2022.06.16. 19:59
Elfoglalta a csabai múzeumot az agyaghadsereg
Megnyitotta kapuit a kínai terrakotta hadsereg tárlata Békéscsabán, csütörtökön este. A Munkácsy Negyed szívében „strázsáló” közel kétszáz kilós agyagkatonák eredeti darabjai az első kínai császár Csin-si Huang-ti sírját őrizték. A Munkácsy Mihály Múzeumban látható Az első császár üzenete című kiállítás egy különleges utazást ígér az érdeklődőknek, és a messze Kínába repíti őket.
Fotók: Bencsik Ádám
A Kína történelmét, hagyományait és hadseregét felvonultató kiállítás megnyitóján Nagy Ferenc alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében úgy fogalmazott: igazi világszenzáció, 47 agyagkatona érkezett hozzánk. – Szárnyaljon mindenkinek a képzelete a múltban, idézzen meg minél több izgalmas élményteli gondolatot, belső képet bennünk ez a kiállítás – kívánta az alpolgármester.
A világot járt tárlatot dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa nyitotta meg, aki elmondta, Csin-si Huang-ti császár teremtette meg Kína alapjait, uralkodása alatt egységesült a nyelv, az írás, a mértékegységek és a pénznem.
– A császár sírjának és a terrakotta hadseregnek a felfedezése régészeti szempontból is rendkívül izgalmas. Többek közt az antik kínai nyílhegy tipológia is a sírban nyugvó nyílhegyekre épül – hangsúlyozta.
Hozzátette, mai napig folyik a kamrák és a császár sírját őrző nagy domb feltárása. – A kínai régészek nagy valószínűséggel arra várnak, hogy megszülessen a császár sírjának feltárásához szükséges technológia – avatott be minket a szakember.
Az esemény házigazdájaként dr. Bácsmegi Gábor vezette körbe a rendezvény látogatóit. Az intézmény újonnan kinevezett igazgatója a rendhagyó tárlatvezetésen elmondta, az első agyagkatonákat 1974-ben fedezték fel, melyek az első kínai császár Csin-si Huang-ti sírját őrizték. Mára pedig már nyolcezer harcost, lovat és fegyverek tízezreit tárták fel, így joggal nevezik a kínai leletegyüttest a világ nyolcadik csodájának.
Mint ahogy az a tárlaton is olvasható, az első kínai császár sírhelyének építését 700 ezer ember végezte, és közel 40 évig tartott. A mauzóleumot elmés szerkezetű csapdák védték a hívatlan vendégektől. A munkások, akik az épület befejezésén dolgoztak, maguk is csapdába estek, a sírt védő kettős ajtón belül maradtak, hogy ne árulhassák el a biztonsági berendezések titkát.
A kiállításon is bemutatott terrakotta katonák egy gigantikus méretű sírkamrából kerültek elő. A sírkamra alapos átkutatása után a régészek megállapították, hogy a mélyben egy több mint 8 ezer harcosból álló, az i.e. 220. évből származó agyaghadsereg rejtőzik. A katonák életnagyságúak, mindegyiküknek más az öltözéke és az arcának a színezése.
A most nyíló tárlaton látható agyagkatonák egyenesen Csian tartományból érkezetek Békéscsabára. Az élet- és anyaghű másolatoknak a súlya 150-180 kilogramm is lehet, sőt a lovaké eléri a 600 kilogrammot.
A katonák mellett két harci kocsi modell is helyet kapott, ugyanis a sírban több ilyet is feltártak a régészek. Ezeknek az ókori Kínában olyan szerepük volt mint a mai tankoknak. A terepviszonyoktól függően a gyalogság előtt vagy mögött alkalmazták őket.
De a hadsereg katonáin és szekerein túl számos más érdekességet is tartogat az október 30-ig látogatható interaktív kiállítás: többek között betekintést nyerhetünk az első kínai császár életébe, hasznos információkat tudhatunk meg Kína egyesüléséről, a reformok bevezetéséről, a Kínai Nagy Falról és a császár sírjáról is.
Egyedi arcot kaptak az agyagkatonák
A Munkácsy múzeumban látható terrakotta katonák eredetijét úgy készítették, hogy először agyagból megformázták az üreges, szobor-torzót, majd külön a karokat és lábakat, amiket aztán hozzáragasztottak a törzshöz. A tenyér is külön készült, és nedves agyaggal erősítették rá a kézcsonkra. A mesteremberek az egyes figurákat ugyancsak agyagból kialakított ruhákba öltöztették, a különféle egyenruháknak megfelelően. A fejeket pedig erre szakosodott iparosok készítették, minden katonának más-más arckifejezést, hajviseletet formáltak. Ugyanis a császár úgy kívánta, hogy minden egyes katona máshogyan nézzen ki, ami sok munkát adott az ország szobrászainak, akik modellként rabszolgákat is alkalmaztak. A fejeket külön-külön égették ki, és úgy illesztették a törzsre, hogy levehetők legyenek. Szintén érdekesség, hogy restaurálás közben egyes figurák rejtett hajlataiban feliratokat találtak, amiket minőségi védjegyként lehet értelmezni. Ezek alapján 87 szobrászmester neve vált ismertté.
Elfoglalta a csabai múzeumot az agyaghadsereg
Fotók: Bencsik Ádám