Vitézeket avattak a füzesgyarmati unitárius templomban

Méltóságteljes ünnepségnek, ahogy elhangzott, a vitézi rend legjelentősebb eseményének adott otthont szombaton a füzesgyarmati unitárius templom. A rendezvényen látható volt a Szent Korona, a jogar és az országalma hiteles másolata is, amit világháborús viseletet öltő hagyományőrzők vigyáztak a szószék környékén.

Köszöntő beszédében Horváth Csaba országos törzskapitány azt mondta: legyenek elől a vitézek a nemzet építésében, a családi életben, a munkában, és ha kell, akkor a hazáért és a kereszténységért vívott harcban. Ezt követően a vitézi rend főkapitánya, Habsburg-Lotaringiai József Károly királyi herceg üdvözölte azokat angol nyelven, akik nagy utat tettek meg Svédországból és Ausztráliából Füzesgyarmatig.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország felvirágoztatásában” – hangzott el a hitvallás, majd többen, köztük egyházi vezetők köszöntötték az egybegyűlteket.

Balázsi László füzesgyarmati unitárius lelkész igehirdetésében azt mondta: mindannyian Isten kezében vagyunk, és ott vagyunk a legjobb helyen. Szólt arról, hogy Dávid Ferenc 1568-ban, tehát 450 éve alapította az unitárius egyházat a reformáció folytatásaként, és hogy a jubileumi év során rengeteg emléket állítottak azért, rengeteg programot tartottak azért, hogy megmutassák: léteznek.

Beszélt arról, hogy II. József császár, magyar király – akkor még trónörökösként – 1773-ban Erdélyben járt, ahol találkozott Agh István unitárius püspökkel. Balázsi László szerint ennek is köszönhető a felvilágosult II. József 1781-es türelmi rendelete, ami lehetőséget adott a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlásra, valamint templomok építésére.

Tiszteli a vitézi rendet Habsburg György – hangzott el akkor, amikor a mikrofonhoz szólították az utolsó magyar király, IV. Károly unokáját, Habsburg Ottó fiát. Emlékeztetett arra, hogy kereken száz esztendővel ezelőtt ért véget az első világháború, amit további katasztrófák sorozata követett a trianoni békediktátumtól kezdve a második világégésen keresztül a kommunizmusig, a szocializmusig.

Szólt arról is, hogy nagyapja, IV. Károly a legnehezebb időszakban, 1916-ban és szinte váratlanul örökölte meg a trónt. Habsburg György a történelmet és a családfát felidézve elmondta, hogy a Ferenc József fia, Rudolf 1889-ben meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig ugye 1914-ben Szarajevóban merénylet áldozata lett. Hangsúlyozta: nagyapja, IV. Károly katonaemberként tudta, hogy mivel jár egy háború, ezért mindenáron békére törekedett.

Édesapját, Habsburg Ottót – aki 98 évet élt és 2011-ben hunyt el – bölcs embernek nevezte, őt idézve azt mondta, hogy aki nem tudja, hogy honnan jött, az nem tudja, hogy hol van és hogy hova tart. Habsburg György kiemelte, hogy a jövőben el fognak tűnni a határok, és hangsúlyozta azt is, hogy dolgozni kell a jövőért.

A felhívó jel után háromszor megkongatták az országvédő pajzsot, majd az avatandók közösen tettek esküt. A szövegben szerepelt, hogy a vitézi rendhez mindhalálig hűek lesznek, és a hazáért, a nemzetért, az elöljárókért és a bajtársakért külső és belső ellenséggel is szembeszállnak. Majd a vitézi rend főkapitánya, Habsburg-Lotaringiai József Károly királyi herceg azt mondta nekik: legyenek jóban és rosszban egyaránt hűségesek a hazához.

Méltó emléket állítanak

Füzesgyarmat és Bere Károly polgármester nevében Kovácsné Czeglédi Mária Tünde, a város tanácsnoka, unitárius gondnok is köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: ilyen esemény még soha nem volt Füzesgyarmaton és várhatóan nem is lesz.

Elmondta: az unitáriusok felvállalták a nemzet megmaradásárt folytatott küzdelmet, a templomban jeles eseményeinknek, nagyjainknak rendre méltó emléket állítanak. Beszédében emlékeztetett, hogy a vitézi rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban azért, hogy a hősök érdemeit elismerjék.