Cervinus Teátrum

2022.06.28. 19:55

A szarvasi társulat lelkéből szól Az Akácember - galériával

A szarvasi Cervinus Teátrum kulisszái mögé pillantottunk be kedd délelőtt, mégpedig egy nem mindennapi musical próbájának keretében. A társulat ugyanis éppen Az Akácember című darabot viszi színpadra, amely a település polihisztorjának, Tessedik Sámuelnek életéről és munkásságáról szól, ami máig példaértékű a szarvasiak számára.

V. E.

Fotós: Für Henrik

Fotós: Für Henrik

A város újratelepítésének 300. évfordulója apropóján viszi színpadra a Cervinus Teátrum a Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíróról szóló, Az Akácember című musicalt. A darab lassan életre kel, kedden az utolsó próbák egyikén jártunk, ahol már csupán a finomításokat végezték. Komoly munkája volt a társulatnak abban, hogy a jubileumi színmű összeálljon, amely időközben mindannyiuk lelkébe belopta magát.

Dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgató és a musical rendezője a próba előtt elárulta, több szempontból is fontos Szarvason Az Akácember című darab. Egyrészt azért, mert a település most 300 esztendős, ami egy különleges jubileum, és egész évben ünnepi hangulatot teremt az emberek szívében, másrészt pedig azért, mert olyan témát választottak erre az alkalomra, ami egy olyan ember életét dolgozza fel, akinek Szarvas sokat köszönhet. Kiemelte, Tessedik Sámuellel kapcsolatban egy polihisztorról van szó, hiszen azon túl, hogy lelkészként ápolta a szarvasiak szellemi és érzelmi életét, sokféleképpen gondolkodott, és adott értéket a lakosságnak többek között a pedagógia, vagy a mezőgazdaság területén. A rendező érdemesnek tartotta még megjegyezni Tessedikről azt, hogy saját korát erősen meghaladta, életének története pedig mondhatni kitesz tíz másikat, annyira tartalmas, alkotó és gyarapító személyiség volt.

– Az előadás próbáit is átjárta a polihisztor lelkész szellemisége, ugyanis már a kezdetektől mindenki az apró részletességig kidolgozva teszi a dolgát – árulta el dr. Dósa Zsuzsa. Hozzátette, a megszokottnál kevesebb idejük volt összeállítani a musicalt, hiszen az első, májusban induló próbaidőszak hat helyett csupán három hétből állt, amit két két szünet, majd három nap intenzív munka követett, mára pedig lényegében el is készült a darab, amit szerdán már egy zárt előadásban be is mutatnak egy szűkebb közönségnek. A díszelőadás pedig július 23-án lesz, a város születésnapján, a Vízi Színházban.

– Az Akácember szövegkönyvét Pozsgai Zsolt írta, jómagam voltam a dramaturgja, Gulyás Levente írta a zenéjét, Vári Bertalan csinálta a koreográfiát, Egyed Zoltán a díszletekért, Hircsu Mariann pedig a jelmezekért volt felelős, tehát egy nagyon erős előalkotó gárda van ebben a munkában – hangsúlyozta a rendező.

Dr. Dósa Zsuzsa elmondta, ez egy nagyon szép előadás, amelyben van érzelmi hullámvasút, mosolyogni- és megkönnyezni való, együttérzés és drukkolás, szerelem, akarás, hit, árulás és meglepetés is. Olyan tehát, mint az élet maga.

A próbaidőszak részleteibe kalauzolva a rendező elárulta, ritkaságnak számít, de nem voltak benne mélypontok, csupán egy apró hullámvölgy, az is a fáradtság miatt. Annál több volt viszont a nevetés, és amitől emlékezetes marad mindannyiuknak, az a közös cél felé történő együtt haladás. Hiszen ugyanazzal a lelkesedéssel, hittel, akarattal és bizalommal meneteltek közösen az előalkotó gárda és a színészcsapat tagjai. Ötletek is szép számmal jöttek mindenkitől, amit egyenként 100 forinttal jutalmazott, az így összegyűlt pénzt pedig a banketten közösen költik majd el.

Egyed Zoltán díszlettervező elmondta, különlegesség volt számára már a darab előkészületeinél Tessedik Sámuel személyiségével találkozni. Megtapasztalni, hogy ő valóban egy polihisztor volt, egy rendkívül széles látókörrel rendelkező evangélikus lelkész, szlovák és magyar felmenőkkel. Életében tehát több terület találkozott, az oktatás, a földművelés és a hit. Ezt a sokoldalúságot pedig a díszletekben is igyekezett visszaadni.

 Hozzátette, az adott területű színpadon használnak forgót, és a látvány terén igyekezett egy-egy ecsetvonással megjeleníteni Tessedik életének azon részeit, melyek őt alkotják. Ilyen például a templomi szolgálat, a természet, az erdő, az akác, illetve szoborszerű felépítéssel egy ház romjai. Utóbbira az eredeti helyszínen, a Tessedik tanyán merített ihletet. Hangsúlyozta, az, hogy egy díszlettervezésnél a cselekmények egyik valós helyére, a főszereplő otthonába is el tudott látogatni, és onnan ötleteket meríteni, különlegességnek számít. Végül a fehér színre tért ki, amit azért hangsúlyozott a színpadon, mert annak van egy mindenből kiemelő hatása, épp úgy, mint Tessedik Sámuelnek.

A Tessedik Sámuelt alakító Szente Árpád Csaba kifejtette, számára óriási felelősséget jelentett a polihisztor lelkész szerepét megkapni, különösen a város születésnapjára készülő darabban. Munkássága ugyanis kultikus Szarvason, így ha valaki megnézi az előadást, akkor később Tessedik nevét meghallva azt a képet idézheti fel, amit a színpadon tőle látott. Az eleinte érzett nyomást viszont hamar sikerült átformálnia tevékeny energiává, és nagyon megszerette ezt a feladatot, így a lelkész figuráját is.

Szente Árpád Csaba elárulta, több szempontból is azonos a gondolkodásmódjuk és a habitusuk Tessedikkel. Hasonlítanak például a következetességben és az eltökéltségben, ezért könnyebb volt ráhangolódnia a szerepre, mint azt az elején gondolta. Végül elmondta, a próbák alatt rengeteget tanult Tessedik Sámuelről, összegezve pedig egy jó hangulatú, nagyon hatékony időszak áll mögötte a musical készítése kapcsán.

Beleznay Endre, a darab vendégszereplője, aki a Lila elöljárót alakítja, kifejtette, szerepében van intrikusság, ugyanakkor szimpátia és empátia is Tessedik Sámuel felé. Ez az a kettősség, amiért szereti az ilyen karaktereket.

Hozzátette, jelenleg nagy lendületben van szakmájában, rengeteg a munkája színészként és rendezőként is, ezért nehéz eldöntenie, hogy mit vállaljon el. Elárulta, Az Akácember című darabba a zenei vonalon került be, hiszen Gulyás Levente invitálta először. Majd megismerte és meg is szerette a darabot, ahogy a szarvasi társulatot és munkát is. Hiszen itt még jelen van az, ami már sok helyen hiányzik a színészi létből, mégpedig a közösségi élet, amelynek keretében nem csupán a próbán dolgoznak a darabon, hanem mondhatni folyamatosan csiszolgatják, finomítják és ötletelnek rajta.

Beleznay Endrétől megtudtuk, jól érzi magát Szarvason, és több szabadidős program is felkeltette a figyelmét a településen, amiből aztán a ligetben való futást valósította meg. Elárulta, Békés megyei kötődése a Banner család, akik a rokonai, és akik közül a 90 esztendős Banner Zoltán idén kapta meg a művészettörténészként átvehető legmagasabb állami kitüntetést, a Németh Lajos-díjat, amiért nagyon büszke családtagjára.

A musicalre visszatérve elmondta, Az Akácember című darab jelentősége Szarvas életében és újratelepítésének jubileumán szerepet játszott abban, hogy elvállalta a felkérést. Egy 300. születésnap ugyanis nagy dolog, és szívesen vesz részt ilyen módon az ünneplésben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában