Elmaradt koncertjeiket siratják a zenészek

A Piramis együttes énekese, a kondorosi származású Nyemcsok János (Csoki) Budapesten él családjával, és éjjel-nappal figyeli a koronavírus-járvány hazai, valamint nemzetközi fejleményeit, a meghozott intézkedéseket.

– Nagyon sok fellépést terveztünk az idei nyárra, őszre közönségünknek, a Piramist szeretőknek itthon és külföldön – hangsúlyozta Csoki. – Ezek egy része veszélybe került, a fejleményektől függ, hogy mennyit és mikor sikerül megtartanunk.

A legfontosabb az emberi élet védelme

A zenekar énekese hangsúlyozta, a legfontosabb az emberi életek védelme.

– Fegyelmezett, szabálykövető embernek tartom magam az élet összes területén – ecsetelte. – Így mindent, ami a járvány lelassítását, minél korábbi elmúlását segíti, komolyan veszek. Ugyanakkor a zenekari fellépéseket jelen helyzetben nem lehet biztosra tervezni, így ez nekünk is bizonytalanságot jelent. Sokan keresik, szeretik a Piramist, és mi azon vagyunk, hogy minél hamarabb találkozhassunk a közönségünkkel.

Az énekes kitért arra, a szólógitáros Závodi Janóval és Vilmányi Gáborral, a dobos Köves Miklóssal és a basszusgitáros Vörös Gáborral napi kapcsolatban állnak. Miként természetesen fiával, Nyemcsok Bencével is, aki Gallai Péter halála után lett a zenekar billentyűse. Csoki kiemelte, nagyon szeret egyedül sétálni, ami korábban is kikapcsolta, most pedig azért is fontos számára, hogy ne kelljen csak a lakásban tartózkodnia.

Saját ikonjaival lépett színpadra

A megyénkbeli Borsodi László és Pfeff Márton Török Ádámnak, a Mini együttes legendás vezéralakjának debreceni, illetve budapesti életműkoncertjén zenélt március elején. A további, illusztris vendégek közt lépett fel a koncerten többek között Tátrai Tibor és Horváth Charlie. Lényegében a budapesti, március 11-ei koncert volt még az, amit engedélyeztek a koronavírus-járvány miatt.

– Nehéz szavakkal leírni, mit érez egy zenész, ha a saját ikonjaival lép színpadra – mesélte Borsodi László. – Az ő zenéjükön nőttem fel, és bár Horváth Charlie-t leszámítva külön-külön mindegyikőjükkel játszottam már korábban, így együtt azon a hatalmas színpadon elementáris élmény volt fellépni. Az utolsó előtti pillanatban dőlt el, hogy végül is játszhatunk aznap este, éjféltől már tilalom volt. Még aznap este több további fellépést is lemondtak, amik tavasszal és nyáron lettek volna Török Ádámmal, valamint a saját csapatommal is. Megmondom őszintén, elképzelésem sincs, mit csinálnak azok a zenész kollégák, akik csak a zenéből élnek. Remélem, lesz valami megoldás számukra. Én szerencsés helyzetben vagyok, hiszen a zenélés mellett civil munkám is van, illetve egy nagy kertes házban élek a családommal, ahol a kislányaimmal, kutyussal, cicával, nyulakkal játszunk. A feleségemmel sütünk-főzünk, és még egy külön gitárszobám is van, ahová elvonulhatok. Így könnyű, és nagyon hálás vagyok a sorsnak, de ismétlem: nem mindenki ilyen szerencsés. Remélem, hamar vége lesz a járványnak, és újra koncertezhetünk. Bár elvonási tüneteim még nincsenek, biztosan jó lesz újra együtt játszani, és róni a kilométereket a zenész barátokkal.

Borsodi László alapítója, szervezője az immáron tizenkét esztendeje működő, országosan is egyedülálló Csabai Csípős Blues Klubnak, melynek koncerthelyszíne ettől az évtől a Nádas söröző lett. Több sikeres bulit tartottak itt, de a járvány miatt a tavaszi évad véget ért.

Nem börtönként kell megélni ezeket a napokat

Csepregi Éva, a Neoton Família énekesnője szinte hazajár Békés megyébe, számos fesztiválon koncertezett. Megkeresésünkre elmondta, a jelenlegi járványhelyzetben a legfontosabbnak a lelkünkkel és az immunrendszerünkkel törődést tartja.

