Galériával/Videóval

2022.06.16. 19:59

Elfoglalta a csabai múzeumot az agyaghadsereg

Megnyitotta kapuit a kínai terrakotta hadsereg tárlata Békéscsabán, csütörtökön este. A Munkácsy Negyed szívében „strázsáló” közel kétszáz kilós agyagkatonák eredeti darabjai az első kínai császár Csin-si Huang-ti sírját őrizték. A Munkácsy Mihály Múzeumban látható Az első császár üzenete című kiállítás egy különleges utazást ígér az érdeklődőknek, és a messze Kínába repíti őket.

Vágvölgyi Nóra

Fotók: Bencsik Ádám

A Kína történelmét, hagyományait és hadseregét felvonultató kiállítás megnyitóján Nagy Ferenc alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében úgy fogalmazott: igazi világszenzáció, 47 agyagkatona érkezett hozzánk. – Szárnyaljon mindenkinek a képzelete a múltban, idézzen meg minél több izgalmas élményteli gondolatot, belső képet bennünk ez a kiállítás – kívánta az alpolgármester.

A világot járt tárlatot dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa nyitotta meg, aki elmondta, Csin-si Huang-ti császár teremtette meg Kína alapjait, uralkodása alatt egységesült a nyelv, az írás, a mértékegységek és a pénznem. 

– A császár sírjának és a terrakotta hadseregnek a felfedezése régészeti szempontból is rendkívül izgalmas. Többek közt az antik kínai nyílhegy tipológia is a sírban nyugvó nyílhegyekre épül – hangsúlyozta. 

Hozzátette, mai napig folyik a kamrák és a császár sírját őrző nagy domb feltárása. – A kínai régészek nagy valószínűséggel arra várnak, hogy megszülessen a császár sírjának feltárásához szükséges technológia – avatott be minket a szakember.

Az esemény házigazdájaként dr. Bácsmegi Gábor vezette körbe a rendezvény látogatóit. Az intézmény újonnan kinevezett igazgatója a rendhagyó tárlatvezetésen elmondta, az első agyagkatonákat 1974-ben fedezték fel, melyek az első kínai császár Csin-si Huang-ti sírját őrizték. Mára pedig már nyolcezer harcost, lovat és fegyverek tízezreit tárták fel, így joggal nevezik a kínai leletegyüttest a világ nyolcadik csodájának.

Mint ahogy az a tárlaton is olvasható, az első kínai császár sírhelyének építését 700 ezer ember végezte, és közel 40 évig tartott. A mauzóleumot elmés szerkezetű csapdák védték a hívatlan vendégektől. A munkások, akik az épület befejezésén dolgoztak, maguk is csapdába estek, a sírt védő kettős ajtón belül maradtak, hogy ne árulhassák el a biztonsági berendezések titkát.

A kiállításon is bemutatott terrakotta katonák egy gigantikus méretű sírkamrából kerültek elő. A sírkamra alapos átkutatása után a régészek megállapították, hogy a mélyben egy több mint 8 ezer harcosból álló, az i.e. 220. évből származó agyaghadsereg rejtőzik. A katonák életnagyságúak, mindegyiküknek más az öltözéke és az arcának a színezése.

A most nyíló tárlaton látható agyagkatonák egyenesen Csian tartományból érkezetek Békéscsabára. Az élet- és anyaghű másolatoknak a súlya 150-180 kilogramm is lehet, sőt a lovaké eléri a 600 kilogrammot. 

A katonák mellett két harci kocsi modell is helyet kapott, ugyanis a sírban több ilyet is feltártak a régészek. Ezeknek az ókori Kínában olyan szerepük volt mint a mai tankoknak. A terepviszonyoktól függően a gyalogság előtt vagy mögött alkalmazták őket.

De a hadsereg katonáin és szekerein túl számos más érdekességet is tartogat az október 30-ig látogatható interaktív kiállítás: többek között betekintést nyerhetünk az első kínai császár életébe, hasznos információkat tudhatunk meg Kína egyesüléséről, a reformok bevezetéséről, a Kínai Nagy Falról és a császár sírjáról is.

Egyedi arcot kaptak az agyagkatonák

A Munkácsy múzeumban látható terrakotta katonák eredetijét úgy készítették, hogy először agyagból megformázták az üreges, szobor-torzót, majd külön a karokat és lábakat, amiket aztán hozzáragasztottak a törzshöz. A tenyér is külön készült, és nedves agyaggal erősítették rá a kézcsonkra. A mesteremberek az egyes figurákat ugyancsak agyagból kialakított ruhákba öltöztették, a különféle egyenruháknak megfelelően. A fejeket pedig erre szakosodott iparosok készítették, minden katonának más-más arckifejezést, hajviseletet formáltak. Ugyanis a császár úgy kívánta, hogy minden egyes katona máshogyan nézzen ki, ami sok munkát adott az ország szobrászainak, akik modellként rabszolgákat is alkalmaztak. A fejeket külön-külön égették ki, és úgy illesztették a törzsre, hogy levehetők legyenek. Szintén érdekesség, hogy restaurálás közben egyes figurák rejtett hajlataiban feliratokat találtak, amiket minőségi védjegyként lehet értelmezni. Ezek alapján 87 szobrászmester neve vált ismertté.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában