Életet is mentett már a százezer forintot megtaláló rendőr

Százezer forintot hagyott valaki egy bankautomatában január 13-án, szombaton Sarkadon. A pénz mellett ott volt a bizonylat is, amely szerint 11 óra 20 perckor vették fel az összeget – közölte a rendőrség, hozzátéve, tíz perccel később egy nyomozó vette észre, hogy az automatában pénz van.

– Fél 12 körül mentem a bankautomatához, a környékben nem volt senki sem, elvégre nem hétköznap, hanem hétvége volt. Pénzt szerettem volna felvenni, amikor láttam, pénz és mellette egy cetli van az automatában. Kiszedtem a bizonylatot és a pénzt, amit összeszámoltam, és láttam, hogy a papíron és a kezemben lévő összeg egyezik – kezdte a történetet Toszeczki Pál rendőr törzszászlós, hozzáfűzve: feltételezte, hogy valakinek bizonyára sietős volt, és ottfelejtette a pénzt.

Egyeztetett a város rendőrkapitányságával, hátha valaki bejelentette az esetet, azonban senki nem tett így. Ezt követően felvette a kapcsolatot a pénzintézettel, majd magánszemélyként leadta a pénzt. Hozzátette, hogy a bankban pár perc alatt kideríthető a ­bizonylat alapján, hogy ki hagyta ott az összeget, amit az illető természetesen visszakaphat.

– Nem hajtottam végre hőstettet, nem is kell ezt az esetet túlreagálni. Azt gondolom, ez lenne a normális, elvárható­ emberi magatartás mindenki részéről. Állampolgári kötelezettségemnek tettem eleget, egyértelmű, hogy az a százezer forint valakinek hiányzott – folytatta.

Elmondta: ha valaki esetleg eltette volna a pénzt, és nem adta volna le, vissza megfelelő­ időn belül, valamint azzal úgy rendelkezett volna, mintha az övé lenne, akkor jogszabály szerint – az összegtől függően – szabálysértést, bűncselekményt követett volna el. Érdekesség egyébként, hogy Sarkadon nem ez volt az ­első, hogy valaki pénzt felejtett egy bankautomatában, igaz, akkor nem százezer, hanem harmincezer forintról volt szó – azt az esetet bejelentették a rendőrségen, a pénz meglett.

A 45 éves, méhkeréki férfi ’98 óta, tehát kereken húsz éve dolgozik nyomozóként a Sarkadi Rendőrkapitányságon, előtte a kötegyáni határrendészeti kirendeltségen teljesített szolgálatot. Hogy miért szerelt fel, milyen indíttatásból lett egyenruhás, nem részletezte, és mint mondta, nem szeretne közhelyekkel sem élni.

A két évtized alatt előfordult esetekből, amelyekben eljárt, nem akar kiemelni egyet sem. Csak annyit mondott, hogy voltak kisebb és nagyobb ügyek is. Aláhúzta, hogy valami miatt mindegyik fontos, mindegyiken dolgozni kellett, mindegyiket meg kellett oldani – ugyanis­ ez a feladat. Hangsúlyozta, a Sarkadi­ Rendőrkapitányságon remek,­ összetartó csapat tevé­kenykedik.

Kihozták a tulajdonost az égő házból

Emlékezetes lehet Toszeczki Pál számára a tavaly november 2-ai, sarkadkeresztúri, ­Hunyadi János utcai tűzeset, ahová a bejelentést követően­ percek alatt odaértek, mivel­ a közelben voltak. Azt látták­ a társával, hogy a lángok mardossák a tetőszerkezetet, és hogy a szomszédok az oltással próbálkoznak. Rögtön kérdezték, hogy van-e valaki­ az ingatlanban, mire kiderült­, hogy a tulajdonos az épületben tartózkodhat, ugyanis nem jött ki onnan.

Mivel a tűz átterjedt a bejárati ajtóra, így azon keresztül nem jutottak be. Ezért az ablakon át próbálkoztak, kopogtattak. Öröm az ürömben, hogy a tulajdonos felébredt, majd kisegítették őt az utcafronti ablakon keresztül. Ezt követően – amíg a hivatásos tűzoltók nem érkeztek meg, addig – az oltásban segédkeztek, slagot szereztek, próbálták menteni a menthetőt. Hangsúlyozta, hogy ilyenkor nem gondolkozik az ember, csak teszi azt, amit kell. Pörögtek a másodpercek, percek.