Időutazásra csábít a vésztői emlékhely

A koronavírus-járvány ellenére sem csappant meg Vésztő-Mágor népszerűsége, továbbra is kedvelt kirándulóhely – mondta a több intézményegységet magában foglaló Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Múzeum igazgatója. Nagy László hozzátette, ebben szerepet játszik, hogy a területen a természet közelében lehetnek a kirándulók: a 14 hektáros terület természetvédelmi és régészeti védettséget élvez évtizedek óta.

Beszélt a tanösvényről, amelyen a mocsarak, a Körös-holtág állat- és növényvilágát ismerhetik meg a látogatók, a Pákász-tanyáról, amely a régi sárréti emberek életébe nyújt betekintést. Vésztő nevének eredetére is magyarázatot adott Nagy László igazgató: vejszét vagy más néven vészt használtak a pákászok, ami egy nádlabirintus volt, és önmagától fogta a halakat. Hogy mennyire fontos és értékes eszköz volt, arra egy régi okirat a bizonyíték, amely rendelkezett arról is, ki örökli a vészt.

Miközben mutatta, hogy a távoli pusztában őshonos fajták, racka juhok és szürke marhák legelésznek, ismertette azt is: 35 éve avatták az első két szobrot a népi irodalmi mozgalom előtt tisztelgő parkban, Erdei Ferencét és a biharugrai Szabó Pálét.

A csapat azóta jelentős mértékben bővült, természetesen Sinka Istvánnal, a fekete bojtárral is, legutóbb pedig Püski Sándor és Kodolányi János kapott emléket. A két halom között lévő, emblematikus és monumentális Szent László-szobrot szintén 35 éve emelték.

A két halom a jelenlegi kutatások szerint egy volt, csak kettévágták. Nagy László igazgató elmondta, a halmot emberi tevékenység alakította ki, többek között lakóházak, temetkezések és hulladékgödrök maradványa. A halom a legmagasabb részén eléri a 7 métert is, és abban kilenc kultúrréteg figyelhető meg, az újkőkortól a rézkoron át a bronzkorig. Tehát 7–8 ezer évet is utazhat az, aki betekint a régészeti bemutatóhelyre, és úgy érezheti magát, mintha belecsöppent volna egy ásatás kellős közepébe.

A területet a honfoglalók is megszállták, majd a 10. században a Csolt-nemzetség vette birtokba. A nemzetséget a 11. század első felében Vata vezette. A pogány főnök lázadt fel 1046-ban a kereszténység terjesztését előmozdító törekvések ellen, amit levertek. A 11. század első felétől a 12. század végéig négyszer is folyt templomépítés a dombon, és végeredményként egy háromhajós kolostortemplom, majd bazilika, illetve monostor állt az erődítésszerű kerítésfallal körülvett területen. Később a török pusztított, majd a tornyok a 18. század végén ledőltek, így mára a romok maradtak.

Aztán a Wenckheim-család vette birtokba a területet, és érdekesség, hogy a romok felhasználásával egy borospincét alakítottak ki az egyik halomban – ami most kiállítóhelyként üzemel. Egy makett szemlélteti, hogyan nézett ki fénykorában a bazilika az U-alakú monostorépülettel, de az is látható a megmaradt darabok révén, hogy milyen csodás díszítések voltak az épületen, a márvány és a mészkő pedig arra utal, hogy a templom kiemelkedő jelentőségű volt.

Nagy László igazgató elmondta, a tervek szerint fejlesztenék a tárlatot, információdúsabbá tennék, hiszen vannak olyan leletek, amelyek hely szűke miatt nincsenek kiállítva. Az egyik legérdekesebb persze ott van a vitrinben: ez egy ereklyetartó mellkereszt, amit anno a szerzetesek viseltek.

Több ütemben végeznék el a fejlesztéseket

Karakas Anikó polgármester elmondta, az önkormányzat komoly fejlesztéseket tervez Vésztő-Mágoron. Az elkészült tervek és a bekért előzetes árajánlatok alapján a beruházás mintegy 1,8 milliárd forintot emésztene fel, ezért a városvezetés úgy döntött, hogy a projektet – amellyel kiaknázhatná a város a turizmusban rejlő lehetőségeket – ütemezetten valósítaná meg.

Az első ütemre egy sikeres turisztikai pályázat lehetőséget is nyújtana. Annak keretében korszerűsítenék az egykori, ma a kiállításnak helyet adó borospincét, megszüntetnék a fal nedvesedését, a helyiséget klimatizálnák. A második ütem során helyreállítanák a romkertet, valamint acélvázas formában építenének egy, a bazilika eredeti épülettömegét szimbolizáló szerkezetet, a toronyban kilátó is helyet kapna. A harmadik ütemben Árpád-kori, a hely szellemiségéhez illeszkedő látogatóközpontot alakítanának ki Vésztő-Mágoron, rendezvénytérrel, filmvetítő helyiséggel, a szükséges kiszolgáló helyiségekkel, kávézóval és büfével.