– Nem börtönként kell megélni ezeket a heteket, hónapokat, hanem lehetőségként, hogy egymás felé forduljunk, hátra dőljünk, és olyan dolgokkal foglalkozzunk, amikre a napi rohanásban nem jut idő – emelte ki az énekesnő. – Én például elővettem a régi gitáromat, behangoltam, és elkezdtem itthon játszani rajta. Nem hagyom el magam, ha nincs is fellépés, sminkelek a tükör előtt, például azért, hogy jól fessek egy-egy Skype-interjú során. A reggeli kávénál nézem meg az aktuális híreket, aztán tornázom legalább egy órát itthon. Három esztendeje Szentendrén élek, elkezdtem főzögetni, nagyon sok mindent kipróbálok. Napokig rendszereztem az irataimat, amire eddig nem volt időm. Természetesen hiányoznak az élő fellépések, ezeken belül a Békés megyei koncertek. Ami most van, azzal kell együtt élni, és minél jobban megerősödve visszatérni.

Ősei iránti tiszteletből lakotául tanul

A békéscsabai Varga Viktor énekes-zeneszerző, akinek a legkedveltebb slágere a „Lehet zöld az ég”, most indiánul, lakotául tanul. Még Vésztőre is ellátogatott testvérével Valentinnel nagyapjukhoz, akiben sziú indiánvér csörgedez.

– Kutatni kezdtem az őseim után, így megtudtam, hogy a dédapám annak idején egy indián törzs tagjaként érkezett egy magyar hagyományőrző közösséghez, a bakonyi indiánokhoz előadást tartani – hangsúlyozta Viktor. – Az itt töltött ideje alatt beleszeretett egy magyar nőbe, a dédanyámba, ezért többé nem akart elmenni Magyarországról. Úgy döntött, letelepedik. A nagyapám már itt született, és mivel az édesanyja magyar, neki is ez lett az anyanyelve. Bár ő már nem indiánként, hanem mérnökként él, a bölcsességük vezérli életében, a könyvek pedig őrzik a régi történeteket.

Az otthon töltött mindennapokat Viktor nemcsak a családfakutatásra, de a tanulásra is igyekszik felhasználni. Ősei tiszteletére belevetette magát az indián nyelv rejtelmeibe, illetve új zenei projektje is bepillantást enged majd a családi történetbe. Bár az énekes mindig tartotta a kapcsolatot a nagyszüleivel, mégis idő kellett ahhoz, hogy komolyabban érdeklődni kezdjen a származásával kapcsolatban. Mostanra azonban annyira magáénak érzi ezt a kultúrát, hogy legújabb színházi szerepében, a „Szilaj”-ban maga is egy törzsfőnököt alakít majd.

– Amikor kicsi voltam, még nem érdekelt, most viszont, ahogy hallom a nagyszüleimtől a történeteket, teljesen megfogott az a kultúra – ecsetelte Viktor. – Külön kuriózum, hogy a „Szilaj”-ban nagyapám tollas fejdíszét, csontos mellényét és pipáját viselem, használom majd a színpadon. Sajnos, a Nemzeti Lovas Színházban nemcsak a „Szilaj”-t, hanem a „Jézus Krisztus szupersztár”-t – amiben Jézust alakítom – és az „István, a király”-t is, melyben Koppányként lépek a színpadra, elhalasztották. Ettől függetlenül végzem a lovas edzéseket, és elhatároztam, mindennap alkotok valamit. Festek, szobrot készítek, zenét írok, tehát dolgozom. Eladtam egy autómat is, remélem, hogy ebből a pénzből és tartalékomból tudok venni valahol egy Duna-parti házat.

A Magnának hiányzik a közönség

Szabó Tibor, a gyulai Magna Cum Laude együttes szólógitárosa elmondta, a jelenlegi otthon maradási helyzetet a lakásuk felújítására, festésére használja fel. Zenésztársával, Kara Misával dolgoznak közös, zenés darabjuk írásán. Nemrégiben jelent meg a Magna Cum Laude: A leghosszabb perc című albuma, és már látható a címadó szerzemény videója is.

– Természetesen a legideálisabb az lett volna, ha hétről hétre koncertezünk, és bemutatjuk az új lemezünk dalait élőben, a nagyközönség előtt – ecsetelte Szabó Tibor. – Az élet közbeszólt, de én azt mondom, fel a fejjel, kilábalunk ebből a helyzetből. Most belekényszerültünk a teljes otthonlétbe, de ha elmúlik ez a veszélyhelyzet, újult erővel mehetünk emberek közé. Nekünk ez elsősorban a közönségünket jelenti, már nagyon hiányoznak a rajongóink, és mi is minél hamarabb játszani szeretnénk az ő kedvükre a koncerteken.