Megszenvedi a munkabalesetet a dolgozó, a vállalkozó, a család

Csak a bejelentett munkabalesetek tb-vonzata 200 milliárd forint országosan egy évben, de sok más kár is kapcsolódik ehhez.

A DuPont felmérése alapján a munkabaleseteknél 96 százalékot tesznek ki a munkavállalói cselekedetek (személyi és szervezési feltételek), és csak négy százalékot a munkahelyi körülmények (tárgyi feltételek).

Varga István elmondta, az adatok alapján az elsőre kell fókuszálni, a munkavállalók pedig a munkáltatókon keresztül érhetők el, ez kell, hogy legyen a megelőzés iránya.

– A komforthelyzet az, ha nincs baleset, megbetegedés, ezekből adódó veszteség – hangsúlyozta a szakértő. – Ha baleset, megbetegedés történik, az termeléskiesést, mentési költségeket, kárelhárítást, kórházi, ügyviteli, eljárási költségeket, kártérítést (munkavállaló, hozzátartozók), megtérítést (tb), áthárítást (biztosító), helyreállítási, temetési költségeket, bírságokat, büntetőeljárást, céges és személyes erkölcsi károkat okozhat.

Ha egy vállalkozó nem tudja, mit kell tennie, milyen előírásokat, jogszabályokat kell betartania, forduljon munkavédelmi szakemberhez. Ez pénzbe kerül, de biztonságban tudhatja magát, dolgozóit.

Varga István elmondta, nagyon sok munkabaleset a magasban végzett tevékenységekből adódik. Sokan fittyet hánynak arra, hogy kikötési pontokat létesítsenek a tetőn. Ezekhez lehet, kell rögzíteni a szükséges egyéni védőeszközöket, például a zuhanásgátlóval ellátott ötpontos, beülős hevedert. Így a dolgozó akkor sem tud leesni, ha akar. Ennek a munkakultúrának természetesnek kellene lennie, de Magyarországon, sajnos, nem mindenütt alakult ki.

– Rohanunk, kapkodunk, és ez nem vezet jóra – emelte ki a szakértő. – Van egy érzékletes példám erre, Budapesten láttam. Egy magyar és egy amerikai gyermek együtt akart átmenni a zebrán, de már villogott a zöld lámpa. A magyar fiú húzta magával társát: siessünk, még zöld. Az amerikai húzta vissza: ne menjünk, mert mindjárt piros lesz.

Ha már gyermekeket említettem, szívfájdalmam, hogy nincs minden tananyagban szó a munkavédelemről. A törvény szerint pedig ha egy diák szenved balesetet, az nem munkahelyi, hanem tanulói baleset. Az egyéni vállalkozókra sem terjed ki a törvény, ha csak egyedül végzi tevékenységét.

Varga István egy példát is elmondott. Még munkavédelmi igazgatóként dolgozott, amikor hívták a rendőrségről, hogy a szemben lévő épület tetején hárman dolgoznak rögzítés nélkül, lent pedig járnak a gyalogosok, akkor éppen egy anyuka tolta a babakocsit. Két felügyelőt küldött át azonnal, a két alkalmazottat lehozták, de az egyéni vállalkozó tovább dolgozhatott a fentiek miatt. Annyit azért sikerült elérni nála, hogy körbekerítette lent az építési területet.

A szakértő kitért arra, el kellene jutni minden kezdő vállalkozáshoz is, hogy milyen feladataik vannak a biztonság érdekében. A mulasztások ugyanis emberéletekbe kerülhetnek, a vállalkozó emiatt pedig tönkremehet. Nem beszélve arról, hogy mit él át ilyenkor a család.

A kártérítés nagyságáról Varga István elmondott egy magyarországi, de nem Békés megyei esetet. Egy 51 éves férfi halt meg munkabalesetben, csatornaépítésnél ráomlott a föld.

Felesége, két gyermeke, két unokája siratta. A bíróság a munkaadót hozta ki vétkesnek, amiért nem alkalmazott dúcolást ilyen hatalmas földtömegnél.

Az elhunytnak tizennégy éve volt a nyugdíjig, és erre az időre keresetének a felét ítélte meg az özvegynek a bíróság. A két gyermeket és a két unokát egyenként hatmillió forint sérelemdíj illette meg. Tehát a kártérítések már amerikai mértékűek is lehetnek, ilyen esetekre szakosodnak ügyvédi irodák.

Profi szolgáltatók igénybevételével az ilyen esetek megelőzhetők. Például a kecskeméti Mercedes-gyár építése úgy zajlott le, hogy maradandó egészségügyi problémát okozó munkabaleset nem történt. És ha már a nagy cégekről beszélünk, a statisztikák is alátámasztják, hogy a kis- és középvállalkozásokat kell a munkavédelmi ismeretekkel megcélozni, a multiktól pedig lehet tanulni.

Varga István elmondta, a szakértői munka lényege az objektivitás és az előírásoknak megfeleltetés. Igyekszik ebben a felfogásban dolgozni és dolgoztatni. Ugyanezt el is várja mindenkitől, miként a megoldások keresését, megtalálását.

A munkakultúrával kapcsolatban kitért arra, hogy a balesetek, megbetegedések összefüggnek a foglalkoztatási jogbiztonsággal (a joghátrányokat is beleértve) a feketefoglalkoztatással, a szürkegazdasággal. Emellett a katasztrófavédelemmel, tüzekkel, robbanásokkal, árvizekkel, de említhetjük a vörösiszap- vagy a Hableány hajókatasztrófát is.

Összefüggnek a tb-vel, a környezetvédelemmel, az információbiztonsággal. (Akinek kell, álljon rendelkezésére minden információ, amire szüksége van!) Varga István szerint ebben a témakörben a rövid távú kampányok csak fellángolások, ő a szigorú és következetes folyamat híve.

Fontos feladat támogatni a leendő vállalkozót abban, hogy honnan tudja meg, milyen munkavédelmi feladatai lesznek, ki segít neki ebben és hogyan, mennyibe kerül mindez, van-e, lesz-e erre fedezete, ha szembesül a feladatokkal és az összeggel, akkor milyen döntést hoz?

Találhatók néhány helyen jó anyagok, de kellene egy egységes és reklámozott informatikai felület, amely országosan ismert és egyedüli, és ide kellene irányítani mindenkit, aki vállalkozó akar lenni.

A mondás szerint az okos ember saját hibáiból tanul, a bölcs a másokéból! Tehát tanulhatunk a bekövetkezett balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből. A tanulságos esemény teljes folyamatának elemző áttekintése szükséges, a pillanatkép nem elégséges.

A Békés Megyei Munkahelyek Biztonsága Munkacsoport hosszú távon ható javaslatokat tett és tesz le az asztalra a munkavédelem fejlesztésénél is. A Békés Megyei Kormányhivatal honlapján már megtalálhatók a kis- és középvállalkozásokat segítő ajánlások.

Varga István elmondta, nagyon fontos minél több kommunikációs csatornán eljuttatni az anyagokat az érintettekhez. Ezért kiadványokat szerkesztettek és szerkesztenek, konferenciákat szerveznek, és miként a Békés Megyei Hírlapban, úgy más megyei médiumban is folyamatos tájékoztatást nyújtanak.

A nemzetgazdaságnak (bevételkiesés, az állami szervek eljárásaival kapcsolatos költségek, egészségügyi és egyéb kiadások, az egészségügy felesleges terhelése, demográfiai hatások):

– a munkáltatónak (bevételkiesés, kieső napok, helyettesítés, bírság, eljárásokkal kapcsolatos költségek, kártalanítások, kártérítések, helyreállítási költségek)

– a munkavállalónak (egészségkárosodás, maradandó egészségkárosodás, halál, bevételkiesés, többletkiadások, családi egyensúly, pszichés hatások)

– a családnak (valamennyi fenti hatás megjelenik itt is)

Varga István elmondta, a legtöbb súlyos (halálos) baleset általában az építőiparban történik. Ezért is üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium a munkavédelmi főosztálya szervezésében idén júliusban Fókuszban az építőipar – első a munkavégzés biztonsága címmel kétéves országos munkavédelmi kampányt hirdet. Ennek célja, hogy növelje az ágazatban tevékenykedő szakemberek, munkáltatók, munkavállalók munkavédelmi ismereteit, és ezzel javítsa az ágazat biztonságát. A kampány anyagai ide kattintva érhetőek el.

– a család

– az iskola, képzések

– az előző munkahely(ek)

– a negatív tapasztalatok

– a pozitív tapasztalatok

– a médiában megjelenő tartalmak

Névjegy

Varga István 1948-ban született Békésen. Miskolcon villamosenergia-ipari technikumot végzett. Munkavédelmi felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A Békéscsabai Konzervgyárnál munkavédelmi osztályvezetőként dolgozott, majd 1984-ben a Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelet igazgató-főfelügyelőjének nevezték ki. 1997-ben alapította meg vállalkozóként a MUVAPI Kft.-t, mely munka- és tűzvédelemtől a munkaügyig szolgáltat. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató cég stratégiai igazgatója, valamint az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. ügyvezető igazgatója. 1997-től az Országos Munkavédelmi Bizottság szakértője.

Szabad idejében rendszeresen sportol, kosárlabdázik és konditerembe jár. Hobbijai közé tartozik a zene, a színház, az olvasás.