A jövő megkezdődött: a mesterséges intelligenciáról tanácskoztak Gyulán - galériával

Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök köszöntőjében elmondta, Isten nem szolgának, beosztottnak, munkaerőnek teremtette az embert, hanem partnernek.

– Az élet számos területén ezt a partnerséget gyakorolhatja az ember, és sajátos kapcsolatba kerülhet a teremtővel – tette hozzá a püspök. – Ilyen a szó filozófiai értelmében a játék, a sport, a művészet, a kultúra és ilyen a tudomány is. A beképzeltség, az önteltség arra vezetheti az embert, hogy a teremtőben ellenfelet lásson. A félműveltségre az jellemző, hogy az ember azt gondolja, hogy mindent tud. Az igazi műveltség, az intelligencia pedig az, amikor az ember látja, minél többet tud az igazságról, annál több az, amit még érdemes kutatni, és ez viszi előre a tudományt is.

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja úgy fogalmazott, az a tudás, ami tegnap még jó volt, ma már szinte biztos, hogy elégtelen, és holnap után még kevesebb ennél. Hangsúlyozta, az elmúlt évek munkájának eredményeként ma már kimondhatjuk Békés vármegyében, hogy a Gál Ferenc Egyetem a mi egyetemünk, Gyulán, Szarvason és Békéscsabán. Kiemelte, a fejlődést mutatja, hogy a 2023/2024-es tanévben háromszor annyi hallgatót vettek fel, mint azt megelőzően. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban elmondta, a jövő halad előre, és nem lehet fotelben háta dőlve nézni mindezt. 

– Békés vármegyében a tanulás és a tanítás mellett fontos feladat az is, hogy szembe kell fordulni azzal a közhangulattal, hogy innen el kell menni. Mi azt állítjuk, hogy ide kell jönni, mert itt vannak azok a lehetőségek, amelyek megalapozzák a jövő nemzedék életfeltételeit – folytatta a gondolatot. – Mi itt Békés vármegyében akarjuk a sikert.

Prof. dr. Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora elmondta, a csütörtöki konferencia témaválasztása egy keresztény szellemiségű katolikus egyetemen különösen komoly és fontos.

– Amikor az ember a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pró és kontra érveket hall, azokat az aspektusokat is figyelni kell, amelyek veszélyt jelenthetnek a jövőre nézve – hangsúlyozta.

Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő a gyulai felsőoktatás hátterének kialakulását idézte fel köszöntőjében. Szólt arról az időszakról, amikor még az apácák végezték az ápolási feladatokat, majd kifejtette, hogy az apácarendek szétverését követően a Dél-Alföld egyik legszínvonalasabb ápolóképzését szervezték meg Gyulán, később létrejött a középiskolai képzés, majd elindult a felsőfokú képzés. Kitért az ápolóképzés, illetve az ápoló hivatás utánpótlásának fontosságára.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a Gyulai Felsőoktatás Napját 2017-ben hozott döntésével, a Gál Ferenc Egyetem kezdeményezésére nyilvánította helyi ünnepé a képviselő-testület.

– Gyulán szükséges és életképes a felsőoktatás, hiszen együtt ünnepeljük azt is, hogy az alapítását követő három évtized elteltével is él és virul a városban a felsőfokú képzés – tette hozzá. – 2017-ben az ünnepre az a remény adott okot, hogy hosszú hányattatás után végre jó és gondos kezekbe, megbízható és elkötelezett kezekbe került a gyulai felsőoktatás. Az idő igazolta a reményeket, a Gál Ferenc Egyetem megszolgálta a bizalmat. Röviddel a képzés átvételét követően az addig intézményként működő gyulai egységet karrá minősítette, azóta a GFE Egészség- és Szociális Tudományi Kar keretében fejlődött tovább a gyulai felsőfokú képzés.