A legendás deszantos ejtőernyős öltözékei is láthatók a szeghalmi tárlaton

Jó pár évvel ezelőtt egy országos karateversenynek adott otthont a város, és Furkó Kálmán akkor járt először a kiállításon – kezdte Túri János tűzoltó alezredes. Szeghalom tűzoltóparancsnoka hozzátette, a tárlat mély nyomot hagyott a katonában, aki rendszeresen visszatért később is, és 2009-ben számos emlékét adományozta neki, erről egy levél tanúskodik.

Ennek köszönhető, hogy a Mundérba bújt történelem címet viselő kiállításon láthatók az ezredes egyenruhái, ejtőernyős felszerelései – amelyekből lehet következtetni robusztus méretére –, de vannak dísztőrök, illetve külföldi különleges erők – román, lengyel, szovjet, francia – sapkái is. Sőt egy olyan, Furkó Kálmánt ábrázoló festmény, amelyet egy katona festett róla.

Rendkívül érdekes darab az az ejtőernyős öltözék, amiben rendszeresen ugrott – sőt a fia is azt használta –, illetve az a ponyva, amibe az ejtőernyőt hajtogatták. Lényeges emellett, hogy a volt deszantosnak hála egy bábut komplett ejtőernyős felszereléssel ruháztak fel.

A katonai mellett a karatés múltnak ugyancsak emléket állítottak azzal, hogy a róla szóló, Az első magyar szamuráj című könyv szintén a vitrinbe került – ezt Furkó Kálmán Túri Jánosnak, a barátnak dedikálta. Furkó Kálmán a szolnoki felderítő zászlóaljnál katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira. Túri János szerint ez is arra utal, hogy a karate szerelmese volt. A katonái hősként emlegették, és bár kemény volt, szerették, mindig rendet és fegyelmet tartott.

– A legendás ezredes mindig tele volt energiával, és rendszeresen részt vett a hagyományőrző napon is – folytatta Túri János. Felidézett egy sztorit is. Egyszer beállított egy második világháborús síléccel, amit ő az 1970-es években használt, és mondta, hogy szeretné azzal bővíteni a gyűjteményt. Amikor jelezték neki, hogy olyan ereklyéről van szó, amilyen vélhetően a hadtörténeti múzeumban sem látható, azt mondta, nem érdekli, úgy döntött, hogy Szeghalmon van a helye.

A szeghalmi tűzoltóparancsnok hangsúlyozta, hogy Furkó Kálmánnak és kapcsolatrendszerének köszönhetően számos magas rangú katona vitte el neki egyenruháit, hogy képezzék a tárlat anyagát. Bár nem ehhez a történethez kapcsolódik, a volt honvédelmi miniszter, Benkő Tibor egykori öltözéke is látható a kiállításon, az, amelyet annak idején vezérkari főnökként viselt.

Halálfejes csapatjelvény díszítette az egyenruhát

Túri János tűzoltó alezredes évek óta gyűjti a régi egyenruhákat és egyéb különlegességeket – mint sapkákat, felvarrókat –, és a kollekció immár több ezer darabosra rúg. Az egyik legérdekesebb ugyancsak az ejtőernyősökhöz kapcsolódik, egy olyanról van szó, amit a magyarok a második világháború során viseltek, az öltözéken halálfejes csapatjelvény helyet kapott.

Szeghalom tűzoltóparancsnoka mesélt arról, hogy milyen véletlenek folytán, a füzesgyarmati strandon hogyan ismerkedett meg Dani Zoltán ezredessel. Ő volt a világon az első, aki a koszovói háború idején lelőtt egy lopakodót. Büszkén mondta, hogy tőle is kapott ereklyéket.

A tárlaton látható egyenruhákon kívül ugyancsak számos öltözék vár bevetésre a raktárakban. Többek között egy olyan ÁVH-s egyenruha, amilyet a Rákosi-érában viseltek: azt még a szovjetekére hajazó vállappal látták el, a vállap kinézetén csak az 1956-os forradalom után változtattak.