Tököli, a gólkirály egy éve Békéscsabán dolgozik másodedzőként

Két korábbi gólkirály irányítja a Békéscsabai Előre FC futballistáit a második vonalban: a vezetőedző, Preisinger Sándor ötször szerepelt a nemzeti együttesben, a ZTE színeiben lett gólkirály, Tököli 25-ször öltötte magára a címeres mezt, a Dunaferr ezredfordulós győzelmében kulcsszerepe volt. Később a Fradiban is szórta a gólokat, játszott Cipruson és a német Bundesligában. Pályafutását 2014-ben zárta le, edzősködni kezdett, éveket töltött Pakson, Csertői Aurél mellett, lassan egy éve Békéscsabán tevékenykedik. A hétvégén a Szegedet fogadják az NB II.-es bajnokság első fordulójában. Másfél hete Csákváron szerepeltek edzőmeccsen, az nem sikerült jól, háromgólos vereséget szenvedtek, amúgy optimistán várják a rajtot.

– Schindler Szabolcs a Vasashoz szerződött, Preisinger Sándorral érkeztünk az Előréhez, korábban nem dolgoztunk együtt, ellenfélként gyakran találkoztunk. A tavalyi szezon nem igazán sikerült, a 15. helyen zártunk a húszcsapatos mezőnyben, ennél csak jobb jöhet. A középmezőny elején szeretnénk végezni, a klub múltja, hagyományai alapján nyilván mindenki azt szeretné, ha fellépne a legmagasabb osztályba, azonban rendkívül erős a másodosztály, aki az élmezőnyben végez, komoly játékerőt képvisel.

Tököli Attila azt mondja, ahogy mindenki, aki edzősködni kezd, szeretne majd első számú dirigensként dolgozni az elitben, azonban ennek a jelenben nincs realitása. Remekül érzi magát Preisinger Sándor segítőjeként, valamint a stábhoz tartozó korábbi NB I.-es futballistával, a Fehérváron, Felcsúton és Dunaújvárosban is megforduló Szekeres Adriánnal.

– Harmonikus a munkakapcsolatunk, nyilván Sanyié a döntés, övé a felelősség, megosztjuk a munkát, segítjük egymást. Várom a szezonkezdést, szeretnénk jól rajtolni a Szeged ellen, aztán Dorogra utazunk.

A két hete zárult Eb-t természetesen érdeklődéssel figyelte, úgy gondolja, a futballban ténykedőknek nagyszerű programot jelentettek a nívós összecsapások.

– Jól sikerült Eb volt, sok meglepetéssel. A franciáktól és a belgáktól sokat vártam, előbbiek nyerték a vb-t három éve, a belgák vezetik a világranglistát. A csoportunkban mellettünk olyan gárdák szerepeltek, akik a végső győzelemre is esélyesek voltak. Az Eb előtt a németek nem kápráztattak el, de őket soha nem szabad leírni, a franciákról már ejtettem szót, a portugálok nyerték a 2016-os kontinensviadalt, nagyon erős kerettel érkeztek ezúttal is. Erre a három riválisunk egyike sem élte túl a következő kört. Nekem az tetszett a legjobban, hogy nem voltak előre lefutott meccsek, illetve alig. Az olaszok másfél évtizede megérdemelten lettek világbajnokok, akkoriban jobb futballistáik voltak, most viszont igazi csapatot alkottak. Persze vezéregyéniségeik most is vannak, a két belső védő, Chiellini és Bonucci nagyszerű futballista, de a többi poszton is megbízható játékosokkal rendelkeznek, ráadásul van egy fiatal, 22 éves, mégis rutinos kapusuk, Donnarumma. A mieink teljesítménye nagyon tetszett, korábbi, paksi társam, Fiola Attila remek játékának különösen örültem. Nagyszerű sportember, hoszszú éveket töltöttünk együtt. Aztán az edzője lettem, Csertőivel csináltunk belőle szélső védőt, ugyanis azon a poszton nem volt hátvédünk, javasoltuk, hogy oda kerüljön. Úgy tűnik, bejött a húzásunk.