2024.03.01. 11:58
Topenyectől, szvetlótól és strigától is tartottak a csabai szlovákok
Zmok, topenyec, striga és szvetlo. Csak néhány azon mitikus lények közül, akik három évszázaddal ezelőtt ott ültek Békéscsaba szlovák ősei mellett az ide érkező szekereken. Velük együtt jöttek Csabára az ősi, közös, pogány szláv világban gyökerező hiedelmeik, az ismeretlentől való félelmük, a túlvilági kíváncsiságuk, valamint a természetfeletti világ és a jövő megismerésének vágya. Minderről tartott előadást csütörtökön este a Békéscsabai Szlovák Tájházban Kiszely András, a város szlovák önkormányzatának elnöke.
Kiszely András előadásában a topenyecről elmondta, hogy őt a csabai szlovák ősök a Körösben, bányagödrökben, kutakban élő természetfölötti lénynek tartották, a gyermekeket is ijesztgették vele. Az ősök hite szerint, aki belenéz például a kútba vagy fürdik a Körösben, bányagödrökben, azt lehúzza, megfullasztja. Szarvasi kollégája, a topejec a víz felszínén úszott, csak a piros sapkája látszott ki. Így hívta a gyermekeket fürödni, majd lehúzta őket maga után.
Fotó: Bencsik Ádám
– A szülők, nagyszülők ezért mondták a gyermekeknek, hogy nem mehetnek közel a kúthoz, mert lerántja őket a topenyec – hangsúlyozta Kiszely András. – Igen depresszív figurának tartották, aki nem szereti a magányt, ezért hajtja végre tetteit.
A zmoktól csak egyféleképpen lehet megszabadulni
A zmok ázott csirkét jelent. Úgy tartották, kedves kis jószág, azonban ázott fekete tolla, megfelelési kényszere egy idő után terhessé válik gazdája számára. Bármit kérünk tőle, kényszeresen teljesíti. Megszabadulni nehéz tőle, csak egy módon lehetséges. Olyat kell kérni tőle, amit képtelen teljesíteni. Például, hogy hozzon a tenger fenekéről kötéllel összekötött homokot, mely próbálkozása közben megfullad.
– Aki hirtelen lett gazdag, meglepően gyorsan haladt a ranglétrán, különösen nagy szerencséje volt az életben, arra mondták, hogy zmokja van – ecsetelte az előadó.
A szvetlo képes volt földhöz vágni az embert
A szvetlóról sem szabad megfeledkezni. Akkoriban, amikor a szlovákok Csabára jöttek, még láposabb vidéket találtak itt. A lápból, a termálvízből gőz áramlott ki, ami a holdvilágban fénylő alakot vett fel. Az embert arra késztette, hogy utánamenjen. Amilyen hirtelen érkezett, olyan gyorsan el is tűnt. Ha a szvetlót nem érintették, nem szólították, akkor nem bántott, ellenkező esetben képes volt elverni, földhöz vágni az embert. Ha találkoztak vele, megfigyelték, hogy hova száll le, mert így megmutathatta az elásott kincs helyét.
A striga egy boszorkány, aki molylepkeként is berepül a házba
A strigáról is szólt a csabai szlovák önkormányzat elnöke előadásában. Ő olyan boszorkány, akik alakot is tudott váltani. Molylepkeként éjjelente berepül a házba, és repked a fény körül, hogy aztán megnyomja az ember mellkasát. A strigák képesek álmukban úgy megtáncoltatni bárkit, hogy reggelre belehal.
Az állatokra is veszélyes lehet egy gonosz boszorkány, elapasztja a tehenek tejét, varázsszöggel állítja meg a lovakat.
– Ha úgy érezzük, hogy egy striga rontást küldött ránk, vagy boszorkánnyal kerülünk szembe, pár egyszerű eljárással megmenekülhetünk. Öntsünk tejet egy vályúba, és csapkodjuk meg vadrózsavesszővel. Ezáltal az ütéseket a rontást hozó boszorkány kapja. Úgy is elűzhetjük, hogy tejet öntünk a felfűtött kemencébe, és abban piszkafával háromszor keresztet vetünk. Kiszely András a strigákról jót is mondott, többségük szerencsére nem gonosz, például segítenek a gyógyításban.
A csabai szlovák önkormányzat elnöke kiemelte, az ősi hiedelmekről, babonákról tartott előadása egy sorozat része. Az elsőn a csabai szlovákság múltjáról, identitásáról beszélt. Ezt követte a gasztronómia és a Tranoscius – a csabai evangélikus szlovákok rézveretes énekeskönyve – kapcsolata, majd a csabai szlovák kolbászról tartott előadása.
