Emlékeztek Békéscsabán: magyarul vagyunk és maradunk emberek - galériával, videóval

– A nemzeti összetartozás napja bocsánatkérés is a határon túl élő magyarság irányába egy olyan, 2004-es népszavazásért, amelyben a politikai jobboldal szerint a liberális baloldal ugyanúgy elárulta a magyarságot, a nemzeti érdekeket, mint ahogy azt tette 1918-ban és 1919-ben – fogalmazott beszédében Kovács József, a középiskola történelemtanára. Hozzátette, hogy a történelmi tények objektív igazságok, az értékelésük viszont minden esetben szubjektív; majd szólt a trianoni békediktátum okairól.

Külső oknak nevezte a román és a szerb irredentizmust, valamint az amerikai érdekeket, amelyet meg is magyarázott: 1918 márciusáig ugyanis a központi hatalmak álltak nyerésre – a győzelem egy európai birodalmat vetített volna előre –, viszont az Amerikai Egyesült Államok alapvető érdeke az volt, hogy segítse az antant hatalmakat. Hozzátette: ezt követően a cél az Osztrák-Magyar Monarchia, azaz Magyarország feldarabolása volt.

Belső okként hozta fel a megoldatlan nemzetiségi kérdést, továbbá a kor kaotikus magyar politikai viszonyait: a tehetetlen konzervatívokat, a tehetségtelen liberálisokat és a vágyálmokat kergető bolsevikokat – idézve Áder János volt köztársasági elnök egyik beszédéből. Hangsúlyozta: a liberális demokráciák találták ki a trianoni békediktátumot, ugyanakkor a győztesek körében sem okozott osztatlan elismerést.

Szólt arról, hogy a liberális demokráciákkal véget ér a történelem. A kultúrák keveredéséből nemcsak sokszínű multikulturális társadalom, hanem kulturális moslék is születhet. Ha van mit tanulni a történelemből, akkor az az, hogy az egyén, legyen bármilyen szabad is, gyenge és kiszolgáltatott. A történelem viharában megállni csak azok képesek, akik összefognak, legyen szó családról, nemzetről, akiknek nemcsak házuk van, de hazával is rendelkeznek.

– Ha biztos jövőt akarunk építeni, akkor legyünk nacionalisták is. Nem szabad feledni a történelmi sérelmeket, ám ne a bosszúállás, a revans, a gyűlölet szításának szándékával. Legyünk büszkék magyarságunkra, őrizzük hagyományainkat és anyanyelvünket. Mert a határok átszabhatók, de a nemzet összetartozik. Mi itt, a Kárpát-medencében magyarul vagyunk és maradunk emberek – zárta beszédét.

Az emlékművet többen megkoszorúzták a megemlékezés végén, többek között a békéscsabai önkormányzat képviseletében Szarvas Péter polgármester és Varga Tamás alpolgármester; Herczeg Tamás országgyűlési képviselő nevében Nagy Sándor kabinetfőnök; Békés Vármegye Önkormányzatát képviselve pedig Szegedi Balázs alelnök. Koszorúztak azok a békéscsabaiak is, akik az elcsatolt területekről származnak.