Vésztő-Mágor: megújult a kiállítás - galériával

Karakas Anikó, Vésztő polgármestere elmondta, hogy 452 millió forintot nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az önkormányzat turisztikai fejlesztésekre. Ennek részeként tették rendbe Sinka István, a fekete bojtár lakóházát; valamint felújították a Bagolyvárat, és abban egy, Kós Károly életművét bemutató látogatóközpontot alakítottak ki.

Interaktívvá vált a Wenckheim-pincében lévő kiállítás

A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen, a Wenckheim-pincében állagmegóvási és felújítási munkálatok zajlottak, illetve megújították, interaktívvá tették az ottani kiállítást is. Korszerűsítették a járdát, felújították az újkőkori lakóházat és a pákásztanyát. A vízi turizmus jegyében kotorták a csatornát – amely össze van kötve a Holt-Sebes-Körössel –, csónakázási lehetőséget teremtve.

Úgynevezett Múlt Pont rendszert hoztak létre, amely Vésztő-Mágorról indul és a város főbb nevezetességeit érinti, az érdeklődők az egyes helyszíneken számos információval, élménnyel gazdagodhatnak. A turisztikai attrakciókhoz eszközöket szintén vásároltak, például kisfilmeket készítettek, információs táblákat szereztek be – sorolta a városvezető. Hangsúlyozta, hogy Vésztő-Mágor milyen értékkel bír, hogy védeni és fejleszteni szükséges, hogy milyen titka van, hogy hatezer év emlékét őrzi. Kiemelte az alapító igazgató, Komáromi Gábor szerepét. Beszélt arról, hogy megújult az 1800-as évek elején kialakított pince, amelyben 1982-ben nyitottak kiállítást, és most nemcsak a pincét, hanem a tárlatot is korszerűsítették.

Két hatalmas torony is épült a bazilikához

A Csolt-monostor történetét a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Virág Zsolt mutatta be. Az Árpád-korban a területet a Csolt nemzetség birtokolta, akiket a váradi regestrum 1221-ben említett először, míg a monostor először 1222-ben került be a dokumentumba. Az építése négy időszakra tehető. A 11. század első felében a rotundaként feltárt helyen lehetett a templom, a 11. század második felében egy egyhajós templom épült. A 12. század első harmadában háromhajós kolostortemplommá, míg a 12. század végére háromhajós bazilikává alakították át, és ekkor két hatalmas torony ugyancsak épült hozzá.

A Csolt-monostor virágkora a 12-13. századra tehető, egyházi és kulturális központ is volt. A település 1590 körül, a törökdúlás idején pusztulhatott el. Egy összeírás szerint 1733-ban állt a két torony, amelyek 1786-ban dőltek le. A pince, amely borospinceként szolgált és amelyet lényegében befúrtak a domb alá, 1810 és 1812 között készült, az építkezésnél az egykori monostor törmelékeit is felhasználták. Itt nyílt meg 1982-ben a kiállítás, amelyet most megújítottak.

Négy fázisban készült el a monostor

A tárlatot Juhász Anna művészettörténész mutatta be. Mint mondta, nemcsak frissítették, hanem interaktívvá is tették a kiállítást. A tárgyakat időrendi sorrendben helyezték ki, így ismerhető meg az újkor, a rézkor – amelyre a csőtalpas tálak voltak a jellemzőek – és a bronzkor. Vésztő-Mágor történetéről animációs filmet készítettek. Megtartották azt a makettet, amely azt jeleníti meg, hogy miként festett teljes ékességében a Csolt-monostor, illetve a legújabb kutatások alapján az építésének négy fázisát is sorra vették. Érdekesség, hogy a látogatókat applikáció szintén segíti.

Hatezer év elevenedik meg Vésztő-Mágoron

A pazar környezetet emelte ki Vésztő-Mágor tekintetében beszédében dr. Kovács József országgyűlési képviselő, akihez szintén közel áll a terület. Annak idején Komáromi Gábor, a későbbi alapító igazgató mutatta meg számára, hogy ez mekkora érték, és hogy a történelmi emlékhelyen hatezer év elevenedik meg.

A szíki városrészt érintette a projekt

Vésztőn szintén a TOP keretében, egy 233 millió forintos beruházás eredményeként rehabilitálták, fejlesztették a szíki városrészt, azaz a Békési út környékét. Karakas Anikó polgármester elmondta, hogy az volt a cél, hogy a településrészen élők társadalmi beilleszkedését támogassák. Ebben az infrastrukturális beruházás mellett segítséget jelentett egy másik projekt, amelynek keretében ezt célzó programokat valósítottak meg.

Most négy szociális bérlakást alakítottak ki a Kossuth, a Madách és a Piactér utcákban, amelyeket bútorokkal is felszereltek, az ingatlanokba szegregált területeken élő családok költöztek. Felújították a Békési út 52. szám alatti épületet, amely közösségi házként szolgál. Továbbá négy utcában építettek szilárd burkolatú utat – a Bajcsy-Zsilinszky, az Előd, a Sziki és a Botond utcákban –, valamint felújították a járdát a Jósika utcában.

Fontos a vidék fejlesztése

A hátrányos helyzetűeket segítette a beruházás – emelte ki dr. Kovács József országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy a fejlesztés érintett utakat, járdát, szociális bérlakásokat, közösségi teret. Beszélt arról, hogy a TOP és a TOP Plusz keretében Békés vármegyébe az átlagosnál több forrás érkezett és érkezik a vármegyei önkormányzat közreműködésével. Szerinte ez is jelzi, hogy a kormány számára fontos a vidék fejlesztése, és kiemelte, hogy megerősítik ezt az országrészt.