Via videó

2019.01.11. 12:15

Handó Tünde: kialakul a Digitális Bíróság, létrejönnek az e-akták

Ha az ügyfelek már az online világban vannak, akkor alapelvárás, hogy a bíróság se legyen offline.

A rendszerváltáskor elkövetett hibákat csak 2012 után sikerült kijavítani Handó Tünde szerint. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Mandinernek adott interjújában elmondta, hogy a digitalizáció egyértelműen a bírósági működés jövőjét jelenti, de az emberi tényező mindig a szakma szerves része marad.

Handó Tünde szerint politikai és gazdasági értelemben megtörtént ugyan a rendszerváltás, de azt nem gondoltuk végig, hogy milyennek képzeljük el az ideális bírót. Valószínűleg ez abból fakad, hogy hazánk esetében kiesett 40 év a bírósági szervezet fejlődésének életéből.

A Zeneakadémia hallgatója akár ma is Liszt Ferenc tanítványának mondhatja magát, hiszen mesterek láncolatán „öröklődött” át a tudás. A bíróságokon viszont senki sem mondhatja magáról, hogy Mailáth György vagy Juhász Andor tanítványa lenne.

Handó Tünde emlékeztetett arra, hogy a bírák presztízse és javadalmazása ráadásul nagyon alacsony volt a második világháború vége és a rendszerváltás között.

Egy olyan állapotban érte tehát a rendszerváltás a magyar bírósági szervezetet, amikor a megbecsültség hiánya miatt egy erőteljesen kontraszelektált bírói kar működött. Ráadásul a szocializmus alatti jogrendszer és részben a szakma szocializációja sem felelt meg a piacgazdaság elvárásainak.

A rendszerváltók ennek ellenére úgy kezelték a hazai bírói kart, mintha ezek a nehézségek nem léteztek volna. Ez részben valószínűleg annak tudható be, hogy az igazságügyi minisztériumot akkor már évek óta Kulcsár Kálmán vezette, a bíróságok igazgatása pedig akkoriban a minisztérium alá tartozott. Ő már a rendszerváltás előtt is reformernek számított, hangsúlyozva a bírói függetlenség fontosságát és más hasonló alapelvek szükségességét is. A rendszerváltozást megalapozó törvényeket előkészítő minisztérium jogász-szakmai elismertsége így a bíróságokra is rávetült. Csakhogy az elvi állásfoglalások önmagukban még nem jelentettek szemléletváltást:

az egykori népköztársaság bírái nem lehettek egyik napról a másikra a jogállamiság és a piaci viszonyok felkészült ítélőmesterei.

Handó Tünde az interjúban számot vet azzal is, hogy hihetetlen az a jogi munka, amit a rendszerváltáskor el kellett végezni, hogy Magyarország új pályára állhasson. Rengeteg új jogszabályt kellett megalkotni, már csak a gazdasági átalakulás miatt is.

Visszagondolva úgy tűnik, mintha a bírósági szervezet valahogy kimaradt volna az újítások sorából – hívja fel a figyelmet.

Az idealista elképzelések és reformfolyamatok nem érintették a bírósági hatalmi ágat. Ebből adódhatott később az is, hogy az újfajta jogkérdések felkészületlenül érték a bíróságokat. A szakmai hiányosságok több esetben kiütköztek, de leginkább a gazdasági büntető ügyek kapcsán volt feltűnő, és ezek a hibák a mai napig közszájon forognak

- jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra is, hogy itt elsősorban a Postabank-ügyre, a Tocsik-ügyre vagy a Kulcsár-ügyre gondol.

A bírói függetlenséggel szorosan összefüggő bírói önkormányzás értékelésére kitérve Handó Tünde egy kérdésre válaszolva beszél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működéséről is. Erről szólva úgy fogalmaz: meglátása szerint a testületi felelősség egyúttal testületi felelőtlenséget is jelent.

Ezért jobb inkább az egyéni vagy a vezetői felelősség szemléletének meghonosítása. Két évvel ezelőtt jelent meg egy cseh jogtudós 500 oldalas könyve a bírói önkormányzatiság veszélyeiről. Ebben a könyvben a cseh és a szlovák bírósági igazgatást hasonlítja össze a szerző.

Csehország volt az az állam, ahol – Szlovákiával ellentétben – nem várta el az Európai Unió országos szintű bírói tanács létrehozását, ezért az igazságügyi miniszternél maradt a bírósági szervezet irányítása. A szerző szerint pedig éppen a tanácsi rendszer anomáliái miatt maradt le a szlovák bírósági rendszer a csehekhez képest.

Egy másik idevágó példaként említi meg Handó Tünde az olasz bírói tanács ügyét. A sajtóban kevésbé kapott komoly visszhangot az eset, pedig nemrégiben az Európai Bizottság napirendjén szerepelt az olasz bírói intézményrendszer jelenlegi helyzete. A téma apropója az volt, hogy meglehetősen nehéz tiszta döntéseket hozni bírói és vezetői kinevezéseket illetően egy olyan testületben, amelynek politikusok és nyíltan politizáló bírók is tagjai. Az olasz bírósági tanács feladata, hogy a bírói és a vezetői kinevezésekről döntsön. Olaszországban a bírók rendkívül sokféle, gyakran pártkötődéssel is rendelkező egyesületnek, szervezetnek lehetnek tagjai. Egy-egy pályázatnál pedig sokat számít az, hogy az egyes jelölteket melyik szervezet vagy párt támogatja.

Tehát miközben úgy tűnik, hogy a bíró önkormányzatiság jó dolog, valójában egyfajta veszélyt, nepotizmust, partikularizmust is rejthet magában.

A negatív tapasztalatokra választ adni próbáló kezdeményezések sorában Handó Tünde az interjúban a törvényhozó 2011-es reformtörekvéseit nevezi meg elsősorban.

Mint kifejti: a korábban működő Országos Igazságszolgáltatási Tanács képtelen volt hatékonyan igazgatni a bíróságokat.

Döntően csak olyan bíróságok jutottak hozzá az anyagi és humán erőforrásokhoz, amelyek a tanácsba delegált tagjaik útján erőteljesebben tudták érvényesíteni az érdekeiket. Eközben pedig akár hétszeres különbség is kialakult az egyes megyei bíróságok munkaterhe között.

A másik probléma pedig az volt, hogy miután ennek a tanácsnak a vezetője a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke volt, ezért a jogegység biztosítása helyett sok olyan igazgatási témával foglalkozott, amilyennel nem feltétlenül neki kellett volna bajlódnia. Ennek pedig az ítélkezés egységessége látta kárát.

A 2011-es strukturális változás értékelésére Handó Tünde viszont csak óvatosan vállalkozik. Mint jelzi: több időnek kell eltelnie, hogy általános megállapításokat tudjunk tenni.

Az első feladat az volt 2012-ben, hogy a magyar bírósági szervezetet felkészítsük a 21. századra. Ez a nagyívű változás körülbelül 11 000 embert, 188 épületet, 26 jogi személyt és nagyjából évi másfél millió ügyben legalább kétszer ennyi ügyfelet érintett és érint mind a mai napig.

Az Országos Bírósági Hivatal azt a feladatot kapta, hogy ezt a nagy munkaszervezési feladatot menedzselje. Ennek érdekében már 2012-ben megalkották azt a hat stratégiai célt, amelyek mentén ezt a munkát el lehet végezni. Ezek közül a legfontosabbak közül azt emeli ki, hogy

a bíróságok teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket, vagyis a független bírák magas szakmai színvonalon és időszerűen ítélkezzenek. A további öt stratégiai cél lényegében ennek a megvalósítását szolgálja, legyen szó akár az emberi erőforrások, akár a tárgyi eszközök optimális elosztásáról, akár a képzési rendszer fejlesztéséről.

Handó Tünde a modern kor kihívásait érzékelve arról is beszámol, hogy munkájuk másik hajtóereje az informatika és a digitalizáció volt.

Ha az ügyfelek már az online világban vannak, akkor úgy vélem, alapelvárás, hogy a bíróság se legyen offline.

Az interjú szerint a digitalizáció abban segít, hogy az ügyeket időszerűbben, hatékonyabban lehessen intézni, sőt, akár a bírók közötti szolidaritás kiépülését is segítheti, miközben az sem zárható ki elvileg, hogy az automatizáció csökkenti az emberi tényező szerepét.

Erre reagálva Handó Tünde elmondja: egyre több az olyan hír a szakmában is, amely pár évtizeddel ezelőtt még a sci-fi kategóriájába tartozott volna. Nem túl régi hír, hogy

az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteit feltöltötték egy mesterséges intelligenciával kiegészített adatbázisba, amely a meglévő adatok alapján képes volt új ítéleteket is alkotni. Meglepő, de a szoftver az esetek 80 százalékában „eltalálta” a később meghozott ítéletet.

Erre utalva elismeri, hogy a bíráskodás területén is egyre több olyan feladat lesz, amely valamilyen formában automatizálható, s ez odáig vezethet, hogy a digitális technika a társadalmi viszonyokat is átalakítja. Véleménye szerint a bírói szakma ebben a kérdésben ezért nem ülhet egy képzeletbeli elefántcsonttoronyban, mert az átalakuló társadalmi viszonyokra a bírói gyakorlatnak is reflektálnia kell.

A maguk részéről ilyen reflexiónak tartja például azt is, hogy az OBH-ban a következő félévvel zárul a Digitális Bíróság elnevezésű projekt, s létrejönnek az úgynevezett e-akták. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek és bírák számára egyaránt online elérhetővé válik minden irat, amely egy ügy során keletkezik.

Ezen túl a bírák számára olyan keresési és jegyzetelési lehetőségek jelennek meg az e-aktával, amely nemcsak a munka, hanem akár az oktatás területén is érdemi segítséget nyújtanak majd. De emellett megújul a határozatgyűjtemény is, amely mai formájában még egy nehezen kereshető adatbázis. Ez a bíráknak és az ügyfeleknek is jelentős segítség, mind a kereshetőség, mind az átláthatóság területén.

Ezeknek az újításoknak a sorában Handó Tünde kiemeli a „Via videó” nevű projektet is. Ennek lényege, hogy az olyan ügyintézési folyamatokat, amelyek eddig személyes jelenlétet igényeltek az ügyfelek részéről, internetes videó-bejelentkezéssel igyekeznek kiváltani. Mint jelezte:

eddig 77 tárgyalótermet szereltek fel a szükséges technikai eszközökkel, és már túl vannak 300 távmeghallgatáson. Ezzel a technológiával rögzíteni tudják a hang- és videóanyagot, így azt tartalomjegyzékkel, jegyzetekkel, valamint a visszakeresést megkönnyítő címkékkel is el tudják látni.

A tervek között szerepel, hogy beszédfelismerő szoftver segítségével a tárgyalások leírásának módját is gyorsabbá tegyék – sorolta Handó Tünde, hangsúlyozva azonban azt is, hogy mindezekkel együtt is az emberi tényező mindig a legfontosabb marad.

Az emberi tényező elismerőse a képzések szervezése is, melyek során pedig nemcsak a jogi ismeretek kiszélesítése a cél, hanem bizonyos készségek fejlesztése is – teszi hozzá, érzékeltetve:

a gyökereinkhez való visszatérésben például kulcsszerepe lenne egy magasabb szintű jogfilozófiai gondolkodás meghonosításának. Hogy ne pusztán jogtechnikusként tekintsen magára a bíró, hanem tudjon a jogról mélyebben is gondolkodni, lássa be és lássa át egyes döntéseinek átfogó, akár társadalmi szintű hatásait is.

Megítélése szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal szerepe ebben a folyamatban egyfajta világítótorony-szerep. Az Országos Bírósági Hivatal felel az üzemeltetésért, fenntartásért, kivitelezésért, a Kúriának pedig az a feladata, hogy szakmai iránymutatásaival úgy világítsa be a „tengert”, hogy a hánykolódó hajósok biztos partra érjenek.

Tulajdonképpen ez adná meg a lehetőséget arra, hogy a 19. századi modern polgári kor bíráskodási rendszerének mintájára és annak restaurált alapjaira épüljön fel a 21. századi magyar bíróság

- emeli ki az interjúban Handó Tünde.

Borítófotó:

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszél az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ülésén 2018. július 10-én.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában