Szövőszékek között kaptak inspirációt a kovácsházi kézművesek - videóval

Ez a tábor a nyári kalandozásokról, a környék helyi értékeinek a megismeréséről is szólt. Ennek jegyében jártak Kaszaperen, megnézték a vasúttörténeti kiállítást. Onnan Tótkomlósra utaztak, a tájházak kincseivel, szépségeivel ismerkedtek és betértek  Sas András műhelyébe, ahol napjainkban csendesebb az élet, ám a szövés nyomai fellelhetők. Miközben az asszonyokkal az első szobába iparkodtunk, vendéglátónk elmondta, Nagyvázsonyban állandó kiállítása látható. Készül Németországba tanfolyamra, a Jacquard gépen való szövés technikáját nem lehet eleget gyakorolni...

Van, amikor érkeznek hozzá kíváncsi látogatók, korábban Békéscsabáról, Kaposvárról, most Kovácsházáról jöttek. Amikor bejutottak az asszonyok az épületbe elámultak ennyi szövőszék láttán. De mennyi is az annyi?

– Egy szövőszék most felújítás alatt áll, tehát gyarapodik hamarosan az eddigi létszám, ami jelenleg négy szobában nyolc szövőszéket jelent. Közülük négy a Jacquard, lyukkártyás, a többi hagyományos – kalauzolta vendégeit Sas András, aki a beszélgetés során kiderítette, a kovácsházi asszonyok közül is van, akinek az otthoni, meg a kézműves szakköri szövőkeretén kívül van két, illetve négy nyüstös, kézi váltós szövőszéke.

– Én is egy régi, paraszti szövőszéken kezdtem szőni, érdekelt a szövés, így autodidakta módon fogtam hozzá – mesélt a kezdetekről András, majd az 1888-ban készült, muzeális darabról, amit máig őriz; a következő, újabb beszerzéséről, a svéd szövőszékről (az asszonyoknak az se volt ismeretlen). Elárulta, egyedül, könyvekből és internet segítségével tanult. Majd jött az első megrendelése...

– Szőnyeget, terítőt szőttem, nem volt elég, beszereztem 1 méter 40 centis szövőszéket. Később már bonyolultabb mintákat akartam szőni, vettem damaszt szövőszéket is. Pápán fonalat vásároltam, amikor ott megláttam az első, de rossz állapotban lévő Jacquard szövőszéket. Így sikerült hozzájutnom – majd megmutatott egy kézzel szőtt frottír textíliát, ami még a megvett szövőszéken volt anno... A győri textilipari szakközépiskola egyik gépe is Andrásé már. Sőt, a tótkomlósi házi ipari szövetkezet szőnyegszövő gépe, valamint egy Debrecenből, a másik Bécsből való Jacquard szövőszék is – sorolta a beszerzéseit a házigazda.

– A Jacquard géppel szőni bonyolult. Nem lehet könyvből megtanulni. Németországan voltam egy idős mesternél, egész életében ezzel foglalkozott, nála tanultam – mesélte tovább András, miközben az asszonyok arról faggatták, mégis hogy tanulta meg a szövést ilyen professzionális módon, ilyen fiatalon?

– Mert ennyire érdekel és mindent elolvasok, képezem magamat. Ha elromlik valami a szövőszékeken, azt is tudni kell javítani – tette hozzá a házigazda, akit nem kevés szakmai kérdéssel bombáztak az asszonyok, miközben munkához is látott, megmutatta, hogyan működik a matuzsálemi Jacquard szövőszék, ami nem kevés erőkifejtést is igényel.

Arról már korábban cikkeztünk, hogy András a népi minták mellett modern szőtteseket is készít. A hagyományos lakástextilek mellett éppen egy éve kapott egy bukaresti filmstúdiótól megrendelést, középkori kosztümös filmhez a ruha alapanyagát, rombuszos torontáli mintás anyagot szőtt 15 métert. De volt egy hölgy, ő népi hímzésekkel díszít ingeket. Sima pamutvásznat rendelt 100 métert. Mostanában is kapott nem hétköznapi felkérést, ami igazi kuriózum volt.

– Egy hölgy Németországól megkeresett. Vannak alpakái. Anyagot kért tőlem, olyat, ami olyan fonalból van, ami az ő alpakagyapjújának és selyemszálnak az ötvözete. Elküldte ezt a nem hétköznapi fonalat, megterveztem a lyukkártyát hozzá és megszőttem az anyagot. A végeredmény: gyönyörű pillangós és virágos mintadíszítést kapott a kelme, amiből állítólag mennyasszonyruhát varr a megrendelő – mesélt egy példát arra is Sas András, hogy milyen különleges kívánságokat képes megoldani szövőszékein.