2023.01.19. 19:28
Rendezvénysorozat a Lencsésin: Petőfi az igazság bajnokának számított
Petőfi, a költőgéniusz és a szabadság szimbóluma címmel tartott előadást csütörtökön délután Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban Ugrai Gábor történelemtanár, a Békéscsabai Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke. A nagy érdeklődés mellett életre hívott esemény része volt az intézmény Petőfi 200 című rendezvénysorozatának.
Ugrai Gábor: „A költőről azért is nehéz beszélni, mert valamilyen szinten mindenki ismeri, és vannak sémák, amiket ismerünk vele kapcsolatban.”
Fotó: Für Henrik
Petőfi Sándor kétszáz éve született, és nem hiszem, hogy akad olyan magyar ember, akinek a poéta neve, a költészete ne dobogtatná meg a szívét
– vezette be az előadást Takács Péter. A Lencsési Közösségi Ház intézményvezetője elmondta, éppen ezért úgy gondolták, hogy a költő emlékének tiszteletére rendezvénysorozatot állítanak össze.
Hírportálunknak kifejtette, Petőfi a magyar és az egyetemes irodalom géniusza, az 1848-es forradalom és az azt követő szabadságharc meghatározó egyénisége. Az említett rendezvénysorozattal kapcsolatban kiemelte, a természetjáró körrel tavaly mintegy ötvenen Kiskőrösön jártak, ahol felkeresték a költőóriási szülőházát, az emlékmúzeumot, valamint annak környezetét. Emellett Kiskunfélegyházára is ellátogattak, ahová szintén ezer szállal kötődött a poéta. A sorozat második része Ugrai Gábor rendkívül sokrétű csütörtöki előadása volt.
Jövő csütörtökön, délután fél háromkor pedig Petőfi 200 címmel nyílik kiállítás a Lencsési Közösségi Házban, amely a költő gyermekkorát, életét, az 1848 március 15-i eseményekben és a szabadságharcban betöltött szerepét is bemutatja.
A tárlatot Takács Péter nyitja meg, és a Kemény Gitárklub is közreműködik majd. A negyedik alkalom március elején lenne, amelynek érdekében pályázatot is benyújtottak. Ha sikerrel járnak, Turek Miklós színművész egy önálló Petőfi-esttel örvendeztetné meg az érdeklődőket.
Takács Péter elárulta, gyermekkora óta óriási tisztelője Petőfi költészetének, személyiségének.
A művészete mellett különösen szimpatikus számomra, hogy bárkinek köntörfalazás nélkül a szemébe mondta a véleményét, nem latolgatta a következményeket, az igazság bajnokának számított
– fogalmazott.
Fotós: Für Henrik
Az egyik első olyan ember volt, aki írásaiból megélt
Ugrai Gábor előadásában történelemtanárként az adott korszakra, a történelmi körülményekre helyezte a hangsúlyt, de természetesen több Petőfi verset is bemutatott.
A költőről azért is nehéz beszélni, mert valamilyen szinten mindenki ismeri, és vannak sémák, amiket ismerünk vele kapcsolatban
– tette hozzá.
Hangsúlyozta, a poéta különleges zseninek számított, hiszen 1844 körül kezdték megismerni, és négy év volt az életéből, hogy „sztár” legyen, és tényleg azzá is vált. Kiemelte, az egyik első olyan ember volt hazánkban, aki az írásaiból megélt. Ennek egyediségére rávilágítva kifejtette, ebben a korszakban a lakosság nyolcvan százaléka maximum a nevét tudta leírni, ilyen módon elsősorban az alföldi mezővárosok felső rétege olvashatta a költeményeit. Pesten pedig, ahol élt, a verseit le kellett fordítani németre, mert a település akkori lakóinak a fele német volt. Arról nem beszélve, hogy alkotásainak 1848 április 11-ig még a cenzúrán is át kellett esniük.
Gyalogosan bejárta az országot
Kérdésünkre szólt arról, előadásában körüljárta azt az időszakot, amelyben Petőfi élt, mielőtt híres költő lett. Újabb különleges adalékként megemlítette, hogy a fiatalember gyalogosan bejárta az országot, Debrecenből például télvíz idején elgyalogolt Pestre, miközben elvitte oda Vörösmarty verseit is. Elment Egerbe is, ahol a helyi egyház csodálta a verseit, szekeret és pénzt is szereztek neki. Szinte egész Nagy-Magyarországot körül gyalogolta, holott a korabeli útviszonyok rengeteg kivetnivalót hagytak maguk után. Egészen addig így közlekedett, míg hírnevet nem szerzett, megjelentek a versei, és abból meg is tudott élni.
Ugrai Gábor szólt arról, hogy március 15-e sokakban úgy él mint Petőfi napja, ami részben igaz is, ugyanakkor mellette is sokan voltak, sokan mondtak beszédet. Hozzátette, a költő jakobinus típusú ember volt, tovább akarta vinni a forradalmat, akár köztársaságot is szeretett volna, amivel kilógott a sorból.
A szabadságharc alatt katona lett, Bem mellé került az erdélyi hadseregbe, és gyakorlatilag mindenkivel összeveszett, akivel csak lehetett, akár a hadügyminiszterrel is. Nem is csoda, hogy le akarták fokozni vagy éppen be akarták börtönözni. Mészáros Lázár hadügyminiszterrel is összeszólalkozott, mivel az szóvá tette, hogy a költő nem hordja az amúgy kötelező nyakkendőt. Petőfi persze erre a személyiségének megfelelő hevességgel reagált. Kossuth vagy Görgey azonban mindig kimentette.
Ugrai Gábor szólt a költő haláláról is. Mint elmondta, a történészek döntő többsége úgy látja, hogy Petőfi elesett a segesvári csatában, és bár nincsenek szemtanúk, de egy tömegsírban temethették el.
– Az a legvalószínűbb, hogy nem került fogságba, ahogy az is szinte biztos, hogy nem vitték Szibériába az oroszok – hangsúlyozta.
És mit szólna mindehhez Petőfi?
Utóélete, szellemi hagyatéka kapcsán kifejtette, szinte minden településen neveztek el róla utcát, közterületet, sőt, egy kisbolygó is őrzi a nevét.
Érdekes kérdés, hogy mit szólna mindehhez maga Petőfi
– folytatta a gondolatot. Kitért arra, hogy Pilvaker nevű együttes zseniálisan dolgozta fel a verseit, amivel még közelebb vihetőek a művei a fiatalokhoz.
Ugrai Gábor Petőfi Sándor életművének jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott, a 19. században az irodalmat közel vitte az emberekhez, olyan verseket írt, amelyekben nem volt mitológiai utalás, az egyszerű ember nyelvén fogalmazott.
– S ha nem is tudtak olvasni, ha hallották valahol, egy-egy kocsmában vagy baráti társaságban, megismerték a költeményeit – emelte ki. – Művészetének másik kiemelkedő jelentőségét a Nemzeti dal adja, ha nincs ez a vers a maga egyszerűségével és nagyszerűségével, akkor nem biztos, hogy van március 15-e, amikor a tömeg együtt kiáltotta, együtt üvöltötte, hogy „Itt az idő, most vagy soha!” Petőfi megmutatta, hogy az irodalom milyen értékes és közel lehet vinni az emberekhez.
