Elárulták Brüsszelben a gazdákat, a zöld megállapodás egy diktátum – galériával

Helyzet van – kezdte dr. Nagy István. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ott vannak a traktorok Berlinben a Brandenburgi kapu előtt, Párizsban az Eiffel-toronynál, Brüsszelben az Európai Parlamentnél, azaz olyan helyeken, ahol normális esetben nincs helye a traktoroknak. Mint mondta, Brüsszelben elárulták a gazdákat, amikor megszületett a döntés, hogy vám és korlát nélkül annyi mezőgazdasági terméket hoznak be Ukrajnából, amennyit csak akarnak. Ezért zárták le Magyarországon nemzeti hatáskörben a határt.

Miért tüntetnek a gazdák?

Beszélt arról is, hogy miért tüntetnek szerte az Európai Unióban a gazdák. Kiemelte, hogy ennyire soha nem volt zöld ideológiákkal átitatva az agrárpolitika, minden kutatás nélkül szabadították rá a gazdákra a szabályokat. Nem védték meg őket, és amíg nekik előírnak mindent a termőföldtől az asztalig, addig ezek az előírások a harmadik országból érkező árukra nem vonatkoznak, ami hatalmas képmutatás. Itt kivezetnék a ketreces állattartást, miközben Ukrajnában a világ legnagyobb tojástermelő üzemét építenék meg, ketreces technológiával.

– Minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő élelmiszernek ugyanolyan termelési és élelmiszer-biztonsági szabálynak kell megfelelnie, ez a minimum, amit célul kell kitűzni – folytatta. Jelezte: azért harcolnak, hogy a termék önköltségi ára legyen elismerve, ami a fogyasztó számára drágulást jelent, miközben a vevő az olcsót keresi. Ám nem alakulhat ki ellentét a termelő és a fogyasztó között, és a vásárló érdeke is az, hogy biztonságos legyen az élelmiszer. Közben az ukránok génmódosított termékeket hoznak be, itt régen kivont növényvédő szereket használnak.

Háromszor több pályázati forrás

A nemzeti társfinanszírozás mértéke 80 százalékra emelkedett, ez azt jelenti, hogy háromszor több pályázati forrás áll rendelkezésre, mint az előző ciklusban – magyarázta. Hangsúlyozta, olyat kell termelni, amellyel versenyképesek lehetnek, meg kell célozni a piaci réseket. Bővíteni szükséges az állattenyésztés körét, mivel jelenleg 70 százalékot tesz ki a növénytermesztés, 30 százalékot az állattenyésztés. A következő időszakban 2900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ebből 600 milliárd jön az Európai Uniótól, 2300 milliárd hazai forrás.

– Lehet nagyot is álmodni, nem csak kicsit, akár 4 milliárd forintos beruházást is meg lehet valósítani. Külön-külön pályázatok szólnak majd a kicsiknek, a családi gazdaságoknak és a nagyoknak, és szeretnék előlegben odaadni a támogatást. A támogatási intenzitás 50 százalékos – azaz egy forint mellé adnak egy forintot –, de el lehet érni bizonyos feltételek esetében 80 százalékot is. Az a cél, hogy egyszerű és gyors pályázatok legyenek, hogy idén elkezdődhessenek az építkezések, hogy a gazdaság húzóágazata legyen a magyar agrárium.

Sok minden változott a háború miatt

Az ukrajnai háború sok mindent megváltoztatott – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – Meg kell próbálni alkalmazkodni, meg kell fontolni, hogy milyen növényeket termesszenek, az újabb piacok felkutatását, a gazdálkodói együttműködést, az öntözést. Nem kell ezt önerőből megtenni, jelentős támogatás áll rendelkezésre, itt 17,5-ről 80 százalékra nőtt a társfinanszírozás mértéke, azaz minden 100 forintból 80 hazai és 20 európai uniós. Amennyi érkezik, annál négyszer többet tesz mellé a kormány a hazai költségvetésből.

Elmondta, hogy az elmúlt időszakban 1300 milliárd forintot fizettek ki, azaz annyit, mint az előző hétéves ciklusban összesen. Arra törekszenek, hogy a forrás felét fejlesztésekre költsék el, hogy növelhessék a hatékonyságot, a versenyképességet, hiszen ez a garancia az ágazat működőképességére. Több pályázat jelenik meg, sorban, és ezek kétévente ismétlődnek.

A zöld megállapodás egy diktátum

Fontos pillanat lesz az európai uniós választás. Az agrárium, a vidék a brüsszeli döntéshozatalnak talán leginkább kitett része, itt van a legkevesebb lehetőség nemzeti hatáskörben lépni. Fontos, hogy az a politika és az a logika, amibe bevitték az Európai Uniót, változzon meg – hangsúlyozta Győrffy Balázs. Az elnök szerint a green deal, azaz a zöld megállapodás igazából egy diktátum, és zsákutcába visz; nem véletlenül forrong az egész gazdatársadalom a németektől a svájciakig.

– Olyan versenybe kényszerítettek minket, amelyet nem nyerhetünk meg. Ukrajnát úgy kezelik, mintha európai uniós tag lenne, de csak jogai vannak, kötelezettségei nem. A költségszerkezetük, így az áraik sem összehasonlíthatók a miénkkel – folytatta, hozzátéve, hogy az Európai Unió elárulta a vidéket. Az, amit követelnek az európai uniós gazdáktól, mint a nyomon követhetőség vagy az élelmiszer-biztonság, nem elvárás az ukránokkal szemben.

Fiatalítani kell a gazdatársadalmat

Köszöntő beszédében dr. Kovács József országgyűlési képviselő jelezte: nehéz idők járnak, ugyanakkor Magyarországon sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a gazdák, mint a többi európai uniós tagállamban. Makra Tibor, Biharugra polgármestere kiemelte: a település rendszeresen ad otthont fórumoknak, a cél az, hogy a jelenlegi helyzetben a kérdőjeleket kiegyenesítsék. Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke is azt hangsúlyozta, olyan információkat osztottak meg a tanácskozáson, amelyek segítik a gazdákat.

A MAGOSZ főtitkára, dr. Cseh Tibor az előadásában többek között arról beszélt, hogy jelenleg Magyarországon 58 év a gazdák átlagéletkor, minden harmadik gazda nyugdíjas korba lépett. Ez egyébként nem magyar sajátosság, sok országot jellemez az elöregedő gazdatársadalom. Sok oka van annak, hogy miért nem történt meg a generációváltás, voltak adminisztratív akadályok is, amelyeket most megoldottak jogszabályokkal. Ezek lehetővé teszik, hogy pár éven belül itt legyen a legfiatalabb gazdatársadalom az Európai Unióban.