2024.04.17. 06:35
Digitalizáció és mesterséges intelligencia alakítja a szakmák jövőjét
A technológia lehetőségei, az EMBER az új világban címmel rendeztek konferenciát kedden délután a Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karán, Békéscsabán. A tanácskozáson arra keresték a választ, hogy miként alakítja át a digitalizáció a tudományok és a szakmák jövőjét.
Dr. Árpási Zoltán, a Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a konferencia címében tudatosan szerepelt az EMBER szó csupa nagybetűvel. Hozzátette, a másik rejtett üzenet, hogy kedden a tanácskozás első részét tartották. Ez arra utal, hogy a digitális lehetőségekről, a digitalizációról beszélni és beszélgetni nem egy lezárható dolog.
– Ez egy olyan téma, amiről újra és újra beszélni és beszélgetni kell, mert a világ fejlődik és változik – fogalmazott. Éppen ezért a konferenciát nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal szervezték meg.
A digitalizáció egyre nagyobb teret hódít
Prof. dr. Dux László rektor elmondta, keresztény-katolikus szellemiségű egyetemként különösen fontosnak tartják, hogy az emberek, az emberiség, a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei a technikai fejlődés közepette se romoljanak.
– Az előadások témái ebből a szempontból is nagyon biztatóan alakultak – emelte ki. – A technikai lehetőségek olyan elképesztő gyorsasággal változnak és fejlődnek, hogy ehhez a biológiai adottságaink nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni. Ezért nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az új technikai lehetőségek miként vállnak hozzáférhetővé, felhasználóbaráttá, hogy mindazokat segíteni tudjuk életük alakításában, akikért azok létrejöttek.
Dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója kiemelte, a mesterséges intelligencia ugyan a tudományos-fantasztikus irodalom szülötte, de mára a számítógép-tudomány jelentős ágazatává vált, és mindennapjaink szerves része.
– A mesterséges intelligencia használata nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaság, az orvostudomány, a mezőgazdaság, a precíziós gazdálkodás, de kiváltképpen az orvosi diagnosztika, a biotechnológia, a tervezés, a had- és védelemtudomány, valamint az online szövegírás – folytatta a gondolatot. – A negyedik ipari forradalom korában a termelésben is egyre nagyobb teret hódít a digitalizáció, és felértékelődik a mesterséges intelligencia szerepe. Csak azok a nemzetek lesznek sikeresek, amelyek tudnak alkalmazkodni, felzárkózni, reagálni. Válságálló és válságkezelő, felelős és fenntartható gazdaságra, közigazgatásra, oktatásra van szükség. Magyarországon 2024-ben nemzeti szinten is azzal kell számolnunk, hogy a mesterséges intelligencia a nemzetgazdaság minden területére be fog robbanni, és tízéves időtávon belül a termelékenységben 1,5 százalékos növekedést fog hozni. A magyar cégek is egyre nagyobb számban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, és a közigazgatásba is berobbant a technológia.
Nagy Ferenc, Békéscsaba alpolgármestere elmondta, a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia térhódítása megváltoztatja azt, ahogyan dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk és élünk.
Az alpolgármester konkrét békéscsabai példákat is említett. Mint mondta, az említett elemek a technológiai innováció és a zöld energia alkalmazása terén tükrözik a város elhivatottságát.
Hangsúlyozta, a megújuló energiatermelés és az energiatárolás, valamint az ezekhez szükséges mesterséges intelligencia használatát igénylő projektek terén kíván Békéscsaba szerepet vállalni. Jelenleg hat olyan futó, innovatív pályázati projektben vesz részt a város, amely az említett területeket érinti.
Belakni a digitális teret
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke „Belakni a digitális teret” címmel tartott előadást a konferencián. Mint azt előzetes kérdésünkre elmondta, a társadalom, a közigazgatás és a felsőoktatás együttműködése talán a legnyilvánvalóbb a digitalizáció terén, amelynek eredményeként minden résztvevő számára a legközvetlenebb hasznot lehet elérni.
Maga az élet, amit élünk, egyre több nyomot hagy a digitális térben. A minket jellemző adatok, a viselkedésünk természetesen megfelelő garanciákkal összegyűjthető és elemezhető. S ez alkalmas arra, hogy részben szolgáltatásokat nyújtson a gazdálkodóknak, a polgároknak, illetve segít abban, hogy a hatóságok, akár a szolgáltató cégek felismerjék egy adott polgár élethelyzetét, arra segítséget, megoldást nyújtsanak neki. Másrészt meg tudjuk védeni attól a kártól a társadalmat, amit a jog keretei közül „kitörni kívánók” okozhatnak. Egy modern, 21. századi társadalomban nagyon fontos az informatika. Annak különösen lényeges része a digitális hitelesség és azonosítás. Tudjuk, hogy a digitális térben kivel vagyunk kapcsolatban. A NAV esetében is fontos, hogy az ügyfelet minden kétséget kizáróan azonosítani tudjuk, de az is lényeges, hogy az ügyfél biztos lehessen abban, hogy a NAV-val kommunikál. S amikor egy informatikai felület, egy mobilapp vagy egy internetes felület a NAV-nak látszik, akkor az tényleg az is legyen. A bankok esetében láttuk, hogy ez problémát jelentett. A kormány elindította a digitális állampolgárság programot. A biztonsági okmányok majd beköltöznek a mobiltelefonokba, és olyan adatokat tudunk közzétenni a szándékainkról, ami minden kétséget kizárón tőlünk származik, teljes bizonyító erővel bír, és sokkal egyszerűbb a használata, mint a klasszikus elektronikus aláírásnak.
A jogász szakma hatékonysága is növelhető
Dr. Kovács Tamás, a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság igazgatója a digitalizáció hatása a jogász hivatásra, a kódexektől a MI-ig címmel tartott előadást.
– A keddi, digitalizációval kapcsolatos konferenciát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Gál Ferenc Egyetem közösen szervezte – fogalmazott. – Egy olyan tudományos konferenciát hívtunk életre, amelyen különböző szakmák, hivatások képviselői beszéltek arról, hogy miként alakítja át a technológia a hétköznapjainkat, a digitalizáció hogyan alakítja át az emberi kapcsolatokat, s hogyan teheti hatékonyabbá egy-egy hivatal vagy más bármilyen szerv működését.
Előadásával kapcsolatban kiemelte, azt járta körül, hogy a jogász hivatást hogyan alakítják át a technológiai és a digitális folyamatok.
– A jogász hivatás több ezer évre tekint vissza. Nagy hagyományokkal rendelkezik. A jogász szakma hatékonysága egyértelműen növelhető modern technológiákkal – tette hozzá. – Szövegösszefüggéseket, szövegek áttanulmányozását sokkal könnyebb lesz különböző digitális technológiákkal végrehajtani. Beadványokat sokkal egyszerűbb lesz digitális technológiával elkészíteni. Sokkal egyszerűbb lesz és már egyszerűbb is a jogsértőket kiszűrni különböző adatösszefüggésekkel. A digitális technológia a jogi szakmát átalakítja olyan módon, hogy a tömegszerűen, gép által helyettesíthető részeit a jogász szakmának, ki fogják váltani. Természetesen emberre mindig szükség lesz, mert az összefüggések, a különböző torzítások, asszociációk nem működnek teljes mértékben mesterséges intelligenciával. A gépeknek nem lehet átadni teljes mértékben a döntés lehetőségét és szabadságát.
Kérdésünkre kifejtette, a folyamat az Egyesült Államokban már eléggé előrejár.
– A jogi technológia egy külön iparág. A szövegek elemzését, a szövegösszefüggések kutatását, jogászok keresését, bizonyos közjegyzői, ügyvédi szolgáltatások kiváltását már különböző cégrendszerek biztosítják. Interneten bárki tud keresni specializált jogászt, és vannak olyan jogi szolgáltatások, amelyek kifejezetten applikációalapúak. Az előfizetők jogi tanácsot tudnak kapni online formában anélkül, hogy bárhol meg kellene jelenniük – emelte ki az igazgató.
