2023.06.02. 17:38
Exkluzív Munkácsy-kiállítás nyílt Szarvason
Különleges Munkácsy-kiállításnak ad otthont Szarvas. A Tessedik Sámuel Múzeumban helyet foglaló időszakos tárlat ünnepélyes, zártkörű megnyitóját és első tárlatvezetését pénteken tartották. Azonban a nagyközönség előtt sem marad sokáig titokban, hiszen szombattól már bárki megnézheti, miként lengte be Munkácsy Mihály művészete és szellemisége a szarvasi múzeum épületét.
Különleges tárlatot nyitottak meg a szarvasi múzeumban.
Fotó: Vásári Erzsébet
A Munkácsy Most című kiállítást a szarvasi önkormányzat, a Munkácsy Alapítvány és a Tessedik Sámuel Múzeum közösen hívta életre, és zártkörű megnyitóünnepségét pénteken tartották. A rendezvényen jelen volt többek között Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke, Hedrich Béla, az alapítvány főtitkára, Boros Judit művészettörténész és a tárlat kurátora, Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke, Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, Babák Mihály polgármester, dr. Melis János címzetes főjegyző és Domokos László díszpolgár, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke.
Közel nyolcszáz képet festett
Az ünnepség kezdetén Rákóczi Antal és Lovas Gábor, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tagjai adták elő a Munkácsy dalt. A festőművészről elhangzott, 179 évvel ezelőtt született, vidékről indult, majd világhírűvé vált. Munkácsy Mihály egyik különlegessége, hogy már életében elismerést és hírnevet szerzett magának. Élete során közel 800 képet festett, melyek között arcképek, tájképek, enteriőrök és történelmi témájú festmények egyaránt vannak. Most pedig Szarvasra érkezett néhány különleges darab az alkotásaiból, Pákh Imre műgyűjtő segítségével.
Az eseményen Babák Mihály polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, milyen sokat jelent Szarvasnak, hogy otthont adhat Munkácsy Mihály festményeinek néhány hónap erejéig. Említette továbbá, hogy még mindig ünneplik a város újratelepítésének 300. évfordulóját, aminek szép megkoronázása ez a tárlat. Beszélt továbbá Munkácsy Mihályról, és arról, hogy általa szerette meg a képzművészetet. Valamint visszaemlékezett Szarvas történelmére, és kultúrásának, oktatásának kifejlődésére és alakulására.
Roszik Zoltán múzeumigazgató elmondta, öröm számukra, hogy megvalósíthatták a Munkácsy Most kiállítást. Hozzátette, számos munkálat előzte meg a festmények fogadását, így például átfestették a termeket, felújították a légkondícionáló berendezésüket, illetve megerősítették a biztonsági berendezéseket. Hozzátette, hálásak az önkormányzat, illetve a Munkácsy Alapítvány támogatásáért és Boros Judit tanácsaiért, melyek nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás.
A világban bárhol megállná helyét a tárlat
Fekete Péter kifejtette, ezúttal Szarvas város rajongójaként lépett be a Tessedik Sámuel Múzeum épületébe, ahol nagy dolgok megszületését tapasztalta a Munkácsy Most kiállítás által. Ezekhez pedig bátorság szükséges, ami a mai zűrzavaros világban és nehézségek közepedte maga a csoda. Szarvason azonban most egy olyan tárlatot tárnak a közönség elé, ami a világ bármely pontján, vagy nagy metropoliszában megállná a helyét. Végül hangsúlyozta, a szarvasi Munkácsy kiállítást mindenkinek látni érdemes, látnia kell.
A tárlat két részben tekinthető meg, az első szakasz június 3-ától július 17-éig, a második július 22-étől szeptember 10-éig látogatható.
Boros Judit elmondta, Munkácsy Mihály tulajdonképpen hazajött Szarvasra most a festményei által, hiszen az innen alig 50 kilométerre lévő Békéscsabán nevelkedett. Hozzátette, a festőművész egyébként élete nagyobb részét Magyarországon töltötte, Budapesten érte el az első sikereit, amikor kiállította például a most Szarvason is megtekinthető Húsvéti locsolkodás című remekművét, amit a húszas évei elején festett. Majd továbbment Európa nagyvárosaiba, művészeti központjaiba, és egyre inkább kibontakozott a festészete, részévé vált a Nyugat-Európai egyetemes kultúrának. Lélekben és gondolataiban azonban élete végéig kötődött a szülőföldjéhez, Magyarországhoz.
Végül Boros Judit Munkácsy Mihályról elmondta, a festőművész a rendkívül igényes, francia művészeti világban is megállta a helyét, ami „kívülállóknak” mondhatni lehetetlen küldetésnek bizonyult. Mégis igazi nagy sikereit Párizsban érte el. Aranyérmet kapott például az ott szervezett világkiállításon, a Párizsi Szalonban, ami igen rendkívüli dolog volt. Ami pedig a művészetével kapcsolatban igazán lényeges, az az, hogy mindent vizuálisan gondolt el, így például az ember, a magyarság, vagy a festő helyzetét a világban. A gondolatai tehát formákban és színekben fejeződtek ki. Ezért rajzolt folyamatosan. Fenn is maradt tőle a festményein túl rengeteg vázlatfüzet is, amelyekből szintén látható példány a szarvasi tárlaton.
