Mi lesz Drakulával egy székely faluban?

A székely–román együttélés konfliktusait boncolgatja a Békéscsabai Jókai Színház Drakula-fantázia című horrorrockoperája, amelynek ősbemutatója szeptember 16-án lesz. Az előadás zenéjét a Kormorán együttes billentyűse, Szűcs István szerezte, a darab rendezője Seregi Zoltán színművész, az intézmény igazgatója, dramaturgja Zalán Tibor író.

Seregi Zoltán

Fotó: Für Henrik

Merész műfajjal készül szeptember derekán a Békéscsabai Jókai Színház. A közönség a Drakula-fantázia című zenés darabot ősbemutatóként nézheti meg a békési megyeszékhelyen Seregi Zoltán (képünkön), az intézmény igazgatója rendezésében. Bár a képzelet világából előbukkanó erdélyi gróf történetének sokféle feldolgozása született, horrorrockopera még nem készült róla. A próbák javában zajlanak -írja a magyarnemzet.hu.

A magyar–román együttélés konfliktusait is boncolgató mű Seregi Zoltán ötletéből született a kétezres évek elején egy rockopera-pályázatra, de Bella István Kossuth-díjas költő és Horváth Károly zeneszerző halálával a munka abbamaradt. A félig kész darabot a nemzeti összetartozást központba helyező évadra vette ismét elő a direktor. A késés, ami miatt szeptemberben tartják az utolsó premiert, az év eleji korlátozásoknak tulajdonítható.

A Drakula-fantázia egy olyan színházi képzelődés, amely a magyar–román együttélés konfliktusaira helyezi a hangsúlyt. A darab egy székely faluban játszódik, ahol a vérszívó ügyei miatt kiéleződnek az ellentétek, mondta lapunknak Seregi Zoltán. A román Drakula gróf ezúttal is vámpír, aki a rockoperában szerelmes lesz egy székely lányba, ám ezúttal nem a kiszemelt jut az ő sorsára, hanem az ő vámpírsága múlik el a nő iránt táplált érzéstől. A konfliktusok ebből a szituációból kerülnek felszínre: mi lesz, ha megszűnik a Drakula-lét?

A történetet Zalán Tibor József Attila-díjas író dramatizálta, újakkal egészítve ki a szövegkönyvben már meglévő verseket. A muzsikát Szűcs István, a Kormorán együttes billentyűse, a Honfoglalás című rockopera egyik zeneszerzője komponálta a szöveghez. Alkalmazkodva az alapszituációhoz népzenei motívumokhoz nyúlt, hogy ez által különböztesse meg egymástól a román és a magyar szereplőket. Az egyes karaktereket a hozzájuk társított dallamvilággal jellemzi. A pozitív hősöknek kellemesebb, lágyabb csengésű dallamokat szánt, a negatív szereplőknek disszonáns, komor, rockos akkordokat, nyilatkozta a zeneszerző.

Az ősbemutató címszerepeiben kettős szereposztásban Kocsis Dénest és Török-Ujhelyi Tamást láthatják a nézők, mindketten vendégművészként érkeznek a Jókai-színházba. Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínházban lép fel rendszeresen. Énekelt a Miss Saigonban, a Rómeó és Júliában, a West Side Storyban, az István a királyban, a La Mancha lovagjában. Török-Ujhelyi Tamást a Madách Színház, a Győri Nemzeti Színház és a Gárdonyi Géza Színház is foglalkoztatta már, énekelt többek között a Jézus Krisztus Szupersztárban, a Lili bárónőben, a Csárdáskirálynőben. A Csínom Palkóban és a Rigó Jancsiban címszerepet kapott, az Egri csillagokban Bornemissza Gergelyt alakította.

A Drakula-fantáziában Csonka Dóra, Bartus Gyula, Katkó Ferenc, Lénárt László és Tege Antal is színpadra lép, összesen tizenkét szereplő. Közreműködnek a Viharsarok Táncszínház művészei és a Színitanház növendékei. Az előadás nem korhatáros, viszont kisgyermekeknek kevésbé ajánlják a megtekintését, inkább a gimnazista korosztálynak és a felnőtteknek szánják.