BRSE: eljuttatták az adományokat

Márciusban nagyszabású karitatív akcióba kezdett a Békéscsabai Röplabda SE, hogy segíthessenek a kárpátaljai Nagydobronyi Gyermekotthonnak. A Magyar Kupa-döntő előtt 500 ezer forintot ajánlottak fel az intézmény javára, ezen kívül „házon belülről”, a szurkolóktól és különböző vállalatoktól is érkezett anyagi vagy tárgybeli felajánlás, szintén mintegy félmillió forint értékben.

Az akció koordinálására a klub Bonnyai Sándor szociális munkást kérte fel, akinek a tevékenységét országosan is elismerik. A közreműködésével a Gyermekotthon néhány lakója a Városi Sportcsarnokban tekintette meg a DVTK elleni negyeddöntő első mérkőzését.

– Az ötszázezer forintot átutaltuk, melyből tűzifát vásárolt a Gyermekotthont működtető Alapítvány. A megvásárolt és összegyűjtött tartós élelmiszert, édességeket, tisztálkodási eszközöket pedig összegyűjtöttük az Akadémián és előkészítettük a szállításra. Itt aztán véget is érhetne a történet, hiszen „teljesítettük a küldetést”, azonban erről szó sincs – olvasható a BRSE honlapján.

– Csodálatos volt az összefogás, jó volt látni, megtapasztalni, hogy az emberek tenni akarnak ezért a jó ügyért. Már a Magyar Kupa-döntőt megelőző sajtótájékoztatón elmondtam, hogy nemcsak a pályán, hanem azon kívül is fontos szerepe van a példamutatásnak. Ahogy nap mint nap foglalkoztunk az üggyel, egyre csak érett bennem a gondolat, hogy szeretnék elmenni a Gyermekotthonba és személyesen elvinni az adományokat. Tudtam, hogy Borbola István operatív igazgató kollégámra számíthatok ebben is, így eldöntöttük, hogy belevágunk! – fogalmazott Baran Ádám, a BRSE elnöke. –

A jelenlegi háborús helyzetben nem tűnt egyszerű mutatványnak a túra megszervezése és kivitelezése, de a kezdeti nehézségek nem szegték a békéscsabaiak kedvét és napról napra közelebb kerültek a célhoz. Aztán eljött a nagy nap, hiszen szerdán hajnalban útra is kelt a BRSE teljesen megpakolt kisbusza. Az első állomás a határhoz közeli Tornyospálca volt, ahol egy diplomata, valamint egy holland misszionárius család segítségével átpakolták az adományokat, és rövid időn belül már az ukrán határnál voltak, ahol tapintani lehetett a feszültséget, majd átérve a nélkülözést is.

– A nyomasztó érzés egészen addig tartott, amíg nem értek a Gyermekotthonba, ahol közel száz kíváncsi szempár várt bennünket – folytatódott a beszámoló. – A fenntartók emberfeletti munkát végeznek, sokszor irreálisan nehéz körülmények között. Az ott nevelkedő gyermekek érdeklődtek a röplabda iránt, mivel labdákat is vittünk, így hamarosan önfeledt játékot rögtönöztünk.

– Életre szóló élményekkel gazdagodtunk, melyek megerősítettek bennünket hitünkben, hogy a szeretet határtalan! Ígéretet tettünk a gyerekeknek, hogy visszatérünk hozzájuk – tette hozzá Baran Ádám.