Egy cigarettacsikk is óriási tüzet okozhat

Külterületen tilos tarlót égetni, kerten belül pedig csak akkor szabad meggyújtani a zöldhulladékot, ha azt az önkormányzat megengedi, ezeket a rendeleteket azonban a legtöbb településen tavaly visszavonták.

Nádas égett öt hektáron Pusztaföldvár és Orosháza között, tizenöt hektáron Dombegyház és Battonya között, száraz fű és avar kapott lángra az Okány és Sarkadkeresztúr közötti vasúti töltésen, tarló égett Gyula külterületén – csak néhány hír azokból, amelyeket az elmúlt időszakban közöltek a katasztrófavédelemnél. Nemrég közzétettek egy tűzvédelmi tesztet, amivel bárki próbára teheti tudását,

ez a kvíz pont a szabadban történő tűzgyújtásról, égetésről és a tűzmegelőzésről szólt.

Ebben hangsúlyozták: a szabadtéri tüzek a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság miatt lobbannak fel. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetők elő tüzek, egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben. De hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre teszik le.

Külterületen lábon álló növényzetet, tarlót és növénytermesztés miatt keletkezett hulladékot csak akkor szabad égetni, ha azt a jogszabályok megengedik. Ezt irányított égetésnek nevezik, és annak időpontját, terjedelmét és pontos helyét előzetesen be kell jelenteni írásban a katasztrófavédelemnek. Ekkor is vannak azonban fontos szabályok, amiket be kell tartani. Például az irányított égetés befejezése előtt a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

A tarló égetésére további előírások vonatkoznak.

Így tehát tilos minden oldalról felgyújtani, illetve lábon álló gabona mellett sem lehet lángot lobbantani.

A tarlót előzetesen három méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni. A fasorok, facsoportok környékén viszont hat méter széles védősávot kell biztosítani. Tíz hektárnál nagyobb területen kizárólag szakaszosan lehet tarlót égetni, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakaszhoz hozzáfogni.

Külön kell beszélni a kerti grillezésről, az otthoni sütés-főzésről, bográcsozásról – ezek megengedettek –, illetve az erdőben, a kijelölt tűzrakóhelyeken szintén lehet tüzet rakni. Viszont itt is be kell tartani az alapvető tűzvédelmi szabályokat. Ilyen többek között az, hogy a szabadban meggyújtott tüzet nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Gondoskodni kell megfelelő mennyiségű oltóanyagról, vízről, homokról, mindig legyen a közelben a tűz oltására alkalmas kézi szerszám. Csak akkora tüzet szabad gyújtani, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt lehet tartani.

Immár a kertekben sem lehet semmit elégetni

Éveken át úgy szólt a szabály, hogy belterületen akkor lehet kerti hulladékot és avart égetni, ha azt az önkormányzati rendelet megengedi. Az önkormányzatok változatos módon szabták meg a szabályokat, volt, ahol erre egész évben lehetőséget adtak, volt, ahol bizonyos időszakokat jelöltek ki. Tavaly nyáron azonban módosították a vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy idéntől immár országszerte mindenhol tilos a kerti hulladék és az avar meggyújtása – és ezt követően a legtöbb önkormányzat vissza is vonta a saját rendeletét, hiszen úgy tűnt, nem lesz rá szükség. A járvány az élet ezen területén is közbeszólt. Az előző év végén született egy kormányrendelet, amely szerint addig, amíg tart a veszélyhelyzet és az önkormányzat megengedi, szabad égetni. Ám mivel a legtöbb önkormányzat – például Békéscsaba is – időközben visszavonta a saját jogszabályát, a pandémia dacára tilos lángot lobbantani. Fontos, hogy háztartási szemetet – műanyagot, gumit – semmilyen körülmények között sem lehet égetni, tüzelő- és fűtőberendezésekben sem.