élmény sportolónak, edzőnek

Ifjúsági olimpia A három hétig tartó, 32 sportág 4 ezer sportolóját felvonultató világeseményen a 79 fős magyar csapat a verseny történetének legjobb eredményével tért haza, 12 arany, 7 ezüst és 5 bronzérmet szerezve, ezzel a hivatalos éremtáblázaton a 4. helyen végzett.

– Dékány Kinga hozzáállása az egész felkészülés során méltó volt az esemény súlyához – dicsérte tanítványát Galli Zsolt, az AVA vezetőedzője. – Átérezte, hogy olyan versenyen vehet részt, amely csak egyszer adódik az életében. Az ifjúsági olimpiának teljesen más a hangulata, mint más világversenynek. Jó formában időben érkeztünk, az átállás is könnyen ment. A verseny napján éreztem, hogy Kinga rendben van, jó eredményt érhet el. Az első két mérkőzését a csoportban rögtön megnyerte, majd a harmadikban négy–kettőről veszített a vb-ezüstérmes amerikai ellen, a következő, kanadai elleni asszó erre ment rá, igaz a következő két mérkőzését hozta és felkerült a tizenhatos táblára. Ott a korábbi kadet világranglista-második Costa Rica-i Diner ellen hamar megszerzett előnyt végig megtartotta. A nyolcban az ukrán Csornij következett, aki az Európának juttatott plusz kvótával jutott ki. Az ellenfél elment hat–háromra, majd az első szünetre Kinga felzárkózott tíz–kilencre. Át is vette a vezetést, de egy fegyverhiba miatt egy teljesen szabályos találatát nem jelezte a gép, ez az egy pont hiányzott is a végelszámolásnál. Tizenhárom-tizenháromnál lejárt a vívóidő, jött a hosszabbítás. Az előtte megtartott sorsolás Kingának kedvezett, ami azt jelentette, ha az egy perc alatt nem esik találat, akkor a sorsolás győztese nyer. Egy együttes találat után az ukrán elindított egy támadást és a fegyver hegye beakadt Kinga a karjába. Csornij győzött, később az olimpiai aranyat is megnyerte. A végül hetedikként záró Kingával vívta a legszorosabb mérkőzését. A tanítványommal maximálisan elégedett vagyok, büszke vagyok rá, ezzel ő lett Békéscsaba legeredményesebb ifjúsági olimpikonja.

Dékány Kinga a kiutazás előtt azt nyilatkozta, hogy mindenképpen érmet akar hazahozni.

– Az ukránt korábban egyszer legyőztem, egy alkalommal ő vert meg engem – utalt kettejük korábbi mérlegére a csabai vívó. – Kétségtelenül a negyeddöntő volt a legnehezebb. Sajnos az éremszerzés nem sikerült, pedig jó formában voltam. A kiesést két-három nappal a verseny után is nehezen dolgoztam fel. Egyszer volt ilyen verseny, nem mondhatom, hogy majd a következő ifjúsági olimpián javítok. Viszont még másfél hétig maradtunk és a jó a hangulat, a szurkolás feledtette a versenyt. Új barátokat ismertem meg. Tetszett az összetartás, mindig próbáltunk kimenni egymás versenyeire, feltéve, ha beengedtek bennünket, mert sokszor – főleg az úszóversenyeken – tele voltak a helyszínek, hosszú sorok álltak az úszócsarnoknál. Gulyás Michelle versenyét láttam, bár oda is nehezen jutottam be. Mi szerencsések voltunk, hiszen a vívóterembe huszonöt perces buszúttal jutottunk el, de másoknak másfél-két óra is kellett, hogy kiérjenek az edzésükre, versenyükre.

A felkínált menü nem igazán nyerte el versenyzők, így a csabai lány tetszését sem, a várost azonban örökre szívébe zárta.

– Rendszeresen jártak be buszok a belvárosba, amit akkreditációs kártyával ingyen használhattuk. Ettünk argentin steak-et, aminek azért is örültünk nagyon, mert az olimpiai faluban nem volt jó az étel, két és fél hétig nagyjából ugyanazt ettük. Az argentin, ázsiai és európai kajákból válogathattunk és emellett pizza szerepelt a menüben. Még a záróünnepség előtt mentünk el a La Boca-negyedbe, a színes házakhoz. Hatalmas élmény volt! Beültünk egy étterembe, ahol tangózó embereket láttunk. Élményt jelentett még, hogy az obeliszknél a nyitó-, és az olimpiai faluban a záróünnepségen is ott lehettem. Előbbinél pár méterre álltam az olimpiai lángtól. Nem igazán akartunk hazajönni, annyira jól éreztük magunkat, ott mi voltunk a sztárok, bárhová mentünk, mindig fotózkodni akartak velünk.

Latin életérzés

Galli Zsolt az egész magyar vívócsapatért is felelt, és a két öttusázónak is igyekezett segíteni.

– Jó érzés volt a sportágban első helyen végzett magyar vívócsapat mellett lenni, külön kiemelem a két aranyérmest, Pusztai Lizát és Rabb Krisztiánt. Két öttusázóra Gulyás Michelle-re és Bőhm Csabára is figyelnem kellett. Előbbi jobban vívott, hiszen bronzérmes lett.

Galli Zsoltnak korábban volt szerencséje két Universiadén részt venni, melyek hangulata hasonlított az ifi olimpiáéhoz.

– Ez is egy multisport esemény, melyen a legjobb dolog, hogy más sportágaknak a versenyeire rálátást nyerünk, más edzőkkel, versenyzőket ismerhettünk meg. Tehetséges, jó fej, jó felkészültségű sportembereket láttam és a kollégákkal is jó viszony alakult ki. Egységes, egymásért szorító magyar csapatot láttam. A városról, az ottani emberekről az derült ki, hogy nagyon lazák, láttuk, milyen is a latin életérzés. Az utcán sétálva nemcsak profi táncosok tangóztak, hanem a piknikező családok, párok is megálltak egy helyen és az autórádióból szóló zenére táncoltak. Mindenki nagyon kedvesen viselkedett velünk, sokat segített nekünk. Jó érzésekkel jöttünk haza.

Az edző hozzátette, hogy Argentína gazdasági nehézségeiből nem sok látszódott, de egy negyven éve ott élő magyar edző elmondta, hogy az ország lakosainak voltak ellenérzései az olimpiával kapcsolatban. Korábban voltak tüntetések is ellene, de a résztvevők ebből nem sokat észleltek.