Munkácsy tíz festményét dolgozta fel a Háromszék Táncegyüttes – galériával, podcasttal

 – A világjárvány kellős közepén, Békéscsaba főterén sétálgatva merült fel bennem, hogy a festőgéniusz alkotásai kapcsán, azok által inspirálva eddig talán nem készült táncszínházi előadás – fogalmazott Farkas Tamás. A békéscsabai Tabán Táncegyüttes művészeti vezetője hozzátette, hogy az ötlettel megkereste Tapasztó Ernő aradi színész-rendezőt, akivel elkezdtek közösen dolgozni egy forgatókönyvön, majd azt két éve beadták a Háromszék Táncegyüttes igazgatóságának, akik rá is bólintottak a műsorra.

Az elmúlt időszakban folyó munkában részt vett a nagyváradi jelmeztervező, Cristina Breteanu; zeneszerzőként közreműködött Fazakas Levente; a látványtervező Izsák Előd, a díszlet- és kelléktervező pedig Szőke Zsuzsi volt. Művészettörténeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze segítette a csapatot. A darabot Tapasztó Ernő és Farkas Tamás, a Tabán Táncegyüttes művészeti vezetője közösen rendezte.

Munkácsy Mihály élete és művészetének jellege, formavilága három tematikus egységre osztható – folytatta, hozzátéve, hogy ezt ragadták meg ők is. A darab első részében zsánerképeket, életképeket fűztek össze – az Ásító inast, a Siralomházat, a Köpülő asszonyt és a Rőzsehordó nőt –; a második egységben a szalonképek és a zenei vonulatot képviselő alkotások kerültek elő – a Ballada, a Liszt Ferencről készült portré és a Mozart halála –; míg a harmadikban a Krisztus-trilógia – a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce homo és a Golgota – jelenik meg.

– Ecce homo! Íme az ember! Annyira megfogó, annyira elgondolkodtató a festmény címe, hogy szinte mindenki egyetértett abban, hogy ez legyen a produkció címe – magyarázta. A darabban az emberi minőséget, a pozitív és negatív tulajdonságokat veszik górcső alá, különböző karakterekbe bújva, a betyártól kezdve Mozarton és Liszt Ferencen át Krisztusig.

A táncszínházi előadás elragadó látványvilággal rendelkezik. A háromnegyedében fut egy kreatív projekció, hol filmes, hol animációs jellegű, hol pedig a festőfejedelem művei jelennek meg. Közben a táncosok számtalanszor beállnak, betáncolnak, bemozdulnak a festmények állóképébe. Minden egyes műhöz társítottak egy kortárs gondolatot, felhasználva az életút egyes elemeit.

Példaként hozta fel az Ásító inast, és hogy Munkácsy Mihály számára az asztalosinasként eltöltött évek nem volt a gyermekkorának legcsodásabb évei, megalázták, nem engedték gyermeki létét kibontakozni. Ennek mentén foglalkoztak azzal a 250 millió gyermekkel, akik szerte a világban, Afrikától Ázsiáig dolgoznak.

De a festmények előéletét ugyancsak számba vették. A Siralomház háttere például sokak szerint az, hogy a csabai Steiner-villát pont akkor érte betyártámadás, amikor ott vendégeskedtek. A festőfejedelem gyermekként az asztal alól, megkötözve nézte végig, ahogy órákon át fosztogattak a rablók, sőt a nagynénit annyira bántalmazták, hogy pár héttel később el is hunyt.

Rendkívül széles a paletta, hogy milyen táncok jelennek meg a produkcióban. Szerepelnek benne többek között sárréti magyar, mezőségi román, partiumi cigány táncok, román körtáncok, illetve sok erdélyi páros tánccal dolgoztak. Ugyanakkor klasszikus, autentikus koreográfiával nem találkozik a néző, a legtöbb mozgást elvonatkoztatták, hogy alkalmasak legyenek gondolatok kifejezésére, érzések elindítására.

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on!