Ma már bobozik Sydney kenus olimpiai bajnoka

A HISZEK Benned Sport Program utolsó rendezvényén, a „Sportolj együtt olimpikonokkal!” elnevezésű projekt záró elemeként egy különleges sportemberrel ismerkedhettek meg a kenulapátot ábrázoló kis táblácskákkal készülő kíváncsi jaminai diákok. Előbb arról győződhettek meg, hogy az 50. születésnapját tavaly novemberben betöltő kenus még mindig milyen fantasztikus erőben van.

A kétméteres óriás őrzi versenysúlyát, s bár a kidobós játék során kiderült, hogy a gyorsasága talán már nem a régi, az ereje igen. Bár szivacslabdával játszottak, akit azonban azzal eltalált, maradandó nyomot hagyott a testén. A kötélhúzásnál viszont másodpercek kellettek csak, hogy az általa vezetett diákcsapat legyőzze az amúgy nagyon sportos tanári kart.

Melyben a korábbi békési világbajnok, Pankotai Gábor, valamint a hétszeres világ-, és nyolcszoros Európa-bajnok egykori kick-boxos, ma az iskolában tanító Debreczeni Dezső is szerepelt. Utóbbi úgy röpködött a labdák elől, mint a legjobb futballkapusok. Neki is köszönhető, hogy a tanítók, tanárok kettő–nullára győztek a végig nagyon lelkes gyerekcsapat ellen.

Pulai Imre minden kérdésre válaszolt, s amit csak szárazföldi körülmények között lehetett, mindent be is mutatott. Hogy az esetleg a kenuról még nem nagyon halló gyerekeknek is képe legyen a budapesti születésű sportember első sportágáról, beletérdelt a Békési kajak-kenu Club által biztosított kenugépbe. Megmutatta az alapmozdulatokat, mi több néhány vállalkozó kedvű gyerkőc is kipróbálhatta a gépet.

A Sydneyben Novák Ferenccel C2 500 méteren olimpiai bajnokságot nyert Pulai elárulta, hogy úszással kezdte, majd átpártolt a kenuhoz. Eleinte nem nagyon ízlett neki a sok edzés – emiatt is kapta a Sumák becenevet –, de amikor egy Ifjúsági Barátság Versenyen lemaradt a dobogóról, elhatározta, hogy ott lesz az 1988-as szöuli olimpián, ahol kenu egyes 1000 méteren hatodik lett. A legnagyobb diadalának külön története van, melyet meg is osztott hallgatóságával:

Fotók: Imre György

– Az időjárás beleszólt a versenybe, a nagy szél miatt nem lehetett megtartani Sydney-ben a döntőt délelőtt, amire végül délután került sor – mesélte Pulai. – Háromszor kellett bemelegíteni, de úgy voltam vele, hogy most, vagy soha! A mögöttem ülő Novák Feri nem is nagyon láthatta, én viszont igen, hogy nyertünk. Innentől kezdve az előző 26 év minden erőfeszítését elfelejtettem.

Hozzátette, hogy az itthon lévők szeretete döbbentette rá, hogy mekkora sikert értek el.

Később átnyergelt egy téli olimpiai sportágra, a szánkóra, melyet tíz évig művelt. Megalapította a Magyar Szánkószövetséget, s bár olimpiára már nem jutott el, változatlan híve a téli sportágaknak, néhány éve a bobnak. Bejátszott több belsőkamerás felvételt a korábbi szánkós, bobos versenyeiről, melyeken 140 kilométeres sebességgel repesztett.

A vendéget Kucseráné Szabó Mária, az iskola intézményvezetője egy mini evezőlapáttal ajándékozta meg, melyen a következő idézet volt olvasható: „A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, soha nem győznek!”.

Névjegy

Pulai Imre

Született: 1967. november 14., Budapest

Magasság: 197 cm

Versenyszám: kenu

Klub: BSE, Bp. Honvéd

Jelentősebb eredményei. Olimpiai bajnok (2000, Sydney, C2, 500 m), olimpiai bronzérmes (1996, Atlanta, C1 500 m). Világbajnoki aranyérmes (1993, Koppenhága, C4 1000 m; Mexikóváros (1994, C4 1000 m); Duisburg (1995, C1 1000 m); Gainesville (2003, C4 1000 m). Kétszeres vb-2., kétszeres vb-3. Európa-bajnok Poznan (2004, C4 1000 m). Egyszeres Eb-bronzérmes. Az év magyar sportolja (1995), Az év magyar kenusa (1994).

2010-ben közel állt ahhoz, hogy elinduljon a Vancouveri téli olimpiai játékokon, de végül a nemzetközi szövetségtől nem kapta meg a zöldkártyát. Szánkósként a lettországi Siguldában rendezett Európa-bajnokságon 33. lett.