Sikeres vadászati alkalmassági vizsgát tettek a megyei Dianák

Egy vizsga előtti főpróbára hírportálunk is elkísérte a jelentkezőket, melyre a mezőberényi vadászháznál gyűltek össze a résztvevők, akik a találkozó után együtt indultak el a város határában lévő bányatavak mellé. Itt egy erdős, fás résszel határolt hatalmas rét adta a képzés helyszínét, ahol többórás gyakorlás várt a kutyákra és gazdáikra is. A helyszínen Poroszlai Róbert, a megyei vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke és a bizottság tagjai adtak utasításokat a feladatok elvégzéséhez. A szakember elmondta: kétféle képzés van, sebzett- és nagyvad-utánkereső, valamint apróvadas.

Ez utóbbi kezdődött el megérkezésünk után nem sokkal, ahol a résztvevők kisebb csoportokat alakítottak, majd nekikezdtek a különféle feladatok megoldásának, gyakorlásának. Az engedelmességi feladatoknál többek közt az előreküldést, a behívást, az elhozást, az elfektetést és a helyben maradást gyakorolták. Mindezek mellett a lövésre viselkedés is a tanfolyam része volt. A kutyák gazdáikkal együtt vonalhajtásban haladtak, a nyúlvadászatot modellezték. Ahogy haladtak, több lövés is dörrent, a vadászebeknek ugyanis ehhez is hozzá kell szokniuk, fegyelmezetten helyben kellett maradniuk. Később előreküldték őket a gazdáik, majd ezután behívási parancsot kaptak, azaz a gazdák odahívták magukhoz a kutyákat.

De imitálták a fácánhajtást is: a réthez közeli erdőben hangos csapat vonult végig, akik kiabáltak, lövöldöztek. Ez pedig nagy izgalommal töltötte el a négylábúakat, akik a gazdájuk mellett póráz nélkül voltak, a feladatuk az volt, hogy a „zűrzavar” ellenére nyugodtan, helyben maradjanak, nem mozdulhattak el. Egy másik csoport az úgynevezett „csapakövetést” gyakorolta: mesterséges nyomon, sebzett apróvadat keresett meg az eb, megtalálva pedig a gazdájához kellett vinnie azt.

– Kéthetente szombaton, változó időjárási körülmények közt, akár esőben, szélben is megtartjuk a képzést, és itt arra is alkalom adódik, hogy a vízben is megmutassák tudásukat a kutyák – részletezte Poroszlai Róbert. De nem csak az ebek, néha még a gazdáik is vizesek lettek, némelyiküknek lábszárig is be kellett menniük a bányatavak vizébe, ezzel is ösztönözve azokat a négylábúakat, akik a tréningen kezdtek el ismerkedni a vizes feladatokkal. A vízi munkánál ugyanis egy lőtt kacsát kell apportírozni, azaz kihozni a vízből, amit aztán át kellett adni a gazdának.

– A vizsga tudásalapú, ezért aztán mindenkit alaposan felkészítünk, jóval a vizsgaszint fölé gyakoroltatjuk a kutyát és a gazdát is. A képzések során megnézzük, végigvisszük ugyanazokat a feladatokat, amelyeket a vizsga is megkövetel. És persze vannak házi feladatok is, a gazdának otthon is foglalkoznia kell a kutyájával – árulta el Poroszlai Róbert. Mint megtudtuk, a tanfolyamsorozat időközben véget ért, és a közelmúltban vizsgával zárult, ahol hét békési eb végzett képzett vadászkutyaként.

Sokat segít egy jó vadászkutya

Poroszlai Róbert szerint a sebzett vad felkutatásában sokat segít egy jó vadászkutya, de az apróvadas ebek szerepe is felbecsülhetetlen: ők hordják ugyanis össze az apróvadteríték több mint felét, mivel nem mindegyik meglőtt nyúl, fácán vagy vadkacsa esik a vadászok elé. Azokat sokszor olyan helyről kell elhozni, ahová a vadász csak nehézkesen jutna el. A szakember kiszámolta: egy jó vadászkutya szezononként akár egymillió forintnyi termelési értéket képes előállítani a vadgazda számára.