Még személyit is kapnak a csibék

A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek többsége már jól tudja, mi a teendő, ha túzokfészket talál a földeken. A megfelelő óvintézkedések mellett azonnal riasztani kell a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársait, akik ezt követően felmérik a helyszínt. Amennyiben a szakemberek úgy látják, hogy a tojó nem ül vissza a tojásokra, akkor azokat a túzokvédelmi állomásra szállítják. Itt mesterségesen kikeltik és felnevelik a csibéket.

A Dévaványa határában található létesítményben a túzokvédelmi állomás telepvezetője vezet körbe bennünket. Elmondja, a túzok fokozottan védett faj, így a legmagasabb természetvédelmi besorolásba tartozik.

– Az ország minden pontjáról ide kerülnek be azok a tojások, melyet a túzoktojó végleg elhagy. A túzok nagyon érzékeny a zavarásra a költési időszakban. A legnagyobb problémát még mindig az emberi tevékenység okozza, a mezőgazdasági munkák során találjuk a legtöbb fészket – hangsúlyozta Czifrák Gábor.

– Az elhagyott fészkek esetén a tojásokat szállítható inkubátorokba helyezzük, így rázkódásmentesen és a megfelelő hőmérsékleten utazhatnak az állomásra. Fontos a fertőtlenítés, majd meg kell állapítani a tojások kotlottsági fokát, és ennek megfelelően kell eljárni.

A jól felszerelt állomáson a tojás 28 napos időtartamáig az embriók percenkénti szívverését is mérik, melyet minden egyes tojásnál 2006 óta feljegyeznek.

– Így pontosan tudjuk azt, hogy milyen inkubációs időszakhoz milyen szívverés párosul. Ez azért is fontos, mivel a keltetésnek három fázisa van, amelyekhez eltérő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani. Mindezt automatizált inkubátorokkal oldjuk meg. Minden tojás adatait feljegyezzük egy törzslapra. Ez lesz a csibék „személyi igazolványa” – fejtette ki Czifrák Gábor.

Ám addig még rengeteg teendő akad. Kikelés után a gondozónők tollakkal borzolják fel a csibék pihéit, hogy beinduljon a hőháztartásuk. Ha felszáradtak, innen kezdődik a neheze, ugyanis ellátásuk 24 órás felügyeletet igényel. A csibéket frissen elkészített, többkomponensű takarmánnyal naponta hatszor táplálják, emellett az optimális fejlődés érdekében rengeteget kell mozogniuk is a szabad környezetben.

Ezt követően a fiókákat külső, homokkal borított csibenevelő fakkokban helyezik el. Megfelelő időjárási körülmények esetén a számukra fenntartott, elkerített lucernásba terelik őket. Végül 10-12 hetes korukban kezdik meg a szabad természetbe való visszavadításukat. Ez az folyamat három hónapot vesz igénybe. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a nevelt madarak beilleszkedjenek a vad túzokok közé.

A tudósok sem ismerik a titkát

Czifrák Gábor elmondta, a madárnak olyan anatómiai sajátosságai vannak, amelyek közül egynémelyikre a tudósok még nem találtak magyarázatot. Ide tartozik a tollazat színváltása is, ugyanis, ha egy madár tollát széthúzva nap éri, akkor az eredetileg rózsaszínes tollpúder 10 perc elmúltával szürkévé változik. Tudni kell, hogy a túzoknak nem begye, hanem gyomorszerű szerve van. A természetes nevelés érdekében előfordul, hogy a tojásokat még kikelés előtt visszahelyezik a fészekbe, hogy azokat a tojó keltse ki